A magyarok nem fektetnek ékszerbe

Vágólapra másolva!
A nyugat-európai és a tengerentúli műkereskedelemben a befektetési célú ékszervásárlások már a múlt század elején megszokott jelenségnek számítottak. Ugyanez a hazai piacról még ma sem mondható el - írja a Világgazdaság.
Vágólapra másolva!

A legnagyobb nyugati árverezőházak szakemberei szerint Magyarországon még legalább 15 évig nem lesz fizetőképes kereslet a több tíz millió forintos drágakövekre és ékszerekre.

Az igazi státusszimbólumok/uzletinegyed/oraekszer/20040211azigazi.htmlA legnemesebb ékszer/uzletinegyed/oraekszer/20040203alegnemesebb.htmlA méregdrága bizsu/uzletinegyed/oraekszer/20040204swarovski.html

Bár a hazai piacon jelen vannak kisebb, leggyakrabban néhány millió forintos - elsősorban briliánsokkal díszített - ékszerek, ezek vásárlói és gyűjtői azonban még nem kifejezetten a kincsképzés szempontjai alapján licitálnak, hanem sokkal inkább díszítő funkciójuk alapján ítélik meg a tárgyakat.

A hazai használtékszer-kereskedelemben piacvezetőnek tekinthető BÁV árverésein a néhány ezer forintos tárgyaktól egészen a milliós tételekig találhatók ékszerek. A tavaly decemberi aukción például túllépték az 50 millió forintos összkikiáltási értékhatárt. A BÁV-nál hosszú idő óta a legmagasabb leütési áron értékesített aukciós ékszer tavaly cserélt gazdát: egy briliánsgyűrűért a járulékokkal együtt mintegy 7 millió forintot fizetett új tulajdonosa.