MOK-elnökjelölt: Vissza kell állítani az orvosi kamara megbecsültségét!

Feladatunk, hogy elődeink sikereit példaként kezelve, és hibáikból tanulva, megvédjük és magasan tartsuk a MOK társadalmi elismertségét, éppen ezért új alapokra szeretnénk helyezni az együttműködést a jogalkotókkal, az egészségügyi hatóságokkal, és az etikai ügyekben eljáró szervezetekkel – mondta el megkeresésünkre Kozma Gábor orvos, a Magyar Orvosi Kamara elnöki tisztségéért induló jelölt. Kozma úgy látja, hogy a folyamatos érdekvédelem lehet az egyik megtartó erő a tagság számára, éppen ezért megválasztása esetén aktivizálni kell a kamarai tagságot hiteles és törvényes kamarai működés felmutatásával; ezzel is elősegítve, hogy a jogos igények mielőbb felszínre kerüljenek. Leszögezte azt is, hogy csapatát úgy állította össze, hogy rezidenstől az egyetemi tanárig, gyakorló orvostól az elméleti szakemberig, fiataltól az idősebb korúakig a tagság minden rétege képviselve legyen. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kamara történetében először titkári pozícióban kívánják képviseltetni a rezidenseket, mert belőlük lesznek szakorvos tagjaik; a magánegészségügyet, mert méreténél fogva ma már jelentős súlyt képviselnek az ellátásban; valamint az egészségügyben működő nem orvos diplomásokat, hiszen ők is Kamara megbecsült tagjai. A Magyar Orvosi Kamara most szombaton tartja Országos Választói Küldöttközgyűlését. A jelenlegi, megbukott vezető, Gyurcsány Ferenc régi bizalmasa, Kincses Gyula az elnökségért zajló küzdelemben már nem vesz részt.

Ön 2015 és 2019 között a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára volt, de egyébként több mint 20 éve visel kamarai tisztséget. Milyen érzések kötik a Kamarához?

Történetem a kamarában nem ma kezdődött el. Többekkel együtt alapító tagja voltam a zavaros '90-es évek második felében a kamarán belül működő Háziorvosi Szekciónak. Mire megerősödtünk, jött 2006. június 10-e, és akkor az egy napja regnáló egészségügyi miniszter, Molnár Lajos meglátogatta Háziorvosi Kongresszusunkat Ráckevén. Berényi Zolival, Komáromi Zolival és Kertay Aurél barátommal mi négyen együtt alkottuk a fogadó bizottságot. Molnár Lajos kávézás közben, a sokadik cigaretta után egy flegma félmondattal kijelentette, hogy „a Kamara rossz útra lépett, elkezdett politizálni, és én ezt nem tűröm!" Ezután viharos gyorsasággal megszüntette a kötelező kamarai tagságot, elvette az etikai ítélkezés jogát a nem kamarai tagok tekintetében, elvette a Kamarától a működési nyilvántartás vezetésének jogát, a három szintű kamarai szerkezetet pedig megsemmisítette.

Mire gondol, és miért most indul el az elnökválasztáson?

Többek között a fentebb elmondott példa indított arra, hogy elinduljak a választáson, és az a számtalan megkeresés, amit a kollégáktól kaptam, akik folyamatosan azt kérdezgették, elég bátor vagyok-e ahhoz, hogy a következő kamarai választáson kiálljak a sokat hangoztatott elveimért és főleg értük, vagy csak beszélek. Ekkor tudatosult bennem véglegesen, amit legbelül már én is éreztem, hogy a Kamara dolgai nem jó irányba mennek. Sokan nem ilyen magatartást, attitűdöt várnak el a szervezettől, hanem harcos, hatékony, de elegáns kiállást hivatásrendünkért.

Miért, milyen most a Kamara? Mi vele a baj?

Határozottságot, méltóságot és az igazán fontos kérdésekben megalkuvást nem tűrő egyenességet várnak az emberek, de ezt nem kapják meg. Vagyis nem lehet tovább hallgatni ebben az ügyben. Ma már tudom, hogy azok, akik újratervezték a Kamara útját, időközben zsákutcába jutottak.

Forrás: Origo

Ezért is indulok el, mert jelenleg elveszettnek látom a fejlődés és előrelépés esélyét a Kamarában. Talán az a legnagyobb hibám, hogy én hiszek a tárgyalás erejében, de csak akkor, ha az valódi tárgyalás, nem pedig színház. Aki ismer, nem vádolhat megalkuvással.

Saját maga képességeiről mit tudna elmondani?

A magyar egészségügyet testközelből ismerem, immáron több, mint negyed évszázada. Ezen idő alatt az egészségügy minden szintjét volt szerencsém bejárni, dolgoztam kórházban belosztályon, koronária őrzőben, járóbeteg szakellátásban, alapellátásban. Voltam intézményvezető, részt vettem több, az alapellátás reformját célzó projektben (IBR, TÁMOP, 6.2.5B, EFOP, 1.8.0), 2020-2023-ig országos szakfelügyelő főorvosi megbízást töltöttem be alapellátás területén.

Több mint 20 éve viselek kamarai tisztséget. Nem a semmiből és legfőképpen nem a politikából jövök. Orvos vagyok és ebben az életben már az is maradok. Ezért merek kiállni és arról beszélni, hogy szerintem hogyan kellene fejlődnünk. Nekünk orvosoknak, a saját kamaránkban.

Mik a céljai, és mi a programja? Mit szeretne megvalósítani 2023 és 2027 között a megválasztása esetén?

Jelmondatomként azt tudnám mondani, hogy „Közösen – együtt a tagság érdekében". A jelenlegi helyzetben négy fontos feladat van, amelyek megvalósítása nem tűr halasztást. Ezek az alábbiak:

1. A tagság létszámának stabilizálása, növelése, a Kamara gazdálkodásának rendbe tétele.
2. A Kamara újfent elfogadtatása a döntéshozói környezetben.
3. Missziós Nyilatkozatunk szellemében eljárva markánsan védeni a gyógyítók szakmai, erkölcsi, gazdasági, jogi és szociális érdekeit.
4. Tovább erősíteni a szolgáltató kamarát.

Az elnökjelölt fontosnak tartja, hogy megszilárdítsák a Kamara tárgyalási pozícióit Forrás: MTI/Balázs Attila

Ön szerint mi tudna stabilitást hozni a Kamara életébe?

A tagság létszámának stabilizálása, növelése, a Kamara gazdálkodásának rendbe tétele. A taglétszám csökkenése a köztestület működését ellehetetleníti, ezért mindent el kell követnünk a stabilizáció érdekében, a költségvetést pedig a bevételekhez kell igazítani. Ehhez felül kell vizsgálni a MOK kötelezettségvállalásait, gazdasági szabályozóit, kamarai és jelenleg Kamarán kívüli kollégákkal fennálló kapcsolatrendszerét, a Kamara belső működésének szabályait.

A nem kampányszerűen, egy-egy ügyhöz kapcsolódó, hanem folyamatos érdekvédelem lehet az egyik megtartó erő a tagság számára.

A Kamara újfent elfogadtatása a döntéshozói környezetben. A tárgyalási pozíció visszaszerzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a megszakadt tárgyalások újra indulhassanak, például az egészségügy átalakítását célzó reformok, vagy az Etikai Kódex ügyében, és más fontos aktuális kérdésekben.

Mi a legfőbb, ami Ön szerint fontos, hogy változzon?

Miközben az elődöket követve markáns érdekérvényesítésre szeretnénk törekedni,

meg kell változtatnunk a Kamara tárgyalási stílusát, az nem lehet arrogáns, sértő egyik tárgyaló fél számára sem.

Így kívánjuk elérni, hogy a Magyar Orvosi Kamarát a mindenkori kormány ismét az egészségügyben működő másik két szakmai kamarával egyenjogú köztestületként ismerje el. Az eredményes tárgyalások teszik lehetővé, hogy a mindenkori közérdekkel összhangban hozzájáruljunk a lakosság egészségügyi ellátásának javításához, és ezt szem előtt tartva tudjuk képviselni az orvosok, fogorvosok és az egészségügyben dolgozó nem orvos diplomások érdekeit.

Határozott törekvéseinket, elképzeléseinket nem feladva, de a károkat okozó esztelen konfrontációt kerülve, okosan, tárgyalásos viszonyban legyünk a mindenkori kormányzattal, az egészségügyet érintő kérdésekben, mert ez szolgálja leginkább a Kamara érdekérvényesítő szerepét. Tovább erősíteni a szolgáltató kamarát.

Milyen egyéb feladatokra van még szükség?

A tagsági igények folyamatos monitorozása alapvető feladat. Ezek teljesítésére törekedni kell. Elősegíteni tagjaink szakmai fejlődését akkreditált továbbképzések szervezésével, lehetővé tenni kongresszusi részvételek, kötelező továbbképzések támogatását pályázati úton.

Folytatni szeretnénk rászoruló tagjaink eseti segélyezését. E célok megvalósítására A Magyar Orvosokért Alapítvány ad teret, az alapítvány gazdasági stabilitása kamarai közérdek. Folytatni kell a társadalmi párbeszédet az AGORA mintájára, fel kell használni ezeket a rendezvényeket az orvosokról kialakított társadalmi kép alakítására, az orvostársadalom megítélésének javítására.

Fenn kell tartani, és ha anyagi lehetőségeink engedik, tovább kell bővíteni a tagjaink védelmét biztosító csoportos életbiztosítási szerződésünket.

Folyamatosan tájékoztatni kell kollégáinkat a jogszabályváltozásokról, a döntés előkészítésekről, és ki kell kérni javaslatukat, véleményüket. Az egészségügyi működéssel kapcsolatos ügyekben egyéni és csoportos jogi támogatást szeretnénk nyújtani tagjainknak a területi szervezetek jogsegélyszolgálata útján.

Kozma Gábor szerint a folyamatos érdekvédelem lehet az egyik megtartó erő a tagság számára. Forrás: Shutterstock

Mennyire fontos Ön szerint a Kamara megbecsültsége, hitelessége?

Feladatunk, hogy elődeink sikereit példaként kezelve, és hibáikból tanulva, megvédjük és magasan tartsuk a MOK társadalmi elismertségét, éppen ezért

új alapokra szeretnénk helyezni az együttműködést a jogalkotókkal, az egészségügyi hatóságokkal, és az etikai ügyekben eljáró szervezetekkel. A folyamatos érdekvédelem lehet az egyik megtartó erő a tagság számára.

Aktivizálni kell a kamarai tagságot hiteles és törvényes kamarai működés felmutatásával, ezzel is elősegítve, hogy a jogos igények mielőbb felszínre kerüljenek.

Milyen főbb átalakításokat terveznek?

A Kamara szerkezetét jelenleg jogszabályok írják elő, a tisztségeket ennek megfelelően kell betölteni, de ezen kereteken belül is van lehetőség az átalakításra.

Szeretnék egy, az elnökség alatt működő tanácsadó testületet létrehozni, amely a vállalatirányításban ismert törzskarként működhetne, feladata a döntések előkészítése lenne, döntési jogkör nélkül.

A területi szervezeteket, amelyek jelenleg lineáris kapcsolatban állnak, ha a feladatok úgy kívánják, mátrix rendszerűvé lehet alakítani, hogy ne csak a Területi Szervezetek Tanácsán keresztül kommunikáljanak az elnökséggel és egymással, hanem interaktív módon is működhessenek.

Milyen csapattal indul?

Csapatunkat úgy állítottuk össze, hogy rezidenstől az egyetemi tanárig, gyakorló orvostól az elméleti szakemberig, fiataltól az idősebb korúakig, a tagság minden rétege képviselve legyen.

Kozma Gábor szerint feladatuk, hogy elődeik sikereit példaként kezelve, és hibáikból tanulva, megvédjék és magasan tartsák a MOK társadalmi elismertségét. Forrás: Shutterstock

Külön kiemelném, hogy a Kamara történetében először titkári pozícióban kívánjuk képviseltetni a rezidenseket, mert belőlük lesznek szakorvos tagjaink; a magánegészségügyet, mert méreténél fogva ma már jelentős súlyt képviselnek az ellátásban; valamint az egészségügyben működő nem orvos diplomásokat, hiszen ők is kamaránk megbecsült tagjai.

Milyen várakozásokkal tekint a hétvégi választásra? Miért válassza meg Önt a Kamara elnökének?

Ha összefogunk, sikerülni fog! Hiszem, hogy mind a hivatásomban, mind a Kamarában megszerzett tudásommal, tisztességes, lelkiismeretes, fáradhatatlan munkabírásommal hozzá tudok járulni ahhoz, hogy köztestületünk megtépázott presztízsét helyreállítsuk, az egészségpolitika megkerülhetetlen tényezőjévé, a közélet ismert, és elismert szereplőjévé tegyük.

Kozma Gábor életrajza itt érhető el!

Dr. Álmos Péter Zoltán, jelenlegi alelnök és Dr. Kozma Gábor (aki a MOK titkára volt 2015-2019 között) indul a Magyar Orvosi Kamara elnöki tisztségéért a november 25-i Országos Választói Küldöttközgyűlésen. Rajtuk kívül még öt alelnökjelölt, két fogorvos alelnökjelölt, négy főtitkár és nyolc titkárjelölt méretteti meg magát a szombati MOK-választáson. Ekkor választják meg az Országos Felügyelőbizottság elnökét, alelnökét és tagjait, valamint az Etikai Kollégium elnökét, alelnökét is.