A Budapesti �rt�kt�zsde tavalyi �s idei sz�rnyal�sa sem tudta meggy�zni olvas�ink k�zel fel�t arr�l, hogy p�nz�nek egy r�sz�t a r�szv�nypiacba fektesse. Szak�rt�k szerint a Magyarorsz�gon tapasztalt kor�bbi tendencia a befektet�si szok�sokr�l nem v�ltozott meg jelent�sen, a t�zsde id�n tapasztalt k�zel 30 sz�zal�kos er�s�d�se ellen�re sem. A lakoss�g jelent�s r�sze kiz�r�lag bankbet�tbe teszi p�nz�t, �s ker�li a kock�zatosabb befektet�si form�kat. A szak�rt�k szerint komoly v�ltoz�st csak az eur�z�n�hoz val� csatlakoz�s hozhat, a t�zsde vezet�se azonban a j�v� gener�ci�j�ban is nagy fant�zi�t l�t.

Az idei t�zsdei sz�rnyal�ssal kapcsolatban azt k�rdezt�k olvas�inkt�l, hogy mit tesznek a komoly emelked�st tapasztalva. A be�rkezett 6757 szavazat alapj�n olvas�ink 15,3 sz�zal�ka gondolta �gy, hogy tov�bbra is marad t�zsdei befektet�sein�l, 10,3 sz�zal�kuk �gy gondolta, hogy az �g�retes emelked�s sz�m�ra vonz�v� tette a t�zsd�t, ez�rt besz�ll, m�g 26,8 sz�zal�kuk a buk�st�l f�lve �rt�kes�teni k�v�nja r�szv�nyeit, �s kisz�ll. A legnagyobb ar�nyban, 47,6 sz�zal�kban v�lasztott�k azt a lehet�s�get olvas�ink, hogy nem k�v�nnak t�zsd�zni, hanem maradnak a bankbet�tn�l.

Egy-m�sf�l �vvel ezel�tt tal�n nem is lett volna olyan meglep� ez a szavazati ar�ny, amely egy�bk�nt h�en t�kr�zi az eg�sz lakoss�g befektet�si szok�sait, b�r n�mileg jobb k�pet ny�jt ann�l. Az elm�lt 15 h�napban azonban olyan m�rt�k� emelked�s k�vetkezett be a Budapesti �rt�kt�zsd�n, amelynek elvileg hat�st kell kifejtenie a lakoss�g befektet�si magatart�s�ra. T�zsdei szak�rt�k szerint az �gynevezett h�t nagy t�zsdei c�gb�l (Mol, OTP, Mat�v, Richter, Egis, BorsodChem, FHB) �tre id�n is egy�rtelm�en pozit�vak az idei kil�t�sok. M�g tavaly �v v�g�n 17 500 pontos BUX-indexet val�sz�n�s�tettek az elemz�k, addig id�n febru�rban m�r ink�bb 18-19 ezer pont k�z� v�rj�k a t�zsde ir�nyad� mutat�j�t id�n. Tavaly mintegy 20 sz�zal�kkal, id�n pedig k�zel 30 sz�zal�kkal n�velte �rt�k�t a BUX, a Budapesti �rt�kt�zsd�n�l doll�rban sz�molva pedig csak a kolumbiai �s az egyiptomi mutatott nagyobb n�veked�st 2004-ben.

Egyre nagyobb r�sz�t k�ltj�k el b�r�nknek

Ezt az emelked� trendet pr�b�lja meglovagolni a Budapesti �rt�kt�zsde (B�T) vezet�se, akik egy�ltal�n nincsenek megel�gedve a Magyarorsz�gon kialakult befektet�si szok�sokkal. A t�zsde vez�rigazgat�ja, Horv�th Zsolt elmondta: Az der�lt ki az elm�lt �vekben, hogy a magyar lakoss�g megtakar�t�s helyett fogyaszt. M�g p�r �vvel ezel�tt 100 forintb�l 10 forint volt a magtakar�t�s ar�nya, addig ez ma alig 3 forintot tesz ki, tette hozz�. A szak�rt� szerint aggodalomra ad okot az, hogy mik�zben n�nek a b�rek, a fogyaszt�s ker�l el�t�rbe, amit a lakoss�g jelent�s r�sze hitelb�l finansz�roz. A gond Horv�th Zsolt szerint az, hogy �ltal�ban nem az szokott a szempont lenni, hogy mennyi a finansz�roz�s k�lts�ge, a teljes hiteld�jmutat�, hanem az, hogy a hitelt felvev� ki tudja-e fizetni a hitelr�szletet.

A forintbet�tek mellett tendencia az, hogy a lakoss�g folyamatosan �p�ti le devizabet�teit, p�nzt azonban nem tesz vissza, hanem elk�lti azt, �s ink�bb aut�t, lak�st vesz - mondta az ING Bank vezet� elemz�je, Barcza Gy�rgy. Ez az �gynevezett elhalasztott fogyaszt�s, amely szerint a lakoss�g most �li ki a benne a 90-es �vek eleje �ta felhalmoz�dott fogyaszt�si �tv�gyat. Kor�bban a lakoss�g j�vedelm�nek 70 sz�zal�k�t fogyasztotta el, ez az ar�ny most 80 sz�zal�kra n�tt, mondta az elemz�. Barcza Gy�rgy szerint olyan esetben, amikor a hitel�llom�ny n�, �s abb�l finansz�rozz�k a n�vekv� fogyaszt�st, nem lehet elv�rni a lakoss�gt�l, hogy diverzifik�lja portf�li�j�t, �s a bankbet�t mellett elgondolkodjon a t�kepiaci befektet�sben is.

A nagyobb ar�ny� megtakar�t�s azonban fontos lenne a t�zsd�nek. Minden forint, ami valahol megtakar�t�sra ker�l, legyen az biztos�t�s, nyugd�j vagy valamilyen befektet�si alap, a p�nz egy r�sze a t�zsd�n k�t ki, mondta Horv�th Zsolt. Els�sorban teh�t nem is a direkt r�szv�nybefektet�sekben �rdekelt a t�zsde, tette hozz� a vez�rigazgat�.