Tájékozatlanok a jövő nyugdíjasai

A felnőtt magyar népesség közel fele gondolkodott már azon ugyan, hogy nyugdíjas éveiben miből fog megélni, csupán egyharmaduk készül valóban idős korára, és közülük is a legtöbben valamilyen biztosítás-alapú öngondoskodási formát választanak.

A Generali Reform Műhely a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet és a Széchenyi István Szakkollégium (SZISZ) közreműködésével felmérést készített a magyar társadalom öngondoskodási hajlandóságáról. Összesen hat tanulmány készült el a 18 és 60 év közötti lakosságot reprezentáló kutatás alapján, amit vállalkozói almintával egészítettek ki. Az eredményeket a három szervezet egy közös konferencián mutatta be november 2-án, a Budapesti Corvinus Egyetemen.

A konferencián elhangzott, hogy az 50 év feletti korosztályban az átlagosnál nagyobb jövedelműek körében csaknem kétszer annyian készülnek a nyugdíjas korukra, mint az átlagnál szerényebb jövedelműek. Így az aktív évekre jellemző jövedelemkülönbségek újratermelődnek, sőt, akár növekedhetnek is a nyugdíjas évek alatt.

A jelenleg 45 évesnél idősebb korosztály 38 százaléka nyugdíjazása után könnyen kerülhet nehéz anyagi körülmények közé. ez az a csoport, amelynek nincsen semmilyen komolyabb megtakarítása, nem vesz részt az öngondoskodás formáiban és egy kisebb részüknek olyan alacsony a jövedelme, illetve az olyan mértékben származik a szürkegazdaságból, hogy a jelenleg várható nyugdíjuk valószínűleg nagyon alacsony lesz.

A kutatók szerint a nem elégséges biztosítási lefedettség mögött nem a kínálati oldalon, a biztosítók nem kielégítő működésében kell keresnünk az okokat, hanem abban, hogy a fogyasztók, a biztosítottak jelentkeznek irracionálisan alacsony nyugdíjbiztosítási-igénnyel. Ennek egyik oka, hogy az aktív korú lakosság meglehetősen tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

A konferencia érintette az állami és pénzpiaci intézmények iránti bizalom kérdését, és az un. "potyautas" problémakört, valamint a kisvállalkozások öngondoskodási hajlandóságát is.