Roncsautók után is vagyonadót kell fizetni

Ócskavasnak számító leharcolt személyautók után is vagyonadót fizettet a kormány jövő évtől. A sokak által bírált új törvény alapján előfordulhat, hogy néhány év alatt több adót kell befizetni, mint az öreg autó értéke, és lehet, hogy egy középkategóriás átlagautó és egy luxuskocsi éves vagyonadója között csak hatvanezer forint lesz a különbség. A bírálók szerint növekedik majd az adóelkerülés, miközben a jogszabály újabb ütést mér az amúgy is padlón lévő hazai újautó-értékesítésre, vagyis csökken az állam bevétele is. Egyedül az Aston Martinokat áruló kereskedő nem izgul: ő nem szokott piti tételekről beszélni a vevőivel.

De nem csak ennyi probléma van a januártól hatályos vagyonadó-törvénnyel. "Ha a vagyon szó jelentéséből indulok ki, az olyan ingó, vagy ingatlan tárgyra értendő, amely jelentős értéket képvisel. Nos a 170 lőerős járművek nagy része ettől meglehetősen távol van" - fogalmazott Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke.

Győző példája szerint a vadonatúj autók között a 170 lőerő körüliek nem számítanak vagyontárgynak, hiszen ezek többsége a 6-8 milliós ársávba tartozik. Az elnök az importőröktől származó 2008-as eladási adatokkal is alátámasztotta állítását, eszerint tavaly a legnagyobb darabszámban Magyarországon eladott 170 lóerő feletti autó a Ford Mondeo 2.2 TDCI volt.

"Tovább csökkenti a járműértékesítést"

A vagyonadó nélkül is elszomorító képet mutatnak a hazai újautó-értékesítések. A JATO Dynamics autóipari információ-szolgáltató legfrissebb adatai szerint júniusban Magyarország produkálta egész Európában a második legnagyobb visszaesést mínusz 59,3 százalékkal az előző év júniusához képest. Mindezt úgy, hogy a szomszédos országok közül az ottani roncsprémium-programoknak köszönhetően Szlovákia és Ausztria is növelni tudta az eladásokat.

További visszaesésre számít Vérten Sándor, a legtöbb autót eladó Porsche Hungária kommunikációs igazgatója, aki szerint egyértelműen hátrányos hatást vált ki az értékesítésre a tervezett vagyonadó. Vérten szerint "tovább csökkenti majd a járműértékesítést", aminek következtében csökkennek az állami bevételek, és mérséklődik majd a forgalmazók haszna is. Hozzátette: a hat-hétmilliós dízel nem luxus manapság, ezek vevői nem a vagyonos vásárlók kategóriájába tartoznak. "Nem azt a társadalmi réteget érinti a döntés, amelyet kellene. Persze értem én, hogy a bevétel maximálása volt a cél, azért húzták meg ilyen alacsonyan a határt" - közölte Vérten.

Vitába száll az adóbevételek csökkentését jóslókkal a minisztérium. A tárca szerint "nem életszerű, hogy valaki csak azért nem vesz meg egy tíz-húszmilliós autót, mert 100-200 ezer forint adót kell fizetnie".

"Az adóelkerülő tendenciát erősíti"

A kereskedők szerint problémákat okoz majd a használt autók piacának egy részén is a vagyonadó. Fojt Attila, a jellemzően használtautó-kereskedőket tömörítő Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke szerint a regisztrációs adó is "nagyon nagy fék", aminek a hatása a fiatal, nagyobb teljesítményű autóknál érezteti hatását, ugyanis "ezek között terjedt el, hogy az adót megkerülve külföldi rendszámmal használják őket".

Növekedni fog a külföldi rendszám a nagyértékű autókon - jósolják a kereskedők
(képünk illusztráció)

Fojt állítja, hogy a vagyonadó "ezt az adóelkerülő tendenciát fogja erősíteni". Vele együtt az összes általunk megkérdezett kereskedő megemlítette a magyar tulajdonosok által használt külföldi rendszámos autókat, mint a magas hazai adószint negatív következményét. Mindannyian úgy gondolták, hogy ezek száma növekedni fog a jövőben.

