Finanszírozható a nyugdíjrendszer

Vágólapra másolva!
Hosszú távon is finanszírozható a jelenlegi nyugdíjrendszer a Pénzügyminisztérium számításai szerint, ráadásul kisebb terheket ró az államháztartásra a következő évtizedekben, mint ahogy azzal annak idején számoltak. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a nyugdíjak kifizetését veszélyeztetik a nyugdíjpénztárak.
Vágólapra másolva!

A magánnyugdíjpénztárak bevezetése veszélybe sodorta a mostani nyugdíjak kifizetését, ugyanis az átlépők járulékuk hat százalékát átviszik, de a szociális típusú terhek a tb-nyugdíjrendszerben maradnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a szerdai szokásos rádióinterjújában, megvilágítva a múlt héten általa felvetett nyugdíjreform okait. "Volt olyan pillanat, amikor közel voltunk ahhoz, hogy a nyugdíjkasszával problémák legyenek" - mondta.

A pénzügyi tárca hivatalosan közzétett modellszámításai és publikálatlan tanulmányai azonban nem támasztják alá a kormányfő kijelentéseit. Tavaly a nyugdíjalap finanszírozása kiegyensúlyozott maradt.

A magánpénztárak miatt kieső járulékok pótlására egész évben 63,2 milliárd forintot folyósított a költségvetés, ez a tervezett összeg 91,5 százaléka, s nem éri el az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási bevételek egy százalékát sem, illetve kevesebb a tavalyi GDP 0,5 százalékánál. A nyugdíjreform tervezésekor azzal kalkuláltak, hogy 2010-ig az éves hiány a GDP egy százaléka körül alakul.

A Pénzügyminisztérium tavaly szeptemberben a költségvetéshez benyújtott 50 éves prognózisa szerint "azzal, hogy nemcsak a fiatalabb korosztályok, illetve nem az összes fiatal lépett be a vegyes (nyugdíj)rendszerbe, azzal jár, hogy a közeljövőben a társadalombiztosítási nyugdíjalap terhei csökkennek az eredetileg tervezethez képest". A pénzügyi tárca számításaiból kiderül, hogy 2010-ig a nyugdíjalap várható éves hiánya a GDP 0,5-1 százaléka között ingadozik, azt követően egyensúly közeli állapotba kerül. Ráadásul ezt a hiányt a nyugdíjpénztárak által megvásárolt államkötvényekből finanszírozzák.

A további számítások szerint majd a 2020-at követő évtizedben újra meghaladják a nyugdíjalap kiadásai a bevételeket, ami részben összefügg a nyugdíjak tervezett bruttósításával, illetve a demográfiai folyamatokkal. A bruttósított nyugdíjak után adózni kell, vagyis a kiadási többlet jelentős része visszakerül az államháztartásba. A nettó nyugdíjakkal számított hiány viszont 2050-ig a GDP 0,5 százaléka alatt marad, ami messze a finanszírozhatóság határa alatt van.

Szakmai körökben forgó, az elmúlt hónapokban készült kormányzati számítások még ennél is optimistábban fogalmaznak: eszerint a következő tíz évben javul a nyugdíjalap finanszírozása, s csökken a deficit. Ez részben a magánpénztári járulékok 6 százalékon való 1999-es befagyasztásának, illetve a '98-as 19,5 százalékos nyugdíjemelés 13,2 százalékra való mérséklésének következménye. A kormányfő szándéka szerint az állami nyugdíjrendszer reformjaként a tb-alapnál is bevezetnék az egyéni nyilvántartást vagy virtuális számlák, vagy a német modellhez hasonló pontrendszeres formában. Ez utóbbi lényege, hogy átlagos járulékbefizetésért egy pont járna, az évek során összegyűjtött pontok alapján határoznák meg a nyugdíjak nagyságát. A német modell a nyugdíjemeléseket a béremelkedéshez köti, ami viszont finanszírozhatatlanná tenné a nyugdíjrendszert - fogalmaznak a kormányzati szakértők. A következő évtizedekben ugyanis a hazai bérek erőteljes növekedése várható az EU-konvergencia jegyében, ezzel a nyugdíjkiadások nem tudnának lépést tartani. Ezért a szakértők szerint továbbra is a bérekhez és az inflációhoz egyaránt kötött svájci indexálási nyugdíjemelési rendszert lehet finanszírozni. A tiszta pontrendszer bevezetése ezért csak a pályakezdők esetében merülhet fel. Ez szintén ütközik a kormányfő terveivel, aki a már idézett interjúban az 50-es korosztálynak is érezhető változást ígér a tb-nyugdíjak kapcsán.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Korábban:

Látszatszabadságot kínál a rugalmas nyugdíjkorhatár
(2001. április 19.)

A jövőben pontokra kaphatunk nyugdíjat
(2001. április 17.)