Moziba szeretne menni a hétvégén, de fogalma sincs, mire üljön be? Segítünk a választásban!  A Bosszúállók ismét odapörkölnek a gonoszoknak és kicsit egymásnak, az ínyenceknek pedig az év legjobb szadomazo szerelmesfilmjét és egy majdnem néma, lírai szépségű grúz művészfilmet ajánljunk.

Kukoricasziget

A Kukoricasziget egy Ragályi Elemér lírai szépségű képeivel elmesélt, majdnem néma felnövéstörténet, illetve elmélkedés arról, hogy a háború mindenbe, még egy aprócska szigeten létrehozott idillbe is belepiszkít. Grúzia és a vitatott státuszú Abházia határán játszódik a film, egy hordalékból felépített aprócska földdarabon, ahol egy nagyapa és unokája próbál nyugalomban élni. Ragályi A kopár sziget-hez hasonlította a művét, és alighanem azoknak fog tetszeni a Kukoricasziget, akik ismerik és szeretik az említett japán filmet, vagy kedvelik a lassan kibontakozó, képekkel mesélő művészfilmeket.

- - -
Bosszúállók: Ultron kora

Bosszúállók 2 már nem vált ki önfeledt ámuldozást az emberből, mint az első rész, de ez a film is hihetetlenül látványos, sokszor megnevettet, és úgyis mindenki megnézi. Azok a legjobb részek, mikor kicsit abbamarad a rohanás, és a szuperhősök eleresztik magukat: Thor kalapácsát próbálgatják, vagy éppen a barátnőikkel hencegnek. Az akciók közül Hulk és Vasember küzdelme a legkáprázatosabb.

 - - -

The Duke of Burgundy

Végképp el lehet felejteni A szürke ötven árnyalatá-t, itt van az év legjobb szadomazo párkapcsolatban elmerülő filmje, a The Duke of Burgundy. Peter Strickland Magyarországon forgatott érzéki drámája úgy teregeti ki egy leszbikus pár hálószobatitkait, hogy közben a képi világ, a hangulatteremtés és a humor terén is messze-messze felülmúlja a jóval ismertebb, kasszát robbantó társát. Ez egy szélsőségesen bizarr szerelmi történet, és mégis mindannyiunkról szól, hiszen azt állítja, hogy nincsen párkapcsolat áldozatok és kompromisszumok nélkül.

 - - -

Citizenfour

Edward Snowden és az NSA-botrány annak idején megrengette a világot. Égen-földön keresték a bujkáló kiszivárogtatót, aki közben egy hongkongi hotelszobában, egy Laura Poitras nevű amerikai dokumentumfilmes kamerája előtt mesélt az indítékairól és arról, mi folyik valójában az NSA falai mögött. A Citizenfour felbecsülhetetlen értékű kordokumentum, tele hátborzongató, szomorú jelenetekkel.

 - - -

Hétköznapi vámpírok (What We Do in the Shadows)

Egyre többen vagyunk úgy, hogy már csak unottan legyintünk erre az egész vámpíros témára. Erre az elbűvölő humorú és roppant mód eredeti áldokumentarista horrorkomédiára azonban nem szabad legyinteni! Azzal csavar egyet az ismert alaphelyzeten, hogy házimunkán összevitatkozó, bohókás lakóközösségként ábrázolja a főszereplő vámpírokat, akiken kifognak a modern lét vívmányai. Ha nem szívnának vért, simán lógnék ezzel az ügyefogyott alakokból álló, bulikényszeres társasággal, akik minden este nagy reményekkel indulnak neki az éjszakának. 

- - -

Party Girl

Ez a szívmelengető film egy szakmájából kiöregedett sztriptíztáncosnő útkereséséről szól. A Party Girl egy hatvan feletti nőt mutat be, aki még mindig bulizik és pasizik, és az ő rendkívüli alakján keresztül mesél a nőiségről, az öregedésről, az anyaságról, a szabadságról. Angélique Litzenburger varázslatos jelenség, akiről nagyon jól tette a fia, hogy filmet forgatott.

