Románia
15:002024. június 17.
Ukrajna
Belgium
18:002024. június 17.
Szlovákia

Volt egyszer egy Amerika: lehet-e újraírni a múltat?

Volt egyszer egy Amerika, Il etait une fois en Amerique, Once Upon a Time in America, 1984
Il etait une fois en Amerique Once Upon a Time in America 1984 Real Sergio Leone. Collection Christophel / RnB © Ladd Company (Photo by Ladd Company / Collection Christophel / Collection ChristopheL via AFP)
Vágólapra másolva!
Mi köze van a Modern Talking slágerének, egy budapesti belvárosi zenés klubnak és a szélsőbaloldali, agresszív cancel culture-nak a világ egyik legcsodálatosabb gengszterfilmjéhez, amely persze sokkal több, mint gengszterfilm?
Vágólapra másolva!

A személyes eredetmítosz aranykora a gyerekkor. Ezért nem számít, hogy a filmben kis bűnözőket látunk, ahogy az sem, hogy milyen módon változik meg a viszonyuk később, mert akik együtt élték át a személyes aranykort, azokat különleges kapocs fűzi egymáshoz, amíg csak élnek. Ezért alkotnak felnőttként is zárt kört, sőt még Peggyt is beleveszik, hiszen ő is velük élt. Másokat viszont szinte egyáltalán nem engednek be ebbe a körbe, Max nem is tudja megbocsátani Nudlinak, hogy a nők, akikbe beleszeret, ugyanolyan fontosak neki, mint a barátai.

Sergio Leone forgatja a Volt egyszer egy Amerika című filmet Forrás: AFP

Bár aranyKORról beszélünk, legfontosabb szimbóluma egy hely, Dagi családjának már említett étterme. Dramaturgiai funkciója van, mert ami ezen a helyen – a környező pár utcán, a negyeden – kívül zajlik, annak nincs helye a történetben. Mintha lenne egy határ, amelyet, ha bárki átlép, megszűnik létezni, azok az események, amelyek ezen a határon kívül történnek, akárha meg sem történtek volna. Ezért van két hatalmas ugrás az időben, amikor a főszereplő Nudli kamaszként börtönbe kerül, illetve amikor fiatal férfi korában elmenekül Manhattanből. Ez utóbbi – távozás és visszaérkezés – egyetlen jelenet, és a nézőnek igencsak figyelni kell, hogy megértse: egy másodperc alatt eltelt harmincöt év. A pályaudvaron a harmincas Nudli vesz jegyet, várakozás közben körbe sétál, majd egy tükörben már az idős alteregóját pillantjuk meg. Segítséget a zene nyújthat: a Beatles Yesterday című slágerének szimfonikus feldolgozása szól, csak két szót énekel egy férfihang, mindkettő az (eltelt) időre vonatkozik: tegnap, hirtelen.

Hogy a börtönévek vagy a száműzetés évtizedei alatt mi történt vele, akinek a nézőpontjából az egész történetet látjuk, arról nem tudunk meg semmit. Illetve, egyetlen mondat mégis elhangzik, amikor a már hatvan felett járó Dagi megkérdezi az ősz Nudlit (az időssé maszkírozott Robert De Niro), hogy mégis mit csinált az eltelt évek alatt, csak annyit válaszol: korán lefeküdtem. Vagyis, szakítva az éjszaka és a bűnözés világával, feltehetően - dolgozott.

Robert De Niro és James Woods Forrás: AFP

A helyszín és a nézőpont egységére és egyszerűségére azért van szükség, mert az időrend hihetetlenül bonyolult, nem kevesebb, mint nyolc időbeli ugrás van a filmben. Három idősík jelenik meg: a gyerekkor, a fiatal felnőtt- és az öregkor. Lineárisan elmesélve persze sokkal egyszerűbb a történet: hat fiú barátsága tragédiába torkollik, amikor kihívják maguk ellen a helyi gengszterfőnök haragját, aki a legfiatalabbat lelövi. Nudli dühében halálra késeli a bandavezért, ezért több mint tíz év börtönt kap. Onnan kikerülve visszatér Max (a felnőtt Maxot James Woods játssza) és a barátok körébe, akik az illegális italmérésből hihetetlenül meggazdagodtak, de belekeverednek a gyárosok és a szakszervezet közti háborúba is. Nudli ismét udvarolni kezd Deborah-nak, aki elutasítja, mert hollywoodi karrierről álmodik. A férfi, amikor megérti, hogy a nő sohasem lesz az övé, megerőszakolja. Ezután egyre erősebb a feszültség Max és Nudli között, főleg, mert az alkoholtilalom véget ér. Max kolosszális bankrablást tervez, Nudli, hogy megállítsa, elárulja a rendőrségen, mikor és hol veszik át az utolsó szállítmány illegális szeszt.

Volt egyszer egy Amerika Forrás: AFP

Úgy gondolja, ha ezért börtönbe kerülnek, Max lemond a bankrablásról, ami a biztos halált jelentené számukra. A rajtaütés balul sül el, a rendőrök mindenkit lelőnek Nudlit kivéve, akit Max leütött, ezért nincs ott a társaival. Ezután menekülnie kell Manhattanből a maffia bosszúja miatt. Három évtized múlva aztán visszatér, mert kap egy meghívót egy miniszter fogadására. A régi csomagmegőrző szekrényben pedig egy bőrönd pénz várja, valamiféle utolsó munkáért. Felkeresi Max régi szeretőjét, akitől megtudja, hogy a férfi tudott a tervükről, szándékosan a rendőrökre lőtt, hogy sortűzzel válaszoljanak, tulajdonképpen öngyilkos lett. Meglátogatja a már híres Deborah-t is, akiről tudja, hogy a titokzatos miniszter barátnője. A nőt a színházban a miniszter fia várja, aki kiköpött mása a fiatal Maxnek. Így a partira megérkező Nudli már tudja, hogy a házigazda az egykori legjobb barátja, aki álnéven támadt fel és kezdett új életet. El is mondja Nudlinak, hogy kijátszotta, elszökött a közös pénzükkel, egy idegent temettek el helyette, Nudli pedig harminc éve él felesleges lelkiismeret-furdalástól gyötörve. Most azért kereste és hívta meg, mert a politikai karrierje ráomlik, leleplezték a csalásait, börtön vár rá. De ő nem hajlandó ezt megvárni, arra kéri Nudlit, ölje meg, hiszen egyszer már elhitette vele, hogy miatta halt meg, ráadásul ellopta a közös pénzüket és a nőt is, akit szeretett. Nudli nem hajlandó megtenni, amire Max kéri, de még a régi nevén sem nevezi, számára Max halott és az is marad. Az utcán visszanézve meglátja Maxot a kapuban, akit ezután egy hatalmas kukásautó eltakar előle. Az autó lassan eldöcög, de Max eltűnt: beugrott a hatalmas, szemétőrlő tárcsák közé.

Volt egyszer egy Amerika Forrás: AFP

Ha a három idősíkot A, B és C betűkkel jelöljük, a filmben a következő sorrend alakul ki: BCACBCBCB. Ebből a szerkezetből két dolgot lehet kiolvasni. Az egyik, hogy a gyerekkorban történteket, az aranykort egyetlen tömbben meséli el Sergio Leone, egyrészt, mert ekkor a világ minden rossz ellenére még egységes és érthető volt, másrészt, mert ez az alapja mindennek. A másik, hogy a filmben először a fiatal férfit látjuk, aki elmenekül, majd az öreget, aki visszatér, és ezután jön a gyerekkor. Így viszont rávetül mindaz a veszteség, ami pusztán az eltelt idő következménye. Előbb látjuk a megtört öreget, megtudjuk, hogy többen meghaltak a valamikori gyerekek közül, azt is, hogy árulás történt, és hogy az öreg Nudlit valami veszély vagy titok – mindkettő – várja. A rendező azt akarta, hogy a néző az aranykort ne tudja egyszerűen átélni, hanem a melankólia szemüvegén át lássa, amit az a tudás jelent, hogy minden, ami szép és jó volt, már elveszett.

James Woods és Robert De Niro Forrás: AFP

Ha létezett egyáltalán, és tényleg nem csak egy mítosz volt. Ha megnézzük a filmbeli gyerekkort, nemcsak a jó dolgoknak – barátságnak, hűségnek, szeretetnek –, hanem minden, később bekövetkező rossznak is ott van már a csírája. Max és Nudli barátsága vetélkedéssel indul, és bár valóban szeretik egymást, és a világ ellenében bármit megtennének a másikért, egyáltalán nem tökéletes köztük az összhang. A problémát a gyerek Deborah fogalmazza meg, amikor az Énekek énekéből felolvasott verseket szabadon átkölti Nudlira, és azt mondja neki, sosem lesz a szerelme, mert mindig egy kisstílű gazember marad. A kislány szájából mintha a későbbi felnőtt nő beszélne, olyan mélyen ismeri az embereket és olyan határozottan megy a célja felé, félresöpörve mindent és mindenkit, aki az útjába állhat, akár a fiút is, akit szeret.

Volt egyszer egy Amerika Forrás: AFP

A lány jól méri fel Nudli jellemét, aki Maxszel is rendszerint azért kerül konfliktusba, mert nem akar változást, és esze ágában sincs kockáztatni, még akkor sem, amikor elvesztik a biztos jövedelemforrást. Max az arcába is vágja egyszer, hogy ha rajta múlna, még mindig részegeket fosztogatnának az utcán. Tudja, hogy a barátja sohasem venne részt az erődként őrzött Központi Jegybank kirablásában, és megsejti, hogy inkább börtönbe juttatja mindannyiukat, ezért a korrupt rendőrség segítségével kijátssza. Olyan, mintha még mindig két tizenéves vetélkedne, hogy ki szerzi meg a lopott zsebórát: Max tudni akarja, hogy Nudli képes-e a legnagyobb bűnre, elárulni a barátait.

Csakhogy kérdés, árulás volt-e vagy mentőakció, és ki itt a valódi áruló. Nudlinak olyan jó tulajdonságai vannak, amelyek Maxből hiányoznak: a megfontoltsága, feltétlen hűsége, bátorsága. Azért adja fel magukat, hogy megmentse Maxet. Nem szabad elfelejteni, hogy ő volt az, aki gyerekkorukban azonnal bosszút állt a megölt társukért, és most is visszamenne a börtönbe egy másik barátjáért. Max viszont sokszor mintha bármilyen őrültségre képes lenne, csak mert állandóan, kényszeresen versenyez Nudlival. És ezért gondolkodás nélkül feláldozza a két másik gyerekkori barátot: Kancsi és Patsy ugyanis valóban meghalnak, és erkölcsi értelemben Max a gyilkosuk.

Robert De Niro és Elizabeth McGovern Forrás: AFP

Bonyolult és ellentmondásos kapcsolat fűzi tehát egymáshoz a fontosabb szereplőket, az együtt töltött gyerekévek mégis az aranykort jelentik számukra, akkor is, ha végül már csak az emlékeikben létezik. Deborah fogalmazza meg azt is, amikor Nudli felkeresi idős korukban, hogy megöregedtek, és nekik már csak az emlékek maradtak. Majd hozzáteszi, hogy ha Nudli elmegy a partira, akkor még az emlékeit is elveszíti.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről