Kevés elemzőnek tetszik a Gyurcsány-csomag

A külföldi szaksajtóban továbbra is téma a Gyurcsány-kabinet kiigazítási csomagja. A legtöbb elemző szerint Magyarország gazdasági növekedése lelassul, versenyképessége romlik, mivel a terv főleg az adóemelésre koncentrál.

Csizmár Gábor és Parragh László egy archív felvételen - az Iparkamara eknöke a terhelés elosztását kéri

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kész lenne elfogadtatni a vállalkozásokkal a bejelentett tehernövelő intézkedéseket, ha a kormány már most előállna legalább a reformok ütemezésével - mondta Parragh László, az MKIK elnöke.

Legkésőbb az év végéig jogi formát kellene adni a reformintézkedéseknek, és a jövő év január elejétől el kellene kezdeni a reformokat - jegyezte meg az elnök. A kamarai vezető szerint az egyensúly javítását szolgáló tehernövelés a reformok nélkül értelmetlen, mert néhány év alatt az államháztartás ugyanoda jut, ahol most tart.

Parragh László elismerését fejezte ki azért, hogy a kormány megkezdte a költségvetés rendbetételét. Ugyanakkor az új egyensúly program kritikájaként elmondta: az rontja a gazdaság versenyképességét, a teljesítmény visszafogására ösztönöz, növeli az elvonásokat, felerősíti az inflációt. Számításaik szerint növeli a munkanélküliséget, csökkenti a keresletet, és növeli a gazdaság bizonytalanságát.

Nem tetszik az MKIK-nak, hogy a program főként csak a bevételeket növeli. A jövő évben például az egyensúly javításának 92 százalékát az adónövelés fedezi, s csak 8 százaléknak jelent fedezetet a kiadás csökkentése. Az MKIK kalkulációi szerint 2007-ben és 2008-ban éves szinten a lakosság jövedelemszintjét csaknem 610 milliárd forinttal, a vállalkozásokét pedig 750 milliárd forinttal csökkentik a tervezett intézkedések.

Álláspontjuk szerint a negatív hatású intézkedéseket jobban elosztva kellene ütemezni, úgy, hogy hatásuk egyik évben se haladja meg a GDP 2,5 százalékát, azaz a 600 milliárd forintot. Ezzel a logikával az idei évre legfeljebb 250 milliárd forintos intézkedéssorozatot lehetne javasolni, a jövő évre, illetve az ezt követő évre pedig 600-600 milliárd forintot. Parragh László elmondta: az egyensúlyjavító intézkedések átütemezése feltételezi az euró bevezetésének átütemezését is. A 2010-es céldátum egyre kevésbé látszik tarthatónak.

Parragh László szerint a kormánynak tájékoztató kampányt kellene indítania, bemutatva, hogy milyen helyzetet jelentene egy-két éven belül, ha nem kerülne sor az egyensúlyjavító intézkedésekre. A helyzet tarthatatlanságával az állampolgárok, a vállalkozások nincsenek valamennyien tisztában. Szerintük a nyílt színvallás elkerülhetetlen, és a stabilizációt segítené elő.

Az MKIK számításai szerint az idei évben a lakosság viseli majd a teherelosztásban a legnagyobb, 36,7 százalékos részt. Ezt követi az állam 36,4 százalékkal, illetve a vállalkozások 26,9 százalékkal. A jövő évben szerintük már a vállalkozásokra jut a legnagyobb, 50,9 százalékos teher, a lakosságra 41,9 százalék, az államra 7,2 százalék. Hasonló arányokat feltételeznek az ezt követő évre is, ekkor a vállalkozásokra jutó teher aránya 49,4 százalék lenne, a lakosság 40,7 százalékot viselne, az állam 9,9 százalékot - mutatott rá Parragh László.