Immunrendszerünket erősítsük C-vitaminnal, cinkkel és szelénnel, a hideg miatt kiszáradt bőrünket támogassuk sok folyadékkal, valamint A- és E-vitaminnal, a napfényhiány miatt lecsökkent szerotonintermelésünket pedig segítsük banánnal és csokoládéval.

Igyunk sok meleg, de nem forró italt

"A hidegben ritkábban lép fel szomjúságérzet, ezért tudatosan figyeljünk rá, hogy naponta 1,5,-2 liter folyadékot fogyasszunk" - mondja Nógrádi Katalin, az Origo dietetikusa.

Szabad levegőn vagy fűtetlen helyen igyunk minél több meleg italt, azonban ügyeljünk rá, hogy az ital ne legyen túl forró, mert erre a szervezet hűtéssel reagál, és utána csak még jobban fázunk.

Ne védekezzünk töménnyel a hideg ellen

"A nagy hideg ellen semmiképpen se védekezzünk alkoholos itallal, az ugyanis csökkenti a hidegérzetet" - hangsúlyozza a dietetikus.

C-vitamin: a levertség, fáradékonyság ellenszere

"Az immunrendszer erősítése, karbantartása érdekében télen több figyelmet kell fordítani a létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok fogyasztására. Ezzel megelőzhető az is, hogy a tavaszi hónapokra vitamin- és ásványianyag-hiány alakuljon ki" - mondja Nógrádi Katalin.

A vitaminok közül kiemelt fontosságú a C-vitamin, amely támogatja immunrendszerünk működését, ily módon hatékonyabban küzdünk meg a télen támadó kórokozókkal, felső légúti fertőzésekkel. A vitamin emellett antioxidáns és sejtvédő hatású is.

Jelentős C-vitaminforrás a citrom, a mandarin, a narancs, a kivi, a grapefruit, valamint egyes zöldségfélék, például a cékla, a káposzta, a karalábé, a kelbimbó és a karfiol. "Megfelelő táplálkozás mellett nincs szükség étrend-kiegészítők szedésére" - hangsúlyozza a dietetikus.

Cink és szelén a hatékonyabb immunválaszért

A vitaminok mellett figyeljünk az ásványi anyagok is, köztük a cink és a szelén bevitelére is.

Cinkhiány esetén csökken a szervezet ellenállóképessége és fokozott fáradékonyság lép fel. Az ásványi anyagban a vörös húsfélék, a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek és a gabonafélék bővelkednek.

A szelénnek immunrendszerünk működésében van szerepe, ezért érdemes télen kiemelten figyelni bevitelére. Megtalálható többek között a napraforgómagban, a paradicsomban, a brokkoliban, a tonhalban, a tőkehalban, a búzacsírában és búzakorpában.

Mivel az ünnep előtti hetek rendszerint stresszesebbek, vegyük figyelembe az étrend összeállításánál, hogy stressz hatására szervezetünk vitamin- és ásványianyag-igénye megnő.

A bőrünket védjük A- és E-vitaminnal

A hideg levegő és a szél kiszárítja bőrünket, ami különösen az arcon és a kézfejen érezhető. Folyadék, A- és E-vitamin hiányában a tünetek még erősebbek lehetnek. Az A-vitamin lassítja a ráncképződést, és segíti a hámsejtek megújulását, míg az E-vitamin véd a káros ultraibolya sugaraktól, és segít megőrizni a bőr nedvességtartalmát.

Hogy bőrünket a hideg ne tegye tönkre, étrendünkből ne hagyjuk ki az A-vitamin forrásnak számító tejtermékeket, húsféléket és tojást. E-vitaminban az olajos magvak (mandula, mogyoró, napraforgómag), a hüvelyesek, az avokádó, a búzacsíra és a növényi olajok (napraforgó vagy búzacsíra olaj) gazdagok. Ezek a vitaminok egyébként a kozmetikumok nagy részében is megtalálhatóak.

Nincs szükségünk télen több energiára

Bár a hideg néhány százalékkal megnövelheti energiaszükségletünket, tévhit, hogy a hidegben többet kellene enni, és hogy ilyenkor megengedettek a nehezebb, zsírosabb, laktatóbb ételek.

Tény, hogy a zsírszövetnek fontos szerepe van testünk hőszigetelésében, ami magyarázata lehet annak, hogy a hidegebb időszakban önkéntelenül zsírpárnáink gyarapítására törekszünk. Mivel azonban a modern ember a hideg évszakban is ideje nagy részét fűtött helységben tölti, a védő zsírrétegnek ma már nincs olyan meghatározó szerepe, mint régebben.

"Egészséges felnőttnek a téli hidegben sem kell energiában és zsiradékban gazdag, sok egyszerű szénhidrátot tartalmazó és nehezen emészthető ételeket fogyasztania, és nagyobb adagokra sincs szükség. A téli hónapokban is az egészséges, vegyes táplálkozás irányelveit ajánlatos követni" - tanácsolja a dietetikus.

Forrás: AFP

Depressziót enyhítő szerotonin termelődik a banán és a csokoládé hatására

Természetes napfény hiányában lecsökken szerotoninszintünk, ami hozzájárul a depressziós tünetek megjelenéséhez. A lecsökkent szerotoninszintet növelheti a banán vagy a csokoládé, de ne felejtsük el, hogy mindkettő energiatartalma magas.

A banán 100 grammja 95 kcal-t tartalmaz. A gyümölcs kalciumban és káliumban is gazdag, ez utóbbi miatt vesebetegek csak orvos, dietetikus által ajánlott mennyiségben fogyasszák.

A csokoládé 100 grammja körülbelül ötször annyi energiát tartalmaz, mint a banán. A dietetikusok ajánlása szerint ideális az lenne, ha hetente 1-2 alkalommal, egyszerre legfeljebb 30 grammot fogyasztanánk belőle.

Óvatosan a téli fogyókúrával

A szerotonintermeléshez nélkülözhetetlen a szénhidrát is, ez a fő oka annak, hogy a drasztikus, szénhidrátszegény diéták, mint például az Atkins-diéta egyik "mellékhatása" a depresszió. Szénhidrát nélkül ugyanis az agyban nem termelődik megfelelő mennyiségű szerotonin, aminek következtében kialakul ez az olykor súlyos állapot. Naponta legalább 100 gramm szénhidrátot kell fogyasztani.

Nők esetében egyébként a szénhidráthiány súlyosabb tüneteket okozhat, mert az ő szervezetükben eleve kevesebb szerotonin termelődik, mint a férfiakéban. Ezért a nőknek a fogyókúra kiválasztásában körültekintőbbnek kell lenniük, különösen télen.