Madarász Isti rendező nem az itthon megszokott zsánerekben gondolkodik. Legutóbb A legyőzhetetlenek című raftingos kalandfilmet készítette a tévének, pár napja pedig elkezdte forgatni a Hurok című első nagyjátékfilmjét, amellyel egyenesen egy új műfajt fog meghonosítani Magyarországon. Nem győzi azonban hangsúlyozni, hogy nem egy tipikus időutazós filmet rendez, ő inkább időkavarós thrillernek szereti nevezni.
Aki olvasta a forgatókönyvet, annak legtöbbször az Idétlen időkig jut az eszébe, de szokták emlegetni A lé meg a Lolá-t és A nő kétszer-t is. Madarász úgy foglalja össze a film kiinduló ötletét, "hogy mi történt volna akkor, ha Bill Murray nem fekszik le esténként az Idétlen időkig-ben".
A Hurok fél nap történéseit fogja össze, amelyben az Ádám nevű, illegális gyógyszerkészítmények csempészésével foglalkozó főszereplő előbb elszúrja az életét, de aztán lehetőséget kap, hogy a szakmai és a magánéletében is helyrehozza a dolgokat. "Valahol mélyen ez egy romantikus film lesz" - fed fel még egy réteget a Hurok-ból a rendező. A Jóban Rosszban Tamás atyájaként ismertté vált és a sorozatba többször visszakövetelt Száraz Dénes játssza a férfit, Martinovics Dorina (Társas játék) pedig a nőt. Két forgatási nap tapasztalata alapján máris telitalálatnak nevezte őket Madarász.
A rendező azért sem tartja szerencsésnek az időutazós sci-fi-elnevezést, mert a Hurok-ban nem lehet majd pontosan tudni, hogy hol történik az időugrás, mivel pont "ott nem vágunk benne, ahol normális filmben egyébként vágnának". A film időkezelése bonyolult, ezért a vágások elkerülésével a folytonosság érzetét akarják növelni a nézőben, hogy ne veszítsék el a valós időérzetüket. "A möbius-szalag elvén működő thrillernek kell elképzelni a filmet", amely rendszeresen újraindul. (Madarász különben már a 2006-os Előbb-utóbb című díjnyertes kisfilmjében is foglalkozott az időutazás témakörével.)
A Vissza a jövőbe 2 összetettségével fog vetekedni a hurok szerkezete, de Madarász megnyugtat mindenkit: "Abszolút közönségfilm lesz." Példaként hozza még a Ponyvaregény-t, az Eredet-et, hogy azok is teljesen meg voltak bonyolítva, és mégis érthetőek maradtak. Számára Steven Spielberg a legnagyobb filmes példakép, és egy megvalósult álom lenne számára, ha egyszer közelébe érhetne minőség és szórakoztatás terén az amerikai rendezőnek.
A filmet Budapesten forgatják, de nem egy konkrétan megnevezett városban játszódik, hanem csak valahol napjainkban. Az utómunka során CGI-jal még felturbózzák a városképet, és így még kevésbé fog hasonlítani Budapestre. A jelenetek felét műtermekben veszik fel, erre azért is van szükség, mert az összetett kameramozgások miatt néha mozgatni kell majd a falakat.
A Hurok-ban feltűnik még Anger Zsolt mint Ádám fő ellenlábasa, Hegedűs D. Géza pedig a fiú apját alakítja. A film előreláthatólag 2015 végén kerül majd mozikba.
Hallgatnivaló: A Barátok közt egy zseniális, őrült gyorsvonat - podcast Madarász Istivel