Szív, sűrít, gyújt, kipufog - Simson 425S veterán teszt

2017.09.03. 14:22

Ha Simson, akkor legtöbbeknek a jellegzetesen zümmögő S51, vagy a szép Schwalbe segédmotor ugrik be, pedig korábban ilyen néven egy komoly 250-es készült az NDK-ban. A keleti blokk egyik legmenőbb négyüteműje ritka madár volt, így hozzánk is csak kevés jutott. Találtunk egy gyönyörű itthoni példányt.

Kelet-Európa kétütemű, lánchajtásos motortermeléséből nagyon kirítt a négyütemű, kardános 250-es Simson. A BMW eisenachi gyárát a háború után a szovjet Awtowelo vette át, akárcsak a suhli Simson-műveket, így nem meglepő, hogy tesztmotorunk őse (a 425 AWO Touren) konstrukciójában és megjelenésében is erősen hasonlított a BMW R25-ösre, de a mi Sportunk némi fejlesztés és átalakítás után már csak unokatestvére a híres bajornak.

Jó kiállású gép, a tervgazdálkodás egyik nagy melléfogása volt gyártásának beszüntetése. Több mint húsz országba exportálták. Mutatós az újrakrómozott tank, 14 litere 350-400 km-re elégForrás: Retro Mobil

A 250-es Simsont 1950-ben, a Sportot 1955-ben mutatták be, rengeteg újítással: a szóló tányérülés helyét kétszemélyes, párnázott nyereg vette át, a tankot négy literrel megnövelték, hátra hidraulikus csillapítású lengővillát szereltek, a hosszabb, szivarvégű kipufogótól pedig csendesebb lett a gép. Az egyhengeres, negyedliteres motor hengerfejét is átalakították, égésterét átszerkesztették, ami az új dugattyúval és a nagyobb főfúvókával együtt a korábbi 12 helyett immár 14 lóerőt eredményezett.

A zárható tárolóban elférnek az alapszerszámok, oldalkocsizáshoz még rövidebb váltót is lehetett kapniForrás: Retro Mobil

Kincs lapult a romániai garázsban

Kétségkívül az NDK legelegánsabb és legjobb motorkerékpárja volt, nagy arányban exportáltak belőle, Romániába például olajért cserébe. Nálunk a Sport ritka és drága kincs volt, csak nagyon nehezen lehetett hozzájutni, ez a gép is Romániából érkezett előző tulajához. 1961-es, azaz a gyártás utolsó évéből való, 1962 elején ugyanis a Simson beszüntette a nagymotorprogramot, innentől kezdve csak mopedek és kismotorok gyártására koncentráltak.

Nagy kincs az eredeti gyári lámpa, ma már nehéz beszerezni. A rugóstagok előfeszítése állítható. 1957-ben jelent meg az osztott ülés és az AWO helyett a Simson-emblémaForrás: Retro Mobil

A kipróbált motor tíz évig porosodott egy garázsban, és eléggé lepusztult állapotban került elő. Felújították a hengerfejét, új dugattyút is kapott, és a fékeket is renoválni kellett. A sárvédőket és a tankot is javították, a hátsó hajtás házát pedig hegesztették; a kipufogó vadonatúj. Ez a mutatósabb, exportkivitel krómozott tankbetétekkel és felnikkel, mindet újra kellett krómozni.

BMW-örökség a csökevényes kézi váltókar (sok értelme nincs, a régi tankváltó maradéka). A Tourenhez képest újdonság volt, hogy a BVF gyártmányú karburátort 25 fokban megdöntötték. A Sport már aluhengeres, motorja pedig gumibakokkal csatlakozik a vázhozForrás: Retro Mobil

A világból kimegy 75 km/h-val

Könnyen indul a nagy Simson, alapjáraton és alacsony fordulaton dohog, hangja egyértelműen BMW-s. Ilyenkor ráz és erősen vibrál, de feljebb legalább valamelyest kisimul a járása (a motor gumibakokkal csatlakozik a vázhoz). Váltója pontosan és finoman jár, itt is érezni rajta a BMW-géneket.

Klasszikus felállás: gyújtás- és világításkapcsoló, balról az országúti fény, jobbról a töltés lámpájaForrás: Retro Mobil

Az oldalkocsizáshoz méretezett egyes annyira rövid, hogy csak elindulásra jó, másodikban és harmadikban lehet valamennyire húzatni, de ezt nem igazán szereti, 50-60 km/h körül már ajánlatos negyedikbe tenni. 70-80 az utazósebesség, ez hegyen-völgyön tartható, sőt innen, ha kell, komótosan felküzdi magát 90-ig is. Nálunk ez volt a vége, nem erőltettük, de papíron 110 km/h a végsebesség.

A sárvédő alsó harmada kerékcseréhez felhajtható, az ülések alumíniumcsíkjai csak az exportmodelleknek jártak. 180 mm a fékdobok átmérője, az első rugóút 150 mmForrás: Retro Mobil

Kényelmes az ülés és a rugózás is, a Simson városban is helytállna a mai közlekedésben, akár napi használatban. Egyenesfutása pontos, és viszonylag magas építése ellenére kanyarban is stabil. Két nagy, de gyenge fékdob lassítja, erre mindig figyelni kell, ugyanakkor az MZ-kkel és társaikkal ellentétben nem kell bele benzint és olajat kevergetni, na meg orrfacsaró füstje sincsen.

Műszaki adatok - Simson 425S (1961)


Motor: egyhengeres (aluhengeres), léghűtéses, OHV-vezérlésű négyütemű. Hengerűrtartalom: 247 cm3. Furat x löket: 68,0x68,0 mm. Kompresszió: 7,2:1. Teljesítmény: 14 LE, 6300/perc fordulaton.


Erőátvitel: négyfokozatú, lábkapcsolású sebességváltó, hátsókerékhajtás kardánnal. Egytárcsás, száraz tengelykapcsoló. Felépítés: dupla acél bölcsőváz.


Felfüggesztés: elöl teleszkópvilla lengéscsillapítással, hátul lengővilla két rugóstaggal. Elöl-hátul mechanikus működtetésű dobfék.


Hossz x szélesség x magasság: 2103x650x1000 mm. Saját tömeg: 156 kg. Tank: 16 l.
Végsebesség: 110 km/h.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK