A "dolgok normális menete" elemzők szerint az, hogy az európai és japán tőzsde és devizapiacok helyett a befektetők inkább az Egyesült Államokat részesítik előnyben. Az USA olyan makrogazdasági adatokat produkált a közelmúltban, amelyek alapján bebizonyosodott, hogy az amerikai gazdaság újjáéledő képessége messze felülmúlja mind az európai, mind a japán gazdaságét.
A befektetők egyrészt ennek - másrészt az Európában napvilágot látott rossz adatoknak - a hatására elkezdték pénzüket visszahelyezni az amerikai piacokra. Ennek rögtön nyilvánvaló hatása volt a dollár euróhoz viszonyított erősödése, illetve Magyarországról nézve a forinttal szembeni erősödése.
A befektetők mellett a fogyasztók is bizakodóbbak
A tengerentúli fellendülés újabb jele lehet a kedden közzétett fogyasztói bizalmi index. A vezető amerikai gazdaságkutató, a Conference Board mutatója augusztusra 81,3 pontra nőtt a júliusi 76,6 pontról, ami nem várt javulás: az elemzők ugyanis 80 pontra számítottak. (Az amerikai GDP kétharmadát a magánfogyasztás teszi ki.) A Conference Board mutatója azonban ellentmond a másik nagy fogyasztói bizalmi indexet publikáló intézet, a Michigani Egyetem adatainak, amely korábban váratlan fogyasztói bizalomgyengülésről számolt be.
Ezzel egy időben azonban két olyan tényező is felmerült, amely gátat szabhat a kialakulófélben lévő optimizmusnak: a kisebb hatásfokú tényező az, hogy a hivatalosan is recesszióban lévő Németországban meglepően bizakodóak a vállalati vezetők. A német Ifo kutatóintézet kedden közzétett jelentése szerint vége lehet a recessziónak, és fellendülés következhet be. Ez helyrebillentheti a megcsappant bizamat a térségben, és komoly tőkevonzó hatása lehet.
A vártnál jobban duzzasztja a hiányt az iraki háború
Ennél azonban sokkal inkább kihatással lehet az amerikai gazdaságra és még inkább a befektetői bizalomra az a jelentés, amit a Kongresszus költségvetési bizottsága adott ki kedden, és amelyben arra figyelmeztetnek, hogy a jövő évi hiány az ideit is felülmúlhatja az USA-ban, pedig az idei 401 milliárd dolláros hiány is rekordnak számít. A bizottság a jövő évet tekintve 500 milliárd dolláros hiánnyal számol jelentésében. Egyes képviselők még ezt a számot is alulbecsültnek tartják. Tíz évre előrevetítve 1,4 billió dolláros deficitet jósol ez az "alulbecslés". A Fehér Ház sokkal kisebb számot adott meg prognózisában, szerintük a hiány 2004-ben nem éri el a 475 milliárd dollárt. A bizottság szerint a negatív egyenleg az eddig nem kalkulált iraki háborús és újjáépítési költségek miatt lesz majd nagyobb, mint ahogy azt előre gondolták.
A Bush-adminisztrációt már idén is sok kritika érte a rekord költségvetési hiány és az ezzel párhuzamos adócsökkentési tervei miatt: több Nobel-díjas közgazdász mellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed (Federal Reserve) elnöke, Alan Greenspan is azt nyilatkozta, hogy nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni ezt az egyre fenyegetőbb tényezőt, illetve, hogy bizonytalan az amerikai gazdaság növekedése. A jelentést egyelőre nem kommentálták a kutatóintézetek, az idei költségvetési adatok nyilvánosságra hozatalának idején azonban nem reagált kimondottan jól a Wall Street.
Fontosabb amerikai makroadatok:
Adat | Időszak | Jelenleg | Legutóbb |
Fogyasztói bizalom | Augusztus | 81,3 | 76,6 |
Viszonteladások növekedése | Július | 1,4% | 0,9% |
GDP | Második negyedév | 2,4% | 1,4% |
Ipari megrendelések | Június | 1,7% | 0,3% |
Munkanélküliség | Július | 6,2% | 6,4% |
Infláció | Július | 1,5% | 1,5% |
Lakásvásárlások | Június | 6,99 millió | 6,958 millió |
Forrás: amerikai gazdasági minisztérium, kereskedelmi minisztérium, MTI, [origo].