Ez már nem olyan, mint a vadászni használt, pb-aurát árasztó Lada Niva. A gyárilag beépített gázrendszer kifinomult, feltűnésmentes, ára elég hamar megtérül. Mégis van egy-két elgondolkodtató kérdés, amely a használata során felmerül.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Első ránézésre ez egy teljesen hagyományos Octavia, pedig gyárilag gázos
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


A gázüzemű autózás leginkább az olcsóságával hódított mindig is. Emellett voltak hátrányai, az erős gázszag, a szivárgás veszélye, a korlátozott parkolási lehetőségek, a gyér töltőállomás-hálózat, a csomagtartóból helyet elfoglaló tartály. A magas műszaki színvonalon dolgozó átalakító műhelyeknek hála a gázüzem biztonságossá vált, de néhány akadályt a mai napig nem sikerült venni, és ezek miatt kompromisszumokra kényszerül, aki gázos autót használ.

Kettős üzem kompromisszummal
A Skodához hasonlóan átalakított járművek vegyes benzin-gázüzemmel működnek. Az egyik üzemmódról a másikra való átkapcsolás önműködően vagy a vezető által történik. A gáztartályt a csomagtartóban helyezik el, a hagyományosak mellett kaphatók a pótkerék helyére illeszthető, némileg drágább tartályok is. Ezek előnye, hogy a csomagtartóból nem vesznek el helyet, a csomagtér bővítését nem akadályozzák, meg kell oldani viszont a pótkerék elhelyezését, vagy defektjavító készletet kell beszerezni.



A Skoda Octavia Dual névre hallgató változata kapható gyári beszerelésű gázrendszerrel, amit a nagy múlttal és tapasztalattal rendelkező olasz Landi Renzo szállít. A Landi Renzo Omegas a benzinvezérlőhöz igazodva, minden fontos paramétert figyelembe véve dirigálja az optimális működést. A Dual a 80 lóerős 1,4-es és a 102 lovas 1,6-os benzinmotor mellé rendelhető 250 ezer forintért. A tesztautóban is szolgáló 1,6 literes motorral így legolcsóbban 4,78 millió forintért juthatunk vegyes üzemű Octaviához, míg a gyengébb erőforrással 4,32 millió forint az ára. Első pillantásra, az utcán nem látszik, hogy ez egy gázos autó, de azért vannak jelei. A gáz betöltő nyílása a benzintank ajtaja mögött található, kívülről egyedül egy Dual feliratú plakett árulkodik, a szélvédőre ragasztott kötelező LPG-matrica mellett. Belül a műszerfalra telepített üzemmódkapcsoló mutatja a kettős üzemet. A motorteret felnyitva látszanak a rendszer alkatrészei, a befecskendező szelepek sora és a nyomásszabályozó, illetve a csomagtartóban árválkodik a pótkerék, helyére kukkantva észrevesszük a szürke acéltartályt.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

A pótkerék helyén van a gáztartály, így a kerék a csomagtartóba lett száműzve
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


A gáztartályok többnyire kétfélék. A hosszanti tartály fix elhelyezése miatt a dönthető utasülés nem használható ki teljesen, ezért tűnik jobb megoldásnak a pótkeréktartály, amely 50-60 literes, tehát átlagos benzintank méretű. Ilyen van a Skodában is. Egy tartálynyi gázzal az autó hatótávolsága kisebb lesz, mint ugyanannyi benzinnel. Ennek két oka van, az egyik, hogy a gáz hő hatására tágul, például, ha napon áll az autó, ezért a betöltőszelep automatikusan lezár kb. nyolcvan százalékos töltöttségnél. A másik ok a gáz égési tulajdonságaiban rejlik. A tesztautóban is használt LPG (Liquified Petroleum Gas, tulajdonképpen a palackos pb-gázzal egyezik meg) mellett leginkább CNG-vel (Compressed Natural Gas), nagy nyomáson tartott földgázzal töltik meg a tartályokat. A gáz fűtőértéke némileg kisebb, mint a benziné, így azonos feltételek mellett csökken a teljesítmény, illetve ugyanakkora teljesítmény eléréséhez nagyobb mennyiséget kell elégetni. Ennek eredménye a fogyasztás növekedése, ami a ma használt modern rendszereknek köszönhetően legfeljebb tíz százalék. A gáz nagy előnye viszont, hogy a magasabb hőterhelés ellenére is kíméli a motort, ugyanis a benzinnél tökéletesebben keveredik el a levegővel a motorban, nem hígítja az olajat, így a következő olajcseréig jobb minőségű kenőanyagban mozognak az alkatrészek, ami növeli a motor élettartamát - az előny megtartása érdekében, a gázrendszerek gyártói nem javasolják a csereciklus meghosszabbítását. Az LPG nem tartalmaz ként és ólmot, a benzinnél jelentősen alacsonyabb a károsanyag-kibocsátása, tehát környezetkímélőbb. A megemelkedett fogyasztás ellenére is sokkal olcsóbb, mint a 95-ös benzin, literenként kb. 130 forinttal.

Fotó: Hajdú D. András [origo]

Egyelőre a gáz sokkal olcsóbb, mint a benzin, így megéri gázost venni, azonban ki tudja, hogy mikor nyúlank majd drasztikusan a gáz árához
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)


A mai modern rendszerek gyakorlatilag szivárgás- és robbanásmentesek, a hazai előírások mégis tiltják a gázautóval való behajtást mélygarázsokba és a talajszint alatti parkolóházakba. A szivárgó gáz ugyanis a levegőnél nehezebb, a talaj közelében összegyűlve robbanhat. A szivárgás észlelése érdekében, a palackos gázhoz hasonlóan szagosító adalékot kevernek a gázhoz.