Bencze Gyula

Kell-e félnünk a nukleáris energiától?

A következő táblázatból az olvasható ki, hogy a természetes energiaforrásokban szegény és fejlődő kis országok kényszerülnek rá elsősorban az atomenergia használatára.

Igen figyelemreméltó az Egyesült Államok 20. helyezése. Az USA mind fosszilis, mind pedig egyéb természetes energiaforrásokban bővelkedik, ugyanakkor az is közismert, hogy fejlettségénél fogva a világ legnagyobb energia-felhasználója, ha minden energiafajtát figyelembe veszünk. Az Egyesült Államok Energia Minisztériuma szerint az USA teljes villamos energia kapacitása 1997-ben 747 GW (1 gigawatt = egymilliárd watt) volt, és az előrejelzések szerint az igényeknek megfelelően 2020-ra 906-1044 GW, 2050-re előre láthatóan 1200-1700 GW lesz.

A jelenlegi arányok szerint az energiatermelés 52 %-át a szén adja, az atomenergia aránya 19,8 %, a földgázé 15 %, a vízierőművekből származik 9 %, a kőolajból 3 %, az egyéb energiaforrások (szélenergia, napenergia stb.) 2 %-ot tesznek ki. Az Egyesült Államoknak óriási szénkészletei vannak - a becslések szerint a jelenlegi kitermelési móddal 250 évre elegendőek a készletek, ha azonban a teljes kitermelhető készletet új módszerekkel hozzák felszínre, a jelenlegi igények mellett akár 1500 évre is lesz elegendő szén. Ilyen körülmények között az alacsonyabb költségek miatt az atomenergia nem kulcskérdés, és az elkövetkezendő évtizedekben is a szén fog domináns szerepet betölteni az Egyesült Államokban az energiaforrások között.

ORSZÁG	REAKTOROK SZÁMA	ÖSSZKAPACITÁS MEGAWATT	RÉSZESEDÉS A VILLAMOS ENERGIA-TERMELÉSBŐL
Franciaország	57	60 313	76,4 %
Litvánia	2	2370	73,7 %
Belgium	7	5713	56,8%
Szlovákia	6	2488	53,4 %
Ukrajna	13	4884	47,3 %
Bulgária	6	3538	45,0 %
Magyarország	4	1729	42,2 %
Dél-Korea	16	12 949	40,7 %
Svédország	11	9440	39,0 %
Svájc	5	3077	38,2 %
Japán	52	43 650	33,8 %
Örményország	1	376	33,0 %
Németország	19	21 107	30,6 %
Finnország	4	2656	32,1 %
Spanyolország	9	7289	27,6 %
Tajvan	6	4884	23,6 %
Egyesült Királyság	33	12 400	21,9 %
Csehország	4	1680	20,1 %
USA	103	10799572	19,8 %

A fenti táblázatokból kiolvasható, hogy Magyarország nem nélkülözheti a nukleáris energiát. Természetesen e kijelentéssel csak saját személyes véleményem fejezem ki. A helyzet elvben gyökeresen megváltozhat ugyan, ha az atomenergiát más, biztonságosabb energiaforrás képes igen rövid határidőn belül, lehetőleg azonnal kiváltani.

Hosszabb távon megoldást jelenthet a deutérium és trícium atommagok egyesítésén alapuló fúziós energiatermelés. Ebben minden radioaktív anyag az erőművön belül marad, és a leállítás után 30-40 évvel a berendezés anyagai újrafelhasználhatóvá válnak. Sajnos a szükséges magas (100 millió fok) hőmérséklet miatt a mai kísérletekben még csak a befektetett energiát tudják visszanyerni. Ha a jelenleg előkészítés alatt álló ITER kísérlet sikeres lesz, akkor az első áramtermelő fúziós reaktor 2040 körül állhatna üzembe.

19. ábra

Ezek után az előadás címében feltett kérdésre a felvonultatott ismeretek és érvek alapján az a válaszom, hogy nem az atomenergiától kell félni, hanem az emberi felelőtlenségtől, képzetlenségtől és ostobaságtól!