Minek autót venni, ha percdíjra is adnak?

2014.05.18. 08:08

Budapesten többéves lemaradással csak most indul az inkább drága, mint olcsó közbringarendszer, pedig Európában már az autómegosztás a menő. A városlakóknak nem is éri meg a saját autó fenntartása, ha száz forint alatti, a benzin- és parkolási költséget is tartalmazó percdíjért kölcsönözhetnek kocsit. A Budapesti Közlekedési Központ dolgozik a fővárosi háttér megteremtésén.

Az Európában évek óta működő közösségi kerékpározás csak az idén indul el Budapesten, a Bubin az utolsó simításokat végzik, a szoftverhibák javítása után startol a rendszer. Önmagában örömteli dolog, hogy végre a fővárosban is lesz közbringázás, Európa fejlettebb nagyvárosai azonban már rég a következő fejezetnél, az autómegosztásnál (carsharing) tartanak.

Mi az autómegosztás?

Az autómegosztás lényegében ugyanaz, mint a közbringázás, csak kerékpárok helyett autókból áll a rendszer. Az alapgondolat mindkét járműfajta esetében ugyanaz, vagyis az autómegosztás azoknak a városlakóknak ideális megoldás, akiknek csak alkalmanként, rövid utakra van szükségük autóra, a közösségi közlekedés pedig nem jöhet szóba alternatívaként.

Egyenautók, sorakozó! Majdnem, mint a biciklik, csak négy kerékenForrás: car2go

Ilyen helyzetekben nagyon jól jön, ha egy klasszikus autókölcsönző felkeresése és papírok hosszadalmas kitöltögetése helyett egyszerűen be lehet pattanni egy közelben parkoló (köz)autóba, majd az intéznivalók kipipálása után ott lehet hagyni, ahol éppen kényelmes.

Az autómegosztással az egyetlen probléma, hogy - a közbringarendszerekhez hasonlóan - csak akkor működhet igazán jól, ha sok autóból áll a flotta, sok állomás hálózza be az adott települést, ennek kiépítése pedig a bicikliknél jóval költségesebb. Több németországi városban ennek ellenére valósággal versengenek az ügyfelekért a szolgáltatók.

Hogyan működik?

Nagyjából ugyanúgy, mint a közbringázás, azzal a különbséggel, hogy az autókhoz alkalmilag nem, csak előzetes regisztrációval lehet hozzáférni. A regisztrációs díj mértéke szolgáltatófüggő, sok helyen azonban ezen felül nem kérnek se havi, se éves díjat.

Az okostelefon megmondja, hol a legközelebbi szabad autó, és oda is navigálForrás: BMW

A BMW DriveNow néven futó programjában például 29 euró a regisztrációs díj, ez aktuális árfolyamon (kilencezer forint) nagyjából a fele annak, mint amennyi a budapesti Bubi éves díja. A 29 euró kifizetése után adják át az autók nyitásához és zárásához szükséges egyedi azonosító eszközt, ezen felül csak az autózás percdíja fizetendő.

Minden benne van

Az árlista modelltől függően percenként 31 centtől (94 forint) indul a BMW-nél, de a legdrágább programban szereplő modell sem kerül többe 34 centnél (103 forint). Ebben az összegben az üzemeltetés összes költsége benne van, vagyis a benzinért, parkolásért és biztosításért sem kell fizetni, egyes szolgáltatóknál még az önrészre is köthető biztosítás minimális felárért. A közbringázáshoz hasonlóan az autómegosztás célja is az, hogy egy autó minél rövidebb ideig legyen egy-egy felhasználónál, 31 centtel számolva az óradíj 5640 forintra jön ki.

Bérautó, nyílj ki!Forrás: BMW

Németországban erős a verseny, közel félmillióan használnak már autómegosztó rendszereket (a regisztráltak száma tavaly 757 ezerre emelkedett, mert sokan több szolgáltatónál is ügyfelek), így az árak nagyjából mindenhol azonosak. Bécsben - többek között - az Európa több nagyvárosában jelenlévő car2go hálózata működik smartokkal, a használat szintén 31 cent percenként, itt viszont a napi maximum is meg van határozva, amely 69 euró (21 ezer forint).

A BMW rendszerében állomások sincsenek, az utcán bárhol le lehet tenni az autókat, a szolgáltatáshoz kapcsolódó okostelefonos alkalmazás jeleníti meg, hogy a felhasználóhoz hol található a legközelebbi bérautó. Az elvárás mindössze annyi, hogy a használat befejezése után szabályos helyen parkolja le a vezető az autót. A BMW-nél egy bérlési időszakra 200 kilométeres limit érvényes, efölött plusz díj fizetendő, e tekintetben a riválisok üzletpolitikája is hasonló.

