Egy 2008-as és egy 2013-as metaanalízis is megerősítette, hogy aki D-vitamint szed, tovább él. Arról azonban, hogy a D-vitamin hogyan segíti az általános egészségi állapot fenntartását, illetve hogyan csökkenti a halálozási kockázatot, egyelőre keveset tudunk.
Ami biztos: a D-vitamin-készítményeket fogyasztó iskolás gyerekek kisebb eséllyel kapják el az influenzát, valamint hogy a D-vitamin idősek esetében erősíti a csontokat, és csökkenti a törések gyakoriságát.
A magyar lakosság 70 százaléka azonban a tél végével D-vitamin-hiányos. Tavasztól őszig a D-vitamin természetes forrása a napsugárzás, télen azonban az ország földrajzi elhelyezkedése miatt nem jutunk elég D-vitaminhoz. Ezért ilyenkor szükséges a vitamin táplálékkiegészítőkkel való pótlása, a magyar orvosok a felnőttek számára napi 2000 nemzetközi egység bevitelét javasolják novembertől áprilisig. Kisgyermekeknek az ajánlott napi adag 4-500, nagyobb gyerekeknek 6-800 nemzetközi egység D-vitamin.
Egyre több adat támasztja alá, hogy a beleinkben élő sok milliárd baktériumnak döntő szerepe van egészségünk fenntartásában. Ezért egy, a baktériumok jó részét elpusztító antibiotikum-kúra után ajánlott a baktériumpótlás probiotikumokkal – akár mesterséges készítményekkel, akár a probiotikumokat természetesen tartalmazó élelmiszerek (joghurt, savanyú káposzta, kovászos uborka) segítségével.
Egy 2012-es metaanalízis szerint a probiotikumok jelentősen csökkentették az antibiotikum-kúra után a hasmenések gyakoriságát. Minden emésztési problémát azonban nem enyhítenek: a kutatások szerint a krónikus bélrendszeri betegségek ellen nem hatékonyak.
A C-vitamin nem előzi meg a megfázást, ám a kutatások szerint a cink igen. A sejtanyagcserére ható ásványi anyag a vizsgálatok szerint gátolja a megfázást okozó leggyakoribb vírusok, a rhinovírusok szaporodását. Egy 2013-as vizsgálat szerint a cinkkészítmények lerövidítik a megfázás hosszát, valamint enyhítik a tüneteket. Azaz, ha valaki észleli magán a megfázás első tüneteit, az 500, 1000 mg-os C-vitamin-tabletták helyett inkább cinktartalmú készítményeket szedjen, a háziorvosával való egyeztetés után.
A niacin vagy B3-vitamin számos betegség ellen hatékony, többek között magas koleszterinszint, Alzheimer-kór, cukorbetegség, de még fejfájás ellen is. Ahhoz azonban, hogy valóban segítse megelőzni ezeket a betegségeket, nagy dózisokban kell szedni, a nagy dózisú kiszerelések pedig csak receptre kaphatók. (Itthon 100 mg-os tabletta formájában kapható vény nélkül. Összehasonlításképpen: koleszterincsökkentő kúrákban 1000-2000 mg-os napi adagokat használnak.)
A nem vényköteles dózis hatékonyságát eddig egyetlen betegségcsoport, a szív- és érrendszeri betegségek esetében igazolták. Egy 2010-es tanulmány szerint a napi kis dózisú niacin csökkenti a stroke és a szívinfarktus kockázatát szívbetegeknél.
A fokhagyma önmagában is hasznos, magas hatóanyag-tartalmú tabletta formájában pedig egyenesen gyógyszer. Egy 2008-as metaanalízis szerint a fokhagymakapszulák napi fogyasztása magas vérnyomással küzdőknél csökkenti a vérnyomást. Tapasztalati adatok vannak arról is, hogy a fokhagyma a baktériumok ellen, sőt rákmegelőzés terén szintén hatásos, utóbbit azonban szigorú tudományos mércével végzett vizsgálatok egyelőre nem támasztják alá.
Mielőtt azonban bárki is megszabadulna a vitaminkészítményeitől, érdemes végiggondolnia, hogy valóban kiegyensúlyozottan táplálkozik-e. Ennek része többek között napi öt adag zöldség-gyümölcs elfogyasztása - ha ez megvan, akkor tényleg nincs szükség a plusz C-vitamin-bevitelre. Ellenkező esetben azonban kis dózisban továbbra is érdemes C-vitamint fogyasztani.
A táplálkozás mellett legalább ugyanannyira fontos a folyadékbevitel is, különösen a mostani, influenzás-köhögős időszakban. A makacsul nem múló köhögés nem multivitamin-tablettákkal fog gyorsabban elmúlni, hanem ha sokat iszunk. A bőséges folyadékbevitel ugyanis segíti a váladék fellazulását, távozását.