Erős marad idén a forint

A vártnál nagyobb béremelkedés és gyorsabb gazdasági növekedés által keltett inflációs félelmek miatt bizonytalanná vált, csökkenti-e a jegybanki alapkamatot hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Elemzők szerint ugyanakkor idén, egész évben erős marad a forint.

Reuters által megkérdezett elemzők többsége úgy véli, hétfőn változatlanul 8,00 százalékos szinten hagyja a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A hírügynökség péntek délben nyilvánosságra hozott felmérése szerint 26 elemzőből 15 véli azt, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, 10-en gondolják úgy, hogy 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntenek majd, és egy elemző tippelt 0,75 százalékpontos vágásra.

Hosszabb távon azonban továbbra is kamatcsökkentésre számítanak a megkérdezett elemzők. Nagy részük úgy véli, hogy az év végéig 7,00 százalékra, a következő esztendő végére pedig 6,00 százalékra mérséklődik a jegybanki alapkamat: 25 szakemberből 4-en számítanak 7,25 százalékos, 10-en 7,00 százalékos, 5-en 6,75, ugyanennyien 6,50 százalékos, egy elemző pedig 6,25 százalékos alapkamatra ez év végén. Az alapkamat jövő év végi állását a legtöbben, 18-ból 7-en 6,00 százalékos szintre várják.

Egy másik, devizakereskedők közt végzett Reuters által készített körkérdésben csaknem fele-fele, 8-7 arányban oszlottak meg a vélemények a kamattartás és a vágás között. Az elemzői felmérés ennél egyértelműbben hajlott a tartás irányába, a vélemények azonban november óta nem voltak annyira megosztottak, mint most.

A hírügynökség által megkérdezett szakemberek a vártnál nagyobb béremelkedés és a gyorsabb gazdasági növekedés miatt megnőtt inflációs várakozások miatt módosították korábbi elképzeléseiket. A magyar gazdaság éves növekedése az első negyedévben 2,9 százalék volt, ami a régióban ugyan a leglassabb, a várakozásoknál azonban gyorsabb.

Ebből az elemzők arra következtettek, hogy a lakossági fogyasztás a vártnál erősebben húzza a gazdasági növekedést. Várakozásaikat megerősítették az OTP Bank hitel- és a Mol üzemanyag-keresleti adatai is, majd a márciusi béradatok, amelyek a bruttó bérek éves bővülésének 8,4 százalékra gyorsulását mutatták a februári 5,7 százalékról.

Az elemzői konszenzus az államháztartás idei hiányáról kéttized százalékponttal csökkent, a bruttó hazai termék (GDP) 6,3 százalékára. Ez az Európai Unión belül még mindig nagyon magas szint, de fél százalékponttal kisebb, mint amit három hónapja valószínűsítettek az elemzők. Alacsonyabb a kormányzati előrejelzésnél is, amelyet a múlt hónapban módosított 6,8 százalékról 6,6 százalékra a Pénzügyminisztérium.

A gazdasági elemzők alacsonyabbra várják az államháztartás hiányát, mint egy hónappal korábban

A várakozásnál jobb első negyedéves GDP-adat nyomán némileg emelkedett a konszenzus az idei egész éves gazdasági növekedésre: kéttized százalékponttal 2,65 százalékra. Ez ugyan jelentősen elmarad a régió többi országának növekedési üteméről (Szlovákiában a 8,9 százalékos első negyedéves bővülés is csalódást keltett), a vártnál magasabb növekedés azonban nagyobb bevételeket generál az állami költségvetés számára, így segíthet a deficit lefaragásában is.

Az államháztartási hiány mérséklődése az elemzők szerint jövőre is folytatódik, a 2008-ra vonatkozó konszenzusukat azonban nem csökkentették: változatlanul 4,6 százalék.

Az elmúlt két hónapban a pénzügyi piacokról eltűnt a spekuláció, hogy a kormány és az új jegybanki vezetés megegyezik a forint 30 százalékos kereskedési sávjának eltörléséről .

A várakozás azonban a felmérés szerint erős, hogy ha nem is a következő néhány hónapban, de a sáv megszűnik és a forint szabadon lebegővé válik.

Húszból 10 elemző mondott kategorikus igent a kérdésre, hogy megszűnik-e a forintsáv, és csak öten zárták ezt ki. Három elemző bizonytalan volt, ketten pedig csak azt zárták ki, hogy a sáv megszüntetésére rövid távon, néhány hónapon belül sor kerül.

Azok többsége, akik szerint a forint áttér vagy áttérhet a szabad lebegésre, erre a lépésre a második félév és a jövő év vége közti időpontot mondott, bár volt olyan vélemény is, hogy minél előbb szűnik meg a sáv, annál jobb.

Legalább két évvel az eurózónába való belépés előtt Magyarországnak újra 30 százalék széles sávba kell zárnia a forintot. Az elemzői konszenzus szerint azonban 2014-nél előbb valószínűleg nem veszi át a forint helyét az euró.