Egyre több felhasználó

A tanulmányok a következő öt-tíz évben jósolnak nagy felfutást az autómegosztásnak, az európai felhasználók száma milliós nagyságrendű lehet. A Frost & Sullivan 2020-ra 15 millió európai felhasználót vár, akiket 240 ezer autó, köztük rengeteg elektromos meghajtású szolgál majd ki, abszolút fenntarthatóvá és környezetbaráttá téve az autózást.

Ahol már most elektromos autókkal csinálják
Párizsban már létezik olyan autómegosztó hálózat, amelyben kizárólag elektromos autókat lehet bérelni. A hálózatot Franciaország egyik legnagyobb cégcsoportja, a Bolloré csoport üzemelteti, ráadásul saját, a Pininfarinával közösen fejlesztett autókkal. Az Autolib' rendszer körül korábban állítólag a BMW is kémkedett, a nyakon csípett munkások a töltőpontok körül szaglásztak, amely jelezheti akár azt is, hogy a németek is dolgoznak egy hasonló rendszer előkészítésén. Az Autolib' éves előfizetési díja 120 euró (36 ezer forint), ebben az esetben fél óra autókázás 5,5 euróba (1600 forint) kerül. Lehet egy napos hozzáférést is váltani, ez nem kerül semmibe, viszont ebben az esetben 9 euróba (2700 forint) kerül fél óra. Az elszámolás perc alapon történik, kivéve az első húsz percet, amely minden esetben fizetendő.

Noha az autógyártók közül a BMW Európában, a Toyota Japánban támogatja komoly erőforrásokkal az autómegosztást, és nyilván az egyes szolgáltatók beszerzéseire is nagy erőkkel mozdulnak rá, ezzel bizonyos értelemben maguk ellen dolgoznak. Már az elmúlt években is részben az autómegosztást okolták a szakértők az újautó-eladások csökkenéséért, ez a hatás a népszerűség növekedésével még erősebb lesz.

És mi lesz Budapesten?

A Budapesti Közlekedési Központ az Origónak azt írta, hogy a főváros - lakosságát és népsűrűségét tekintve - alkalmas város a fenntartható autómegosztó rendszerek kialakítására. A BKK már tavaly vizsgálatot indított a fővárosi carsharing rendszerek bevezethetőségére, valamint belefogott egy konkrét javaslatokat tartalmazó koncepció kialakításába.

Akadozik az első pesti szolgáltató
Tavaly ősszel indult el az első autómegosztó szolgáltatás Budapesten, az Avalon Kft. rendszere Publicare néven fut. Az indításban az Opel Magyarország segített, az ígéretek tulajdonképpen jelképes tíz autóról és egyetlen felvevő-leadó helyről (Infopark) szóltak. Az autómegosztás egyetlen telephellyel nem túl életképes szolgáltatás (a lényege veszik el), az Avalon is úgy futott neki a projektnek, hogy 2013 végére újabb öt-hat irodaparkkal bővíti a hálózatot, és a flotta is ötvenautósra hízik. Rejtély, hogy ebből mit sikerült megvalósítani, a cég honlapján mindenesetre egyetlen menüpont sem tartalmazza a felvevő-leadó helyeket. A szolgáltatás egyébként az egyszeri regisztrációs díj kifizetése mellett havi alapdíjért vehető igénybe.

A BKK szerint a városi mobilitásnak fontos része az autómegosztás, rendszeres munkába járásra azonban a közösségi közlekedés alkalmasabb. A carsharing olyan esetekben kaphat szerepet, amikor a közösségi közlekedés használata nehézkes vagy lehetetlen lenne (például nagybevásárlás, eseti áruszállítás stb.), vagyis egyfajta kiegészítője a közösségi közlekedésnek.

Az autómegosztás ugyan nem közszolgáltatás, a BKK-nak ennek ellenére célja, hogy a meglévő és induló szolgáltatások szabályozott versenykörnyezetben működjenek. A gépjárművek használatára a személyszállítási törvény hatálya nem terjed ki, ezért a BKK készülő koncepciójában javaslatot fogalmaznak meg a szükséges jogszabályi háttér meghatározására is. A koncepció várhatóan 2014 őszén készül el, amelynek alapján megoldási javaslatokat tesznek majd az autómegosztó rendszerek szabályozására.