Teljesen átalakítanák a járművezető-képzést

2009.06.25. 11:54

Az oktatók képzése
Jelen állás szerint szeptemberben már meg is kezdődik a szakoktatók új generációjának a betanítása öt felsőoktatási intézményben, amelyeket a budapesti műszaki egyetem koordinál majd. Hogy mely egyetemek, vagy főiskolák lesznek ezek, azt Érsek István a jelenleg is zajló tárgyalásokra hivatkozva nem árulta el, de azt elmondta, hogy céljuk szerint földrajzilag egymástól távoli intézményeket bíznak meg.

A várhatóan ötszáz új hallgató számára a képzés két féléves, 460 órás lesz, szemben a korábbi 100 óra körülivel. "Akkor több tanfolyamon csak az üzleti érdeknek megfelelően ontották magukból az új oktatókat a képző intézmények" - közölte a főosztályvezető, egyben érzékeltetve, hogy ezúttal a minőségi oktatás lesz a legfontosabb szempont. Jelentkező van bőven a félezer helyre, a felvételik júliusban kezdődnek. A tananyagról egyelőre nem kívánt nyilatkozni az NKH illetékese.

A műszaki ismeretek és az elmélet oktatása 
Habár a főosztályvezető azt mondta, hogy az oktatók képzését - mint konkrét döntést - leszámítva, nekik csak javaslataik vannak a minisztérium felé, az ötleteikből jogszabályt alkotó közlekedési tárca azt közölte, már zajlik a képzés átalakításáról szóló koncepció részleteinek kidolgozása. "Az elkészült előterjesztés legkorábban az ősz folyamán indulhat közigazgatási és társadalmi egyeztetésre" - írták. Vagyis itt az ideje, hogy megnézzük, milyen elképzelésekből állítják össze - sok-sok évi munka után - a reformot.

A részben új oktatóknak különösen a műszaki ismeretek oktatásánál kell sok újat mondaniuk. Érsek szerint nem kevesebb vagy több, hanem használható tudást kell átadniuk, ugyanis ma már nem olyan könnyű belenyúlni az autóba. Például sok modern autónál egy izzócsere is csak szervizben oldható meg, ezt nem biztos, hogy bölcs dolog ráerőltetni az úrvezetőkre. Alaposan végig kell gondolniuk Érsek szerint, miből állítják majd össze a tananyagot, ugyanúgy, mint a frissítésre szoruló KRESZ-oktatás kapcsán. Utóbbinál a lényeg a gyakorlati tudáson lesz.

A közlekedés megtanítása
Ehhez kapcsolódva talán a legnagyobb változások a vezetés oktatása terén várhatók. "Ne csak a járművét tudja kezelni, hanem életszerű helyzetek sokaságában tudjon különféle feladatokat megoldani, tudjon közlekedni. Ismerje meg a helyes közlekedési kultúrát" - fogalmazta meg a lényeget a főosztályvezető. Szerinte meg kell tanítani a vészhelyzetek kezelését is, ezért elgondolkodtak a különféle vezetéstechnikai tanpályák használatának tanrendbe építésén. (Az érvekről és ellenérvekről keretes írásunkban olvashat.)

A reform előkészítői abban is gondolkodnak, hogy a megtanult elméleti ismereteket azonnal átültessék a tanulók a gyakorlatba. Vagyis az eddig időben egymást - akár egy-két hónappal - követő osztálytermi tanulásból, aztán későbbi vezetésből álló felosztást megbontanák. Ehelyett egy párhuzamos, egymást kiegészítő képzés is része lehet a reformnak.

Kétszintű vizsgarendszer
Jó esély van rá, hogy kétszintűvé tegyék a jogosítvány teljes megszerzését. Érsek szerint el kell gondolkodni annak szükségszerűségén, hogy a kezdő sofőrnek két-három évvel a jogosítványa megszerzése után egy nagyon rövid gyakorlati képzésen-vizsgán számot kell adnia tudásáról. Nem a járműkezelésről, hanem arról, hogy "megfelelően kialakult-e benne a közlekedési kultúra".

A főosztályvezető szerint ekkor lehetőség lenne rá, hogy az esetlegesen felvett rossz szokásokat kigyomlálják. "Ez lehetne egy rövid kis utóképzés is, amit esetleg egy mesteroktató tartana a számukra" - fogalmazott.

Műszer az oktató autójába
Az NKH elszánt abban a kérdésben, hogy az új rendszer bevezetésével párhuzamosan gátját szabja a csalásoknak. Ennek kulcsát valamilyen mérőműszerben látják, ami az oktatók autójában mérné a megtett kilométereket (oktaméter), vagy jelezné az autó pontos útvonalát (GPS), esetleg ezek valamilyen kombinációja lenne. Döntés még nincs, a legfontosabb, hogy ne lehessen manipulálni a berendezést.

Az óraszám és az ár növekedése
Mindezek bevezetése könnyen megváltoztathatná a jelenlegi elméleti és gyakorlati óraszámokat, ennek megfelelően a jogosítvány megszerzésének már ma is borsos, néhány túlórával számolva, átlagosan 120-140 ezer forintos költségét. Az óraszámváltozással kapcsolatosan annyi feltételezhető, hogy a műszaki ismeretek oktatása kevesebb lesz, a különféle vezetési szituációk begyakorlására viszont több órát írhat elő a leendő jogszabály. Mivel a vezetés kerül több pénzbe, valamint a vizsgadíj megemelésére is jó esély van, valószínűsíthető az árnövekedés.

