A probiotikumokat régóta alkalmazzák az emésztés javítására és a bélflóra egyensúlyának helyreállítására, de a legújabb kutatások szerint a kedvező emésztőrendszeri hatások mellett egyéb betegségek leküzdésében is segíthetnek.

A "jó baktériumoknak" is nevezett probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek kapszula vagy joghurt formájában elfogyasztva kedvező hatást gyakorolhatnak az egészségre. Az emberi szervezetben baktériumok milliói élnek, "jók" és "rosszak" egyaránt. A "jó" baktériumoknak köszönhetjük többek közt az emésztést, egyes vitaminok termelését, illetve a fertőzésekkel szembeni védelmet.

A bélrendszer baktérium-állománya születésünktől kezdve fokozatosan alakul ki, és nagyjából hároméves korra éri el a véglegesnek mondható összetételt. Komoly változás később szerencsés esetben már nem következik be, de betegségek, antibiotikumok szedése vagy jelentős étrendi változások befolyásolhatják azt. Probiotikumok szedésével "jó" baktériumokat juttathatunk a szervezetbe, amelyek a már jelen lévő baktériumokra hatnak, például egyes gének ki- vagy bekapcsolására stimulálhatják azokat, e gének pedig befolyásolják élettani folyamatainkat. Számos baktériumtörzset tartanak nyilván a probiotikumok között, de a kutatások középpontjában jelenleg a Lactobacillus és Bifidobacteria törzsek állnak.

Nincs egyértelmű bizonyíték

Tudományos kutatásokkal eddig csak részben sikerült igazolni a probiotikumszedés előnyeit, ráadásul e vizsgálatok esetében megkérdőjelezhető volt a kutatás minősége is. Az Egyesült Államokban például a probiotikumot tartalmazó táplálék-kiegészítők piacának forgalma 2011-ben 770 millió dollárra rúgott, ami az előző évhez viszonyítva 22 százalékos növekedést jelent. Sokaknak áll tehát érdekében a probiotikumok kedvező hatásainak igazolása, hiszen gyógyszerré minősítésük további üzleti lehetőségeket jelentene.

Bevetnék asztma, kólika, megfázás és koleszterin ellen

A probiotikumokkal kapcsolatban jelenleg is több száz kutatás van folyamatban: a korábbi vizsgálatokkal leginkább megtámogatott emésztőrendszeri, valamint egyes allergiás és fertőzéses tünetek enyhítésén túl újabb alkalmazási területeket igyekeznek találni a szakemberek a probiotikumok számára.

A New Jersey-i Orvosi Egyetem közelmúltbeli kutatása például arra világított rá, hogy két probiotikum együttes alkalmazásával jelentősen enyhíthetők a megfázás tünetei, és csökkenthető a felépülés időtartama. Más vizsgálatok is hasonló eredményre jutottak: főként gyermekek esetében sikerült kedvező hatást kimutatni.

Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának ülésén nemrég bemutatott kutatás szerint az egyik probiotikum napi kétszer történő adagolása révén 12 százalékkal sikerült csökkenteni a "rossz" koleszterin, valamint az artériák falának merevségéért felelős koleszterinészterek szintjét.

Kutatások folynak a csecsemőkön és időseken történő alkalmazás irányában is: a kicsik asztmás és kólikás tüneteire gyakorolt hatást vizsgálják a szakemberek, míg az időseknél az influenza elleni védőoltásokra adott immunválasz javulását várják a probiotikumok alkalmazásától. Bár a kutatók hosszú távon sokat várnak a probiotikumoktól, az eddigi eredmények azonban nem minden esetben bírnak tudományos értékkel, épp ezért ajánlott az óvatosság szedésük esetén, nem szabad a probiotikumok hatásait túl-, azok potenciális veszélyeit pedig alulértékelni.