Hogyan számolják meg a polleneket a levegőben?

Különböző virágpollenek mikroszkóp alatti képe

A pázsitfűfélék pollenje a hétvégén jellemzően alacsony-közepes koncentrációban lesz jelen, de helyenként elérheti a magas szintet is. Az útifű, valamint a lórom virágporának mennyisége lassan emelkedik - most ez a legfrissebb pollenjelentés az ÁNTSZ-től, de engem mindig is érdekelt, hogy honnan tudják, miből mennyi van éppen a levegőben?

Polleneket a "műtüdőbe"!

A virágpor apró, így azt az ötletet hamar elvetettem, hogy egy légköbméternyi, dobozba zárt levegőt pásztáznak valami nagyító eszközzel, de akkor mégis hogyan azonosítják és számlálják meg a polleneket?

Különböző virágpollenek mikroszkóp alatti képe Forrás: Origo

Nos, az ÁNTSZ egyik intézetében, az Országos Környezetegészségügyi Intézetben ez rutinművelet, és nem is túl bonyolult. Az egész ott kezdődik, hogy a polleneket csapdába kell ejteni. Szó szerint csapdába. Mint egy kis porszívó, szívják be a levegőt, mégpedig olyan mennyiségben, mint egy átlagember is (percenként 10 liternyi levegő jut be egy 2x14 milliméteres nyíláson keresztül). Így egész jól modellezhető, hogy egy ember egy nap alatt mennyi pollent szipákol be.

A pollenszint mérést az ÁNTSZ végzi, és a koncentráció szintjétől függően adja ki a riasztást Forrás: Wikimedia Commons

Egy dolog nem stimmel, ezeket az eszközöket magas épületek tetejére telepítik, legalább 15 méter magasra, tehát a fák koronája fölé, mi azonban inkább talajszinten tartózkodunk, de a mintavétel miatt ilyen magasságra van szükség.

A pollenek összetételét mikroszkóppal vizsgálják Forrás: Wikimedia Commons

Szóval a csapda belsejében van egy "dob", ami lassan forog (egy óraszerkezet segítségével pontosan 2 mm/óra sebességgel), azon pedig egy ragadós anyaggal, általában vazelinnel előkezelt 2 cm széles szalag. Erre érkezik a virágpor és ott is marad, míg a 24 óra elteltével a laborba nem viszik.

Virágpollenek mikroszkóppal nézve Forrás: Wikimedia Commons

Ott aztán a szalagot leveszik, előkezelik, megfestik, fixálják, és mehet a négyszázszoros nagyítású mikroszkópalá.

Éger, kőris, nyír és nyár

Ekkor következik az izgalmas rész: a különböző növények virágporait azonosítani kell külalakjuk alapján, és meg is kell számolni őket. Egy gyakorlott aerobiológusnak ez gyorsan megy. Igazából nagyon különbözően néznek ki a pollenszemek, szerintem könnyebben megkülönböztethetők, mint levelük alapján a növények.

A nyír egyike a fokozottan allergén virágporral rendelkező növényeknek Forrás: Wikimedia Commons

Vizsgálatkor azt is látja a szakember, hogy melyik órában esett csapdába az adott pollenszem, így akár a napi eloszlás is megfigyelhető. Számolás után az eredményeket 24 órás átlagban db/m3 egységre kifejezett értékben adják meg.

Allergiateszt. A pollennek okozta allergia ma már népbetegségnek számít Forrás: Wikimedia Commons

Az erről készült jelentés mindig elérhető az OKI honlapján http://oki.wesper.hu/. Mivel 24 óránként számolnak, ezért a tegnapi adatokat lehet látni, de a pollenterhelés nem változik nagyon hirtelen, szóval ez is remek támpont, ha valaki tudni szeretné, mitől tüsszöghet.

Virágporszemcsék nektárt gyűjtő rovar szemén Forrás: Origo

A virágporon kívül persze mindenféle kosz is rátapad a szalagra, jól látható a korom, a por is. Az aerobiológusok a virágporon kívül olyan gombaspórákat is azonosítanak és számolnak, amelyek 4 csillagosak, tehát nagyon erős allergénnek számítanak.

A nyári időszakban, a májustól szeptemberig terjedő periódusban a legerősebb a pollenkoncentráció Forrás: Wikimedia Commons

Egy ilyen csapda (hivatalos nevén Hirst-típusú térfogati mintavevő, Burkard-csapda) 30-50 kilométer sugarú terület pollenterheléséről nyújt információt. Hazánkban minden megyeszékhelyen ezzel a módszerrel figyelik 32 növény és 3 gomba légköri pollen-, illetve spórakoncentrációját. Az Aerobiológiai Hálózatot Magyarországon 1991-ben kezdték kiépíteni.

A közutálatnak örvendő parlagfű

Ha valaki allergiás, akkor nagy valószínűséggel a parlagfű is ellensége. Az egyik legagresszívebben allergizáló gyomnövény július közepétől szeptember végéig szórja a virágporát, a csúcs augusztus végén, szeptember elején van.

Közmunkások parlagfüvet irtanak motoros fűkaszával Orosháza külterületén. Forrás: MTI/Rosta Tibor

Ilyenkor szinte nincs olyan része az országnak, ahová el lehetne bújni az allergia elől, csupán a Mátra tetején marad elenyésző a pollenkoncentráció. Nem csoda, hogy olyankor csúcsszezon van a Kékestetőn. Magyarországon a becslések szerint a lakosság 20 százaléka szenved a parlagfű miatt, amely az ország szántóterületeinek becsülhetően több mint 5%-át borítja.

A Kékes panorámája. A magasabb hegyvidékeken a legalacsonyabb a pollenterhelés Forrás: Wikimedia Commons

Ahogy a növény egyre agresszívebben terjed, úgy a betegszám is évről-évre emelkedik. 2011 óta már térképen is látható, hogy milyen a parlagfű-koncentráció az országban, adott esetben riasztást is kiadnak.

Pollenszint riasztási fokozatok

A riasztási fokozatok egyhetes átlag koncentrációt tekintve (pollenszem/m3)
- fehér: ”nincs pollen” (0);
- zöld: ”nincs riasztás” (1-9);
- citromsárga: ”figyelmeztető jelzés” (10-29);- narancssárga: ”I. fokú riasztás” (30-49);
- okker: ”II. fokú riasztás” (50-99);
- piros: ”III. fokú riasztás” (100-199);
- mélyvörös: ”IV. fokú riasztás” (200-499);
- fekete: ”V. fokú riasztás” (500-999);
- ”Ambrosia” szín: ”VI. fokú riasztás” (>1000)

Ha a parlagfű virágporának száma meghaladja a 30-at köbméterenként (napi átlagban), akkor az már minden arra allergiásnál tüneteket okoz, ilyenkor kiadják a riasztás legenyhébb fokozatát. Az elmúlt tíz év vizsgálatai alapján Magyarországon egy évben 30-40 ilyen nap van.