A magyarországi földárak jelenleg a 2004-es szinten vannak, a hektáronkénti átlagár 400-450 ezer forint, kivéve Észak-Magyarországot, ahol emelkednek. A "gazdagabb" EU-országokban 2-20 millió forint között mozognak a hektáronkénti árak, ha megduplázódnának a magyarországi árak, a 3-5 millió forintos, uniós átlagár is csak a felzárkózás első lépcsője lenne - írja a Napi Gazdaság.
A földárak regionálisan jelentősen eltérnek, a legvonzóbb továbbra is a Dunántúl, ahol jók a csapadékviszonyok és a kínálat is kedvező. A bérbeadás a földalapú támogatás hatására nem okoz különösebb gondot, a támogatást ugyanis a föld használója kapja, ám a bérleti díjban a támogatás mintegy fele érvényesíthető.
A magyar földpiac ugyanakkor nem szabad, ma ugyanis csak magyar magánszemély vehet földet - akik általában tőkehiányosak. A magyar és külföldi termelő és befektető jogi személyek számára - akik rendelkeznek a megfelelő tőkével - viszont tiltott a földvásárlás.
A földpiacot 2011-ig tarthatja zárva az uniós derogációnak megfelelően az ország - amenynyiben nem kapunk további három év derogációt a 2007-es felülvizsgálatkor. Az agrárágazat rossz jövedelemtermelő képességén az uniós támogatások sem segítettek jelentősen, így a termőföld nem vonzza a befektetőket, és gyorsul a falvak elnéptelenedése.