A haláladó az esélyegyenlőséget szolgálja

Az MDF szeptemberben újra a parlament elé kívánja terjeszteni az öröklési illeték eltörlésére vonatkozó javaslatát. Az általuk "haláladónak" nevezett adónem ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek, és a politikai erők támogatását kérték. Az [origo] utánajárt, miért is fizetjük tulajdonképpen ezt az előbb-utóbb mindenkit érintő adófajtát, és mit gondolnak róla az illetékesek.

Az indoklás szerint az öröklési illeték hatása a felhalmozásra, befektetésekre nagyon rossz, és leginkább azokat sújtja, akik szegények, kis örökségük van. Sokan arra kényszerülnek, hogy eladják az örökségüket, mert nem tudják kifizetni az öröklési adót. A haláladó arra kényszeríti a szülőket, hogy már fiatal korban a gyerekekre ruházzák át vagyonukat, így a gyermekek elvesztik az ösztönzőerőt arra, hogy takarékos, törekvő felnőttekké váljanak. A haláladó miatt felborul az öröklés több évszázados rendje, mert elveszíti azt a legfontosabb funkcióját, hogy megtakarításra, gyarapodásra ösztönözzön, megerősítse a családi vállalkozásokat és a kisgazdaságokat.

Gyász közben nehéz a szolidaritásra gondolni

Az ellenzéki párt szerint az öröklési illeték az állam legerkölcstelenebb eszköze a költségvetés bevételeinek növelésére, mert éppen azokat sújtja, akiknek a legnagyobb szüksége volna támaszra a gyászukban.

A politikusok arra is hivatkoztak, hogy az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában, Svédországban és Izraelben is eltörölték ezt az adónemet. A párt javaslata támogatását kérte a többi politikai erőtől, valamint lakossági aláírásgyűjtésbe kezd.

Információink szerint a Pénzügyminisztérium nem tartja lehetségesnek a vitatott illetékfajta eltörlését. A pénzügyi tárca szerint a társadalmi igazságosság csorbulna, ha megszűnne az öröklési illeték. Ezért az adóreformok között sem gondolkodnak egy ilyen lépésről.

Egyfajta társadalmi korrekció

Az örökösödési illeték tulajdonképpen a vagyoni egyenlőtlenségek, az esélyegyenlőtlenség újratermelődése ellen hat, vagyis egyfajta társadalmi korrekció - mondta az [origo]-nak dr. Lenkovics Barnabás, a polgárjog egyetemi tanára. Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát, így az egy állampolgári alapjog. A nagy vagyonok öröklése azonban - a történelem tanúsága szerint - gazdasági, hatalmi, politikai befolyással is járó vagyoni kiváltságok kialakulásához vezet. Ezért is vélték egyes radikális gondolkodók az öröklési jog eltörlését célravezetőnek már a 18. sz. végén, a "szabadság, egyenlőség, testvériség" megvalósításának érdekében.

Magyarországon az 1980-as évek elején induló kisvállalkozói hullám is szükségessé tette a vagyoni egyenlőtlenségekre való választ. Ekkor jelölték ki az örökösi kategóriákat is (egyenes ági, nem egyenes ági rokonság, nem vérségi örökös), és az un "sávosan progresszív" adókulcsokat. A kilencvenes években aztán a privatizáció nyertesei és vesztesei révén ismét óriási vagyoni különbségek jöttek létre, amelyet eltörölni senki, mérsékelni viszont szinte mindenki szeretne.

A problémára adandó válasz azonban mindig az adott ország sajátos körülményeinek függvénye. Vagyis nincs mindenütt érvényes, általános modell. Lenkovics Barnabás szerint mindenképp szükség van a különbségekből fakadó feszültségek mérséklésére, és ezt az arányos közteherviselést megvalósító különböző adókkal és illetékekkel lehet elérni. Az örökösödési illetékkel szembeállított érvekről azonban azt gondolja, egymásnak mondanak ellent. Azok ugyanis - differenciálatlanul - egyszerre szólnak a felhalmozók és a szegények érdekében.

Cél az egyenlőtlenségek mérséklése

Minden esetre, mivel Magyarországon tovább folytatódik a szegények és gazdagok közötti különbség növekedése, elképzelhető, hogy az adórendszerrel együtt az illetékrendszerhez is hozzá kell nyúlni. De ezt csakis a széles társadalmi összefüggések és távlatok figyelembe vétele után szabad elkezdeni; csak így juthatunk közelebb az igazságosság és szolidaritás vezérelte valódi esélyegyenlőséghez - mondta Lenkovics Barnabás.