- - -

Gemma Bovery

Modern feldolgozásban láthatjuk viszont a Bovaryné című híres francia regényt. A Gemma Bovery egyáltalán nem olyan súlyos, mint a forrásmű, inkább egy francia tájban és a kenyérdagasztásban elmerülő bájos stílusgyakorlat, amely álomszerepet kínál az egykori Bond-lánynak. Gemma Arterton húzhat kockás inget és sáros gumicsizmát, lóghat a haja össze-vissza, nehéz tompítani elsöprő vonzerejét.

 - - -

Halálos iramban 7 (Furious 7)

Hiába tart már a hetedik részénél a sorozat, még mindig kicsattan az erőről, így még azokat is el tudja szórakoztatni a legújabb rész, akik egyébként irtózatos nagy butaságnak tartják a Halálos iramban-filmeket. Háromszor pörögnek fel úgy igazán a gumiabroncsok, és ebből a három akciójelenetből kettő tényleg olyan, hogy az őrület egy új szintjét mutatja meg. A végén pedig olyat érezhetnek a nézők, amit sosem vártak volna egy Halálos iramban-filmtől: lehet meg fognak hatódni a Paul Walkert búcsúztató képsoroktól.

- - -

Samba

Olivier Nakache és Eric Toledano előző filmje, az Életrevalók hatalmas siker volt a világ számos országában, és nálunk is nagy közönségkedvenccé vált. Most itt van tőlük a Samba, amely ismét a dráma és a vígjáték határán egyensúlyozik, és ismét a hibátlan alakítást nyújtó Omar Sy az egyik főszereplő. A partnere ezúttal Charlotte Gainsbourg, és két, egymással szimpatizáló, ugyanakkor zárkózott embert játszanak. Nincs nyomasztás vagy ostoba komédiázás, helyette ügyesen keveri a hangulatokat a kiutasítással fenyegetett bevándorló és az ügyét elvállaló önkéntes kapcsolatáról szóló Samba.

- - -

Egy galamb leült egy ágra, hogy tűnődjön a létezésről (En duva satt på en gren och funderade på tillvaron)

Ez a svéd, abszurd fekete komédia semmi máshoz nem fogható élménnyel szolgál, és ezt már a szövevényes, andalító hangzású címével is elárulja. Roy Andersson legismertebb filmje a Dalok a második emeletről, és a legújabb, galambos művét is ugyanabban a stílusban forgatta le: kizárólag műteremben, tompa színekkel és kameramozgás nélkül. Nincs semmi hirtelen dolog, ami kizökkentene minket az emberi lét feletti töprengésből, illetve a rendező fanyar, szarkasztikus humorának élvezetéből. A filmet Pálos Gergő magyar operatőr vette fel.

- - -

Az új barátnő (Une nouvelle amie)

Francois Ozon visszatérő vendég a magyar mozikban, utoljára egy csodaszép diáklányról forgatott érzéki drámát (Fiatal és gyönyörű), akit senki nem kényszerített rá, mégis luxusprostinak állt. Most egy hitchcocki hatásokat is magán viselő pszichológiai thrillert rendezett, melyben az emberi identitások törékenységével és a nemi szerepek átjárhatóságával játszik el. A gyászoló apáról (Romain Duris) kiderül, hogy szeret nőnek öltözni. Az őt meglátogató családi barát (Anaïs Demoustier) először perverznek nevezi, de igazából őt is izgatja a férfi rejtett énje, és egyre több időt töltenek egymással.

- - -

Liza, a rókatündér 

Bárcsak rendszeressé válnának a remekül sikerült magyar filmek. Nem is volt olyan rég, amikor a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan-ért lehetett teljes szívből lelkesedni, most pedig itt van a Liza, a rókatündér, és a helyzet ugyanaz. Pihe-puha, retrós fantáziavilág diszkógömbbel és kétforintos expresszóval, amiben már szuper érzés elmerülni, de mellette még felváltva szól a japán beat- és a finn westernzene, és a kedvesen bukdácsoló karakterek is jókedvet sugároznak felénk. Jó, hogy van nekünk egy rókatündérünk.

 - - -

A Citizenfour-ról szóló bekezdés Mesterházy Lili kritikájából származik, a Party Girl-ről és a Gemma Bovery-ről szóló bekezdés Papp Eszter kritikája alapján készült.