Tiltakozó levelet küldtek

Nagy érdeklődéssel hallgatta az NKH fenti elképzeléseit a Gépjárművezető-képzők Egyesületének alelnöke, aki szerint a szakmát teljesen kirekesztették az előkészületekből, "teljesen titokban csinálják a változtatásokat". Rubik Pál közölte, emiatt pár napja tiltakozó levelet küldtek az érdekszervezetek az NKH-nak, kifogásolva kihagyásukat a reform előkészítéséből.

Forrás: MTI

Az oktatók szerint nem kíváncsi iránymutatásaikra a közlekedési hatóság 
(képünk illusztráció)

Rubik szerint ennek ellenére ő maga is több javaslatot küldött be a közlekedési hatósághoz, de elmondása szerint még válaszra sem méltatták. Pedig több elképzelése fedi az NKH terveit. Nem tartozik ezek közé az oktatók szeptembertől beinduló új képzési rendszere. "Nyugodt szívvel mondhatom, hogy ennek előkészítése során nem történt semmi. Ráadásul nincsenek meg a technikai feltételeik: nincsenek járműveik az oktatáshoz, nem tudnak gyakorlati képzést tanítani" - közölte.

Az elméleti képzés megváltoztatásával kapcsolatban az érdekképviselet is a gyakorlatra helyezné a hangsúlyt. Rubik egyik ötlete szerint a KRESZ-könyvet és a szabályokat akár otthon, online is megtanulhatnák a diákok. Az autós iskolában aztán a számonkéréssel csak kezdődne az oktatás, "egészen pontosan a közlekedésre nevelés, a különféle szituációk begyakoroltatása, a 17-18 éveseket ugyanis még lehet nevelni" - fogalmazott az alelnök. Úgy véli, kiscsoportos foglalkozásokat lehetne tartani az azonos szinten lévő tanulóknak, egyfajta irányított beszélgetéseket a különféle közlekedési szituációkról.

Ötszörös díjemelést akarnak

A kétszintű vizsgarendszert Rubik válasz nélkül hagyott javaslata is tartalmazza, az oktatók autóinak kötelező beműszerezését viszont nem látja jó ötletnek. Szerinte a csalásokat sokkal inkább azzal lehetne megszüntetni, ha központilag meghatároznák az óradíjat. Így az iskolák nem ígérhetnének irreális összeget, hiszen mindenki tudná, mennyi az ár, és az oktatók is annyi pénzt kapnának, ami nem késztetné őket spórolásra.

Ebből következően valószínűsíthető, hogy drágulna a képzés, de átláthatóbb lenne az anyagi oldala. Rubik Pál a 3660 forintos vizsgadíj emelésével is egyetértene, de amíg az NKH nem mondott konkrét összeget a szerintük ildomos áremelésre, addig az alelnök nem volt ennyire szégyenlős. Szerinte legalább az ötszörösére kellene emelni az árat.

"Fékezni sem tudnak"

Nagy kérdés a reform előkészítői számára, hogy a tanuló vezetőket pár órára kötelezzék-e a kritikus vezetési szituációkat előidézni képes (locsolt út és vizes kanyar, rántópad stb.) tanpályás gyakorlásra. Érsek István szerint bár gondolkodnak ezen, de szerinte az ilyen helyzetek legyűrésének megtanulása túl bátorrá tenné a kezdőket. Rubik Pál is inkább ellene lenne, csakhogy pontosan ellenkező ok miatt: ő úgy véli, a kicsúszó autó megijesztené a diákokat.

FotA3: Tuba ZoltA!n [origo]

"Németországban és Ausztriában ez már része a része a képzési programnak. Ott bevált ez a rendszer, nekünk már nem kell megtanulni" - közölte Walter Csaba, a Hungaroringen működő tanpálya vezetője. A többszörös bajnok autóversenyző nagyon jó ötletnek tartaná, ha nálunk is beiktatnának egy minimális, két- háromórás alapképzést a rendszerbe. "Érezze azt a jogosítvány megszerzése előtt álló fiatal, hogy milyen, amikor megcsúszik az autó, hogy tudja, mivel játszik, amikor nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel hajt. Sokaknak fogalmuk sincs, hol határ"- fogalmazott.

Walter szerint két-három óra elég lenne az alapokhoz, ezen belül a vészfékezéssel kezdené az oktatást. "Azt tapasztalom, hogy a minket meglátogatók jelentős része még azt sem tudja, miként kell fékezni egy nagyot." Emellett eltérő burkolaton is fékeztetné a tanulókat, erre is hoz példát az élet, például, ha valakinek durva fékezés mellett kell kikerülnie valakit úgy, hogy közben az autó fele az aszfalton, másik fele a zúzott kövön, vagy macsakakövön van. Része lenne még szerinte az ideális képzésnek a nedves, locsolt úton való kanyarodás, de ennél több nem is kellene. Mindennek a költsége Walter szerint nem lenne több 3-4 ezer forintnál.

Az ellenérvekre azt mondja, hogy egy ilyen képzéstől nem válna senki túl bátorrá. Ellenkezőleg: inkább úgy gondolja, hogy addig bátrak egyesek, amíg meg nem csúszik alattuk az autó. Arra az ellenvéleményre pedig, hogy ezek a szituációk megijesztenék a kezdőket, így felelt. "Már bocsánatot kérek, de ha a valaki megijed egy kritikus közlekedési szituációban, annak ne legyen jogosítványa. Én elvárom attól, aki mögöttem közlekedik az úton, hogy meg tudjon állni akkor is, ha padlóféket nyomok."


Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK