Nem csak a jégolvadás fenyegeti a jegesmedvéket

Bird carnivore common gull Day gull ivory gull marine mammals melting of the ice caps miscellaneous Nature North Europe Norway Outdoors pagophila eburnea Polar areas polar bear Scandinavia Scandinavian Arctic sea birds Spitsbergen Svalbard Archipelago Thr
A jegesmedvék is próbálnak alkalmazkodni a változó körülményekhez
Vágólapra másolva!
Norvég kutatók szerint a jegesmedvék életére már nemcsak az egyre fokozódó sarkköri jégolvadás, hanem a jégrétegek mélyén található úgynevezett "örök vegyi anyagok" is komoly hatást gyakorolhatnak.
Vágólapra másolva!

Az emberiség vékony jégen jár, és ez a jég gyorsan olvad - figyelmeztetett nemrég António Guterres ENSZ-főtitkár a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A klímaváltozás még súlyosabb csapást mér a jegesmedvékre, amelyek kénytelenek hidegebb térségekbe átvándorolni és más táplálékot fogyasztani - írta a dpa német hírügynökség hétfői riportjában.

Jon Aars, a norvég sarkkutató intézet jegesmedvékkel foglalkozó szakértője elmondta, hogy jelenleg mintegy 26 ezer jegesmedve él világszerte, az ő körülményeik az élőhelyüktől függően változnak. A Spitzbergákon például jól megvannak, nincs gondjuk a szaporodással, a populációjuk nem csökken. Az Északi-sarkvidék más tájain azonban, ahol jobban olvad a jég és magasabb a hőmérséklet, a jegesmedvék küzdenek a túlélésért. Különösen jellemző ez például a Kanadához tartozó Hudson-öbölre vagy Beaufort-tengerre Alaszka és Kanada északi partjainál, ahol a jég már hosszú évek óta olvad.

Bjorn Munro Jenssen, a Svalbardi Egyetem kutatója szerint a Spitzbergákon is egyre melegebb van, a Jeges-tengeren található szigetcsoport a világon az egyik olyan terület, ahol jól látható az éghajlat melegedése. Ezen a területen mintegy 250 jegesmedve él, turisták kifejezetten azzal a céllal utaznak arrafelé, hogy láthassák az állatokat. Mostanában már egyre inkább azt tapasztalják, hogy a jegesmedvék észak felé húzódnak, mert az év nagy részében már csak az eddig megszokottnál 200-300 kilométerrel északabbra találnak jégtakarót. Az olvadó jég miatt a jegesmedvéknek kevesebb idejük van fókákra vadászni, ezért a Spitzbergákon jellemzővé vált, hogy rénszarvasokra támadnak vagy madárfészkeket is kifosztanak - mondta a kutató.

Forrás: AFP/hemis.fr/Cordier Sylvain

Kiszabadulhatnak a jégbe zárt mérgező anyagok

Az olvadáson túl a jégbe zárt, mérgező hatású úgynevezett "örök vegyi anyagok" is kezdenek gondokat okozni. A Spitzbergákon található Lomonosovfonna nevű gleccserben kutatók 26-féle nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületet (PFAS) mutattak ki. Az egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használt vegyületek környezet- és egészségkárosító hatásúak lehetnek, több helyen már szorgalmazzák is a használatuk betiltását.

A jegesmedvék azért vannak fokozott veszélynek kitéve, mert az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából a légkörön keresztül érkező PFAS-vegyületek az Északi-sarkvidék gleccsereiben kötnek ki, majd később a tengerbe olvadnak.

Jenssen szerint a planktonoktól kezdve a halakon és a fókákon át a táplálékláncon végighaladva végül elérhetik a jegesmedvéket is.

A szintén a Svalbardi Egyetemen kutató William Hartz kiemelte, hogy a jegesmedvék PFAS-szintje nagyjából megegyezik a kínai vegyi gyárak közelében élő emberek vérében kimutatott PFAS-szinttel. Míg a gyárak mellett élő emberek szervezetébe a belélegzett porral jutnak be ezek az örök vegyi anyagok, a sarkvidéki állatok a táplálékukkal veszik azokat magukhoz.

A kutatók hangsúlyozták, bizonyos, hogy ennek valamilyen hatása lesz, de azt egyelőre nem tudják, mennyire lesz ártalmas az állatok számára.

(MTI/dpa)