A Volkswagen mesterien űzi a platformstratégiát a kilencvenes évek második fele óta, amikor az első újkori Skoda Octaviát bemutatta a négyes Golf alapjain. Ma azonban már nemcsak a padlólemezek, a futóművek és a motorok, de az elektronika és
szinte minden egyéb alkatrész is egységesítve van a konszernen belül.
Jó példa erre az alsó-középkategória, ahol a Golf, az Audi A3, az Octavia, a Seat Leon, sőt már az ennél kisebb és nagyobb modellek, még a magas szabadidő-autók is mind-mind a moduláris MQB építőkészletből vannak összelegózva.
A platformstratégia a felső kategóriában is jelen van,
csak itt már nem MQB, hanem az MLB építőkészlet révén, amit hosszmotoros autókban alkalmaznak. Viszont marketing szempontból van egy nagy különbség: míg az MQB esetében a Volkswagen modellek a kínálat csúcsát jelentik minőségben és árban is (leszámítva az Audi A3-ast), addig a felső kategóriában az anyacég autói csak a belépő szintet jelentik, ezért nekik a legjobb az ár-érték arányuk.
Így volt ez a megboldogult Phaeton esetében, ami a szegény ember Bentley-je volt, és így van ez az új Touareggel is, ami
a márka zászlóshajójává lépett elő.
A Pozsonyban készülő, 17,8 millió forintos alapáron kínált, közel 5 méter hosszú szabadidő-autó olyan típusokkal áll vérrokonságban, mint a szintén MLB-alapokra épülő, 18,6 milliótól elhozható Audi Q7, az 50 milliós Bentley Bentayga, a 24 milliós Porsche Cayenne vagy éppen az egyik legújabb családtag, az 58 milliós Lamborghini Urus. Nem rossz klubba került, nem igaz?
Igaz, a Touareget nem lehet 600 lóerős W12-es benzinmotorral rendelni, mint a Bentley-t, és a feltűnési faktora is elenyésző ahhoz képest, amit egy durrogó kipufogós, citromsárga Urus nyújt a gazdájának, de ettől még tény marad, hogy
sok tekintetben ugyanazt az autót kapjuk meg,
csak jóval kevesebbért és több praktikummal.
Már a 2010-ben bemutatott második generációs Touaregben is az volt a jó, hogy a tankszerű elődjéhez képest több mint két mázsát faragtak le a tömegéből, a harmadik generáció pedig további 106 kilót leadott, így
már épp befér a 2 tonnás lélektani határ alá.
Persze a Volvo XC90 még így is könnyebb egy kevéssel, de ne feledjük, hogy azt csak kétliteres, négyhengeres motorokkal árulják, míg a Volkswagennél alap a háromliteres V6 TDI, ami jóval többet nyom.
A formaterv elkészítése nagy kihívást jelentett a Volkswagen dizájnereinek, mert
egyszerre kellett megfelelni a két fő piac, a kínai és a nyugat-európai elvárásainak.
Ázsiában azt szeretik, ha egy szabadidő-autó minél nagyobb, és sok króm díszíti, Európában viszont diszkrétebbek az emberek, itt a hivalkodásmentes külső jelent előnyt.
A dilemmát úgy oldották meg, hogy
kétféle orrkiképzés létezik:
az egyik a képeken látható krómozott kivitel, amin a LED-es fényszórók vizuálisan egy egységet képeznek a fifikás hűtőmaszkkal. Európában azonban kérhető fekete maszkkal is a Touareg, de csak a közel 600 ezer forintos R-Line optikai csomag részeként.
Akármilyen is az orra, az új Touareg a méretnövekedés ellenére kecsesebb, elegánsabb bármelyik elődjénél, de jelenleg talán a VW-konszern összes nagy SUV-ja közül is neki a legharmonikusabb a megjelenése. Például lágyabbak a vonalai és jobbak az arányai, mint az emelt kombinak kinéző Audi Q7-nek, viszont hiányzik belőle az a belső sávokat hatékonyan megtisztító, de visszatetsző agresszivitás, ami a Porschében és a Lambóban megvan.
Bár a külső sem sikerült rosszul, az ember álla inkább akkor esik le, ha beül a Touaregbe, főleg, ha az egymillió forintos Discover Premium navigációs rendszert is megvették hozzá, ahhoz ugyanis
a 9,2 colos központi kijelző helyett egy 15 colosat adnak,
1920x1020 pixeles felbontással. Még az új Teslában, a Model 3-ban sincs nagyobb, a nagy vetélytárs Volvo XC90-ben pedig csak 9 colos az érintőképernyő, igaz, abban azért nem tűnik kicsinek, mert függőlegesen szerelik be.
Az ún. Innovision Cockpit része még egy 12 colos, 1920x720-as felbontású digitális kijelző a hagyományos műszerfal helyén, a két képernyő együtt hasonló, szélesvásznú élményt ad, mint amit a modern Merdedesek nyújtanak. Mivel
állandó netkapcsolatban van az autó
a beépített SIM-mel, a Google Earth navigáció is megjeleníthető, ami szenzációsan mutat a nagy képernyőn.
A teljesen új fedélzeti menürendszer
teljesen személyre szabható az új, mátrix rendszerű kezelőfelületen,
amelyben a különböző kisebb-nagyobb négyzetek funkcióit mi jelölhetjük ki, szabadon és viszonylag intuitív módon. Azért jó pár percig eltartott, mire rájöttem, hogy mi, hogyan működik, de ezen csak egyszer kell átesni, utána már könnyű a kezelés.
Már a klímát is képernyőn kell beállítani, a hangerőállító az egyetlen fizikai gomb, ami megmaradt – akinek ez is sok, a képernyőn is felhangosíthatja kedvenc zenéjét. Emellett még két kerek forgótárcsát találunk a könyöklő előtt: előbbivel
ötféle aszfaltos és ötféle terepes menetprogram közül lehet választani,
utóbbival pedig a karosszéria magasságát lehet szabályozni – amennyiben megrendeltük 737 ezerért a légrugókat.
Kemény terepen
akár 7 centivel is fel lehet emelni a Touareg hasát,
ami komoly segítség lehet, sportos vezetéskor és nagy sebességnél pedig magától süllyed másfél centit a normál szinthez képest. Az önzáró központi differenciálmű alap, de a 200 ezres Off Road csomag csak egy alsó védőlemezt ad és megnövelt tankot ad.
Van egy extra mély, -4 centis állása is a hátsó futóműnek, ami a csomagtartó megpakolását és az utánfutó rögzítését könnyíti meg. Amúgy a felmérések szerint minden második Touareg-tulajdonos szokott nehéz tárgyakat vontatni az autójával, ezért rájuk is gondolt a Volkswagen: a vontatmány-asszisztens leveszi a vállunkról a kormányzás nehéz műveletét, amikor az akár 3,5 tonnás utánfutóval kell valahova betolatni.
A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra!