Kamatot emelt az európai jegybank

Az