A másik probléma - folytatta az elnök -, hogy az öregebb, de nagyobb teljesítményű autók tulajdonosai öt-hat év alatt vagyonadóként kifizethetik a saját kocsijuk piaci értékének szinte a teljes összegét is. Ráadásul Fojt szerint úgy, hogy a vagyonadó következtében egyrészt nehezebb lesz eladni a járművüket (kevesebb lesz rá a vevő a pluszköltség miatt), másrészt még az értéke is csökken majd (hiszen plusz adó terheli). "Többszörösen nehéz helyzetbe kerülnek majd a tulajdonosok" - közölte az elnök, aki szerint "árcsökkenés és vevőcsökkenés is jöhet a használt autók piacának ebben a szegmensében".

"Ilyenekről nem beszélünk"

Találtunk azért egy olyan kereskedőt is, akinek forgalmát elmondása szerint egyáltalán nem érinti hátrányosan a vagyonadó bevezetése. A saját és cége nevének elhallgatását kérő férfi fiatal luxusautókat forgalmaz: jelenlegi kínálata Aston Martin, Porsche, Bentley és Ferrari modelleket tartalmaz a Mercedes-Benzek és BMW-k mellett.

A luxuskocsit kereső vásárlók nem foglalkoznak a vagyonadóval
(képünk illusztráció)

"Először is szóba sem kerülnek ilyen dolgok a vásárláskor. Másrészt egy 28 milliós Aston Martin esetén akkora a fenntartási és szervizelési költség, hogy a közel 400 lóerejére számított pár százezres éves vagyonadó szerintem nem tétel a tulajdonosának" - fogalmazott a kereskedő. Eszerint egyedül az igazán nagy teljesítményű luxusautók értékesítését hagyhatja érintetlenül a jogszabály.

A minisztérium egyébként mindössze egymilliárd forintos bevételre számít a vagyonadó autókra vonatkozó része után, és kérdésünkre azt sem zárta ki, hogy később módosítanak rajta. "Az adóztatási tapasztalatok fényében természetesen lehet korrigálni" - közölték.

Vagyonadó négyzetméterenként

A gépjárművek mellett a vízi járművekre is vonatkozik a vagyonadó. Valamennyi hatósági nyilvántartásban szereplő vízi járműre vonatkozik az adófizetési kötelezettség, sőt azokra is, amelyek a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet tulajdonában vannak, a hatósági nyilvántartásba bejegyzés műszaki feltételeinek megfelelnek, de a nyilvántartásban nem szerepelnek, vagy bejegyzésére külföldön került sor.

Vitorlás hajóknál a névleges vitorlafelület alapján kell befizetni az adót, 10 évnél fiatalabb hajó esetében 2000 forintot négyzetméterenként. A 11-21 éves hajók esetében 1000, az ennél öregebb hajók után pedig 500 forintot kell fizetni. A motorral hajtott hajóknál a teljesítmény a mérvadó, az 5 évnél fiatalabbak után kilowattonként 300 forintot kell fizetni, 6-10 éves hajó esetén 250, 11-15 évvel korábban gyártott jármű esetén pedig 150 forint az adó. A hajó tulajdonosát terheli az adófizetési kötelezettség - ha évközben gazdát cserél a jármű, akkor a vevőnek a következő évtől kell fizetnie az adót.

Az adót nem kell befizetni a sportegyesületek kezében lévő vízi járművek, illetve a mentésre használt hajók után. Nem adóköteles továbbá az 1950 előtt tervezett eredeti történelmi vízi jármű, valamint annak a túlnyomóan eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzata. Ezzel vélhetően a régi, jellemzően fából készült vitorlás hajók tulajdonosainak akart kedvezni a törvényalkotó. Ez inkább gesztusnak tekinthető, a hajótulajdonosnak nem jelent komoly megtakarítást: a veterán hajók felújítása több tízmillió forintos tétel.