Közösen kutat gáz után a Mol és az INA

Közös határmenti kutatási projektről szóló megállapodást írtak alá a Mol csoport és a horvát INA vezetői. A projekt a Podravska Slatina - Zaláta terület gázkiaknázását jelöli ki célul; a feladatokból és az eredményekből a két fél egyenlő arányban veszi ki a részét.

A geológusok körülbelül 1,5 milliárd köbméterre becsülik a gázmező kapacitását

Az emelkedő olajárak miatt további intenzív kutatást kell folytatni, akkor is, ha ehhez hasonlóan meglehetősen bonyolult, összetett technológiát igényel a kitermelés. Az évtizedes együttműködés jó alap ehhez, elég csak a közelmúlt finomító fejlesztéseire, a közös Energopetrol-akvizícióra, vagy a harmadik országokban folytatott tevékenységekre gondolni. Áldott Zoltán fontosnak tartotta kiemelni, az üzleti együttműködés mindkét félnek előnyös, nem politikai-állami motiváció van mögötte.

A Mol és az Ina a legtöbb nemzetközi területen igen jól kiegészíti egymást, ezért nem vetélkedésben, hanem kooperációban állnak a kutatás, termelés, mezőfejlesztés területén is, ahol a lehető legjobb munkamegosztásban kell dolgozni. Áldott Zoltán elmondta, míg a Mol a volt Szovjetunió országaiban, Belső-Ázsiában, addig az INA a volt Jugoszlávia kapcsolati körében (Észak-Afrika, Közel-Kelet) otthonos inkább a kutatásokban. Az adott külső területeken a Mol és az INA mindig a másikat keresi meg először, szakmai, technológiai együttműködésért.

Várhatóan egy hónapon belül elkezdődnek a kutatási munkálatok, melyek mintegy 50 napig tarthatnak. A Zaláta-1-es furat lesz az első kísérleti fúrás, amelynek költsége mintegy 5 millió euró. Mivel az altalaj szerkezete jelenleg még ismeretlen, a mező méretéről nem lehet túl sok konkrétumot elmondani. A geológusok körülbelül 1,5 milliárd köbméterre becsülik a gázmező kapacitását, de ennél több is lehet, hiszen ezek mindig óvatos becslések. A következő kísérleti fúrás 2007-ben Horvátországban lesz. Amennyiben a kutatófúrások sikeresek lesznek, egy lehatároló kutat is le kell majd mélyíteni úgy 3400 méter mélységűre. A program a kutak mellett a tárolókapacitások kiépítését is tartalmazza. A kitermelési infrastuktúra kiépítése az első kísérleti fúrás eredményének függvénye lesz, várhatóan 2-4 éven belül már működhet a kitermelés. Ha kereskedelmi értékű gázkészletre bukkannak, a felek ezt a régiót is bekötik a nagynyomású földgázszállító vezetékrendszerbe.

A Mol és az INA régiós kutatási modellt dolgozott ki a Dráva-medencére. Az együttműködés legutóbbi eredménye a Vízvár-Ferdinandovac területen közösen elvégzett 3D szeizmikus mérés, amely újabb kutatási programok kidolgozásához vezet. A felek a közelmúltban egy másik szerződést is aláírtak, amely a magyarországi Vízvár-Észak gázmező közös fejlesztéséről, és ennek a horvát gázszállító és feldolgozó rendszerrel történő összekapcsolásáról szól. Vizsgálati szakaszban van továbbá egy hasonló horvátországi mezőfejlesztési projekt előkészítése.

A két ország közötti olaj- és gázipari együttműködés 1957-ben kezdődött. Ettől kezdve a két ország szénhidrogén-ipari szakemberei rendszeresen tartottak szakmai találkozókat és eszmecseréket a határvidék, elsősorban is a Dráva-medence kutatási lehetőségeiről. A szomszédos Barcs-Nyugat-Stari-Gradac mezők felfedezése, majd 1986-tól termeltetése aztán újabb lendületet adott a közös munkának, a feltárás szoros együttműködésben valósult meg.

Major András