Az egyenrangú piaci szereplők száma nemcsak az EU-csatlakozás miatt nő. Magyarország csatlakozik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kormánybeszerzési megállapodásához is, ami azt eredményezi, hogy az uniós tagállamoknál tágabb körben szükséges a nemzeti elbánást biztosítani. Ebbe a körbe kerülnek az Egyesült Államok, Kanada, Szingapúr, Japán és Korea cégei is.
A piacnyitás kölcsönös, ezért a közbeszerzési piac magyar ajánlattevők számára éppígy kitágul: vagyis a magyar vállalkozók az EU-tagállamokban, illetve a WTO megállapodás alapján érintett fejlett országokban bejegyzett vállalkozásokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt az ott meghirdetett közbeszerzési tendereken.
Lényeges változás lesz a magyar ajánlatkérőknek, hogy az EU értékhatárait elérő, vagy azt meghaladó értékű beszerzések esetében az unió hivatalos lapjában, illetve közbeszerzési adatbázisában is kötelesek lesznek meghirdetni a pályázatokat, informálni a EU tagállamok cégeit.
Könnyebbség lesz a kiíróknak, hogy nem nekik kell lefordítani a pályázati kiírást az EU mintegy 20 nyelvére, ezt az EU brüsszeli központjában elvégzik. Az EU-s értékhatár jelenleg áru, illetve szolgáltatás megrendelés esetén 200 ezer euró (mintegy 46 millió forint), míg építési beruházáskor 5 millió euró (csaknem 1,2 milliárd forint).
Az EU külön szabályozza a közszolgáltató cégek áru és szolgáltatás megrendeléseinek közbeszerzési értékhatárát. Ez víz, energia és közlekedés esetén 400 ezer euró (mintegy 90 millió forint), a hírközlési közszolgáltatók vásárlásait 600 ezer euró (140 millió forint), míg építési beruházásait az általános szabály szerint 5 millió euró felett kell közbeszerzési pályázattal meghirdetni.
A nemzeti közbeszerzési értékhatárok továbbra is érvényben maradnak. Ez Magyarországon építési beruházásnál jelenleg 40 millió forint, árubeszerzéskor 20 millió forint, míg a szolgáltatások esetében 10 millió forint. Az építési beruházásoknál az EU értékhatára 30-szor magasabb, mint a magyar, ezért várható, hogy nálunk is emelkedni fog a csatlakozásig.