Kalandorok ne kíméljenek! - Toyota Land Cruiser J250 bemutató

Masszív alváz, nyugodt dízelmotor és szinte elpusztíthatatlan technika jellemezte évtizedek óta a híres terepjárót, ám a fejlett világ számos részén, köztük Európában ez már kevés az átütő sikerhez. Ezért a legújabb generáció tervezésénél a toyotások nem érték be annyival, hogy a bevált receptet néhány új extrával és multimédiával egészítsék ki, hanem igazán karakteres, retró jegyekben bővelkedő karosszériát is rajzoltak közé. Varsóba utaztunk megnézni a japán óriást, ahol nemcsak arra voltunk kíváncsiak, hogy élőben is kívánatos-e, hanem a hibrid hajtás ügyét is sikerült tisztázni.

72 év felfoghatatlanul sok idő egy modell történetében, még akkor is, ha a néven és a kerekek számán kívül sok hasonlóságot nem lehet találni a korai és a mostani Land Cruiserek között. A legelső, még Toyota BJ néven futó széria 1951. augusztus 1-én született, és eredetileg főleg katonai célokra fejlesztették, mint szinte minden terepjárót a világháború körül és után. Nem sokkal később már civil autóként a Fuji-hegy lejtőin lévő hatodik állomásig másztak fel vele, bizonyítva, hogy mire képes a technika. Végül az 1960-tól gyártott J40 széria lett igazán elismert világszerte, beleértve Európát is.

Ki látott már ilyet: a formája is eladja

Nem vitás, hogy a világ egyik legnépszerűbb terepjárója a Land Cruiser, összes generációjából máig 11,3 milliót adtak el több mint 170 országban, de valószínűleg ennél is impozánsabb adat lenne, hogy megbízhatóságuk miatt ezek milyen sokáig üzemelnek, és hány kilométert tesznek meg évente úttalan utakon. Így jutunk el az idei év augusztusáig, amikor az ősmodell (nem kerek) évfordulóján Japánban leleplezték a legújabb generációt, pár napja pedig Lengyelországban bemutatták az európai verziókat – erre a sajtórendezvényre szerkesztőségünk is hivatalos volt.

Csak két előszériás példány érkezett a vén kontinensre, és vezetni még nem lehetett őket, alaposan megnézni és beülni viszont igen.

Rögtön egyértelművé vált, hogy a tartósság és megbízhatóság, mint hagyományos értékek vezették a mérnökök kezét. Ehhez komoly műszaki alapok kellettek, amit a (Nyugat- és Közép-Európában nem kapható) Land Cruiser J300 szériából ismert TNGA-F platform alapozott meg, jócskán növelt merevségű alvázzal és karosszériával. Így bármilyen sziklára állunk fel fél kerékkel, az ajtók akkor is nyílni fognak, nem lesz csavarodás.

Míg az utóbbi idők LC szériái kevésbé voltak karakteresek, az új J250-nél igen feltűnő lett a szögletes, marcona külső, ami ez elődök stílusjegyeiből is bőven merít, mint azt a Ford Bronco, a Suzuki Jimny vagy a Land Rover Defender esetében is láthatjuk. Lényeges lesz e markáns dizájn a vevőkért vívott harcban, ugyanakkor nem öncélú, hanem funkciót is hordoz. Így például a jókora motorháztető síkja és a vízszintes tagolású műszerfal segít a terepen való eligazodáskor, jobban érzi a sofőr, mennyire dől az autó, plusz a két meredek A-oszlop és a 3 centivel lejjebb vitt oldalablak is segíti a kilátást.

Fejlődött, de nem hígították fel SUV-vá

Természetesen manőverezéshez a modern technika segítségét is megkapjuk, a nagy felbontású kamera tiszta rálátást biztosít a vezetőnek a közvetlenül a jármű körüli és alatti területre, míg a Multi-Terrain Select rendszer automatikusan igazítja a jármű beállításait a különböző terepviszonyokhoz.
A modell történetében először alkalmaznak szétkapcsolható stabilizátorrudat (SDM), így kemény terepen akár 5-7 centivel is nőhet az első rugóút és ritkábban emelkedik levegőbe a kerék; emellett fontos újítás az elektromos szervokormány (EPS) bevezetése is az eddigi hidraulikus rásegítés helyett.

Ezzel a gyártó szerint egyenetlen felületen haladáskor kevesebb ütés érkezik a kormánykerékre és simábban irányítható közúton is, de nyilván üzemanyagtakarékossági szempontok is szerepet játszottak.

Na meg biztonságiak, hiszen az EPS révén új vezetéssegítő asszisztensek jelenhetnek meg sáv- és nyomtartó funkciókkal.

Szerencsére a japán gyártó nem engedett a divat kísértésének: bár két nagy kijelzőt is beépítettek (kellenek is a temérdek funkcióhoz), maradt az önálló klímapanel és a sok fizikai gomb a műszerfalon, logikus elrendezéssel, részben akár kesztyűben is kezelhető méretben.

Le kell szögezni, hogy puhány SUV helyett vérbeli terepjáró maradt a Land Cruiser, képességeit a masszív alváz mellett rövid túlnyúlások és szögletes sarkok segítik, akár 3,5 tonnás utánfutót elhúz, igényes (Torsen-differenciálműves, felezős, hátsó sperres) a 4x4-hajtása, vannak rendes off-road menetprogramjai. Úgy tervezték a karosszériaelemeket, hogy sérülés esetén könnyen javíthatók legyenek; a háromrészes lökhárító egyes elemeit akár otthon, alap szerszámokkal is ki tudjuk cserélni, és nem kell utána kalibráltatni a parkolószenzorait, érzékelőit sem, ezt elvégzi a fedélzeti rendszer.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!