A háborúpártiaknak fontosabb a Perzsa-öböl olaja

Az iraki háborút támogató és ellenző országok gazdaságát egyaránt sújtotta a világpiaci olajárak emelkedése. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a háborúpárti országok gazdasága sokkal jobban függ a közel-keleti olajtól, mint a háborút nem támogatóké. Összeállításunkban a támogatók és az ellenzők gazdaságát, olajszükségleteit és kereskedelmi érdekeit vizsgáltuk meg.

Szakértők szerint a világ olajszükséglete idén 1,1 millió hordóval nő naponta, aminek a 40 százalékára az Egyesült Államok tart igényt. Az adatok szerint az Irak elleni háborút támogató országok sokkal nagyobb mértékben függenek a közel-keleti olajtól, mint a háborút ellenzők.

A londoni olajtőzsde

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb energiatermelő, -fogyasztó és -importáló országa. A teljes olajimport szintjét 2002 első kilenc hónapjában 11,2 millió hordóra becsülték naponta, ami a teljes szükséglet mintegy 57 százaléka. Ennek körülbelül 40 százaléka származott az OPEC-tagállamokból - áll az EIA jelentésében.

Az Egyesült Királyság olajtermelése tavaly 2,5 millió hordóra esett vissza az 1999-ben regisztrált közel 3 millió hordóról, és az előrejelzések szerint a termelés mértéke az idén még tovább csökken. A britek a saját termelésű, jó minőségű Brent kőolaj többségét exportálják, míg gyengébb minőségű olajat hoznak be, főként a Közel-Keletről.

Spanyolország importjának 7,3 százaléka az OPEC-től származik. Az olajfogyasztás szintje az országban tavaly óta csökkent. 2001-ben a spanyolok 1,5 millió hordó kőolajat használtak el naponta, aminek 99 százaléka importból származott. Spanyolország elektromosáram-termelése 57 százalékban nyersolajra épül.

Olaszország Európa egyik legnagyobb olajimportőre, a kőolaj 70 százalékát Líbiából, Iránból, Szaúd-Arábiából és Irakból szerzi be. Az olasz nyersolajkészlet 622 millió hordóra tehető. 2000-ben az ország átlag 145 ezer hordó nyersolajat termelt és 1,9 millió hordónyi olajat fogyasztott naponta. Az olasz elektromos energiatermelés 80 százalékban támaszkodik nyersolajra.

Annak ellenére, hogy Ausztráliában 1995 óta a kőolajfogyasztás csak 3 százalékkal emelkedett, elemzők szerint a gazdaság bővülésével a fogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a termelés. Ez pedig komoly problémákat vet fel: az ausztrál ipari minisztérium adatai szerint ugyanis tíz éven belül elfogy az ország 2002-ben mintegy 3,5 milliárd hordót kitevő készlete, 2010-re pedig a mostani 80 százalékról 40 százalékra csökken az ország önellátó képessége. 2001-ben Ausztrália átlagosan 633 ezer hordó nyersolajat termelt, és 872 ezer hordó nyersolajat fogyasztott. Emiatt az importált olaj mértéke két év alatt a napi 54 ezer hordóról 239 ezer hordóra nőtt.