A tudósoknak van egy új módszere, hogy óceánokat - és lehetséges idengen életet - találjanak távoli planétákon

James Webb Űrteleszkóp, K2-18-b exobolygó
A James Webb Űrteleszkóp mostanában metán és szén-dioxid nyomait találta a K2-18-b exobolygón, ez a Földtől 120 fényévnyire lévő bolygó 8.6-szer masszívabb, mint a Föld. A jel víz óceán jele lehet.
Vágólapra másolva!
A tudósok javasoltak egy új technikát, ami segít a kutatóknak azonosítani az óceánokat az exoplantákon, ami kulcsfontosságú lépés, hogy földönkívüli életet találjanak. - írja a Live Science.
Vágólapra másolva!

Az új, a Nature Astronomy magazinban december 28-án publikált tanulmányban a kutatók azt feltételezik, hogy ha egy exoplanéta atmoszférájában kevesebb a szén-dioxid, mint a szomszédainál, akkor nagy mennyiségű víz lehet a felszínén - vagy akár élet is.

Jelenleg folyékony vizet találni a Naprendszeren kívüli bolygókon jelentős feladat. Az eddig felfedezett körülbelül 5.000 exobolygó közül egyiken sem igazoltak folyékony vizet. A legjobb, amit a tudósok tehetnek, hogy víz nyomait érzékelik az exoplanéták atmoszférájában és meghatározzák, hogy vajon a bolygón elvileg lehet-e folyékony víz? Azt tudjuk, hogy kezdetben a Föld atmoszférája főleg szén-dioxidból állt, de a szén feloldódott az óceánban és a bolygót képessé tette az élet fenntartására az utóbbi körülbelül 4 billió évben.

A James Webb Űrteleszkóp mostanában metán és szén-dioxid nyomait találta a K2-18-b exobolygón, ez a Földtől 120 fényévnyire lévő bolygó 8.6-szer masszívabb, mint a Föld. A jel víz óceán jele lehet. Forrás: https://www.livescience.com/space/exoplanets/scientists-have-a-new-way-to-find-oceans-and-possible-alien-life-on-distant-planets

Amint a szén feloldódik az óceánban, a tektonikus aktivitás elzárja a földkéregben, hatékony szén tartályt hozva létre. Részben az az oka, hogy a Föld atmoszférájának jelentősen alacsonyabb a szén-dioxid szintje a szomszédainkhoz viszonyítva: a Föld atmoszférája körülbelül 0.04% szén-dioxid, míg a Vénuszé és Marsé több, mint 95%.

Ha a tudósok egy exoplanétán hasonlóan alacsony szén tartalmú atmoszférát figyelnek meg, az a mi óceánjainkhoz hasonló óriási óceánok jelenlétét jelentheti.

Szén-dioxidot keresni könnyebb, mint folyékony vizet találni. A szén-dioxid nagyon jól elnyeli az infravörös sugárzást, ami azt jelenti, hogy erős jelet produkál, amit a tudósok érzékelni tudnak.
Az is lehetséges, hogy ezt a technikát létező teleszkópokkal végezzék, mint például a James Webb Űrteleszkóp. Föld alapú megfigyelések is lehetségesek, mert szén-dioxidot jellemző hullámhosszon mérik - míg a Föld atmoszférája megtorpedózza a kísérleteket más hullámhosszokon, mert részben elnyeli a jeleket

Egy másik forgatókönyv, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy egy atmoszféra szén-dioxid tartalma alacsony: az élet maga. A Földön a szénbefogás fő módjai a fotoszintézissel és a héjak létrehozásával történik, és a Földön az összes szénbefogás körülbelül 20%-a biológiai folyamatokon keresztül történik.

A James Webb Űrteleszkóp a WASP-968 exobolygón víz jelét találta. Egy új technika még könnyebbé teheti, hogy az olyan teleszkópok, mint a James Webb vizet találjanak. Forrás: Mi történne, ha egy idegen civilizáció kozmikus jeleit észlelnénk?

Julien de Wit a Massachusettsi Műszaki Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője azt mondta, hogy a kezdeti nagy remények ellenére a legtöbb kolléga arra a következtetésre jutott,

hogy a jelentős teleszkópok, mint a James Webb Űrteleszkóp nem képes életet érzékelni az exobolygókon.

Ez a munka új reményt nyújt. A szén-dioxid jelét felhasználva nem csak a folyékony víz jelenlétére következtethetünk egy távoli bolygón, de módot ad az élet azonosítására is.

Bár úgy néz ki, elvileg működni fog a módszer, lehetnek akadályok, mert azt nem tudni hány Föld típusú bolygónak van légköre. Megtalálni a tökéletes rendszert, amin tesztelik, kicsit nehezebb lesz, mint korábban gondolták.De ahogy a kutatók egyre több exobolygót fedeznek fel, több légkört is fognak felfedezni. És ez a technika segíthet rájönni vajon fenntarthatnak-e életet?

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)