A piac szerint nem tartható a jegybank inflációs célja

Tovább romlottak a piaci inflációs várakozások a Reuters júniusi felmérésének adatai szerint. A megkérdezett 13 elemző jelentős része úgy vélte, hogy a jegybank lazítja vagy feladja 2003 decemberére vonatkozó inflációs célját. Az elemzők mintegy fele szerint az év második felében a jegybank az inflációs célok védelmében újabb kamatemelést hajt végre. Az inflációs cél módosítása az elemzők egy része szerint komoly csapást mérhet a jegybanki politika hitelességére és az állampapírárakra.

Magasan a jegybanki célok felett az inflációs várakozás

Az inflációs várakozások idén folyamatosan, de lassan emelkedtek, ahogy a világgazdaságban egyre több jel utalt a recesszióból való kilábalásra és az olaj világpiaci ára is emelkedett. A várakozások májusig belül maradtak az MNB inflációs célsávjain.

Májusban a jegybank az elmúlt évek legszigorúbb közleményében figyelmeztetett az importált áremelkedések és a gyors hazai béremelkedés infláció-gerjesztő veszélyeire. Azóta az MNB többször is figyelmeztette a kormányzatot, hogy a költségvetés lazítását az inflációcsökkenés érdekében mielőbb meg kell fordítani.

A Reuters által megkérdezett elemzők decemberre a májusinál már 10, a januárinál 68 bázisponttal magasabb, 5,78 százalékos éves pénzromlási ütemre számítanak. Ez jóval magasabb a jegybanki 3,5-5,5 százalékos célsávnál. 2003 decemberében a szakértők szerint 4,90 százalékos lehet az infláció, ami magasan a jegybank 2,5-4,5 százalékos célsávja feletti érték.

Az MNB lazíthat a célon

A következő hetek egyik legfontosabb kérdése a piacokon az elemzők szerint az, hogy mi lesz a kompromisszum a 2003-as inflációs célról a gazdasági stratégiáról folyó tárgyalásokon, miután a kormány jelezte, hogy a korábbi cél túl ambíciózus lehet, Medgyessy Péter miniszterelnök pedig elmondta: a minimális 2003-as költségvetési cél a szinten maradó deficit.

A hírügynökség által megkérdezett elemzők kevesebb mint fele számít arra, hogy a 2,5-4,5 százalékos jegybanki cél változatlan marad. Az inflációs cél lazítását váró szakemberek többsége arra számít, hogy az új cél a régi célsáv felső széle, 4,5 százalékos lesz, míg három elemző szerint az egész célsáv felfelé mozdul.

Az elemzők egy része szerint a fellazult cél komoly csapást jelenthetne a tavaly bevezetett inflációcélzó rendszer hitelességére és az állampapírpiacra.

A piac kamatemelést vár, a gazdaságkutatók nem

Az elemzők egy része úgy vélte, hogy a piac jó része a májusi, jelzésértékű, 50 bázispontos kamatemelés után a növekvő inflációs kockázatok közepette újabb kamatemelésre számít. Tizenháromból hét elemző szerint az év második felében a kéthetes jegybanki betéti kamat 9,00 százalékosról 9,25 vagy 9,50 százalékosra emelkedik. Egy elemző vár változatlan kamatot, öten pedig továbbra is 25-125 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak.

Érdekes különbség mutatkozik a banki elemzők és a kutatóintézetek véleménye között: a résztvevő négy kutatóintézet mindegyike kamatcsökkenést vár, a banki elemzők viszont szinte egyöntetűen kamatemelést.

A szakértők elmondták azt is, hogy az Európai Központi Bank kamatdöntései is befolyásolják a magyar monetáris politikát: egy esetleges európai kamatemelés csökkentené a magyar papírok relatív hozamelőnyét, ami tovább növelné az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomást.

Bíztató növekedési kilátások

Bizonytalanságot jelez, hogy a második negyedévi GDP-növekedés előrejelzésére mindössze hét elemző vállalkozott. Ezek az előrejelzések azonban mind elérik, vagy meghaladják a 3 százalékot, átlaguk pedig 3,29 százalék; mindez azt jelzi, hogy a magyar gazdasági növekedés túljutott idei mélypontján. Az év egészére az elemzők átlagosan 3,51 százalékos, 2003-ra pedig - a korábbiakhoz hasonlóan - 4,34 százalékos GDP-bővülést valószínűsítenek.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Reuters

MNB

Makro
(az Üzleti Negyed rovata)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Solomon, Muriel: Nehéz főnökök, nehéz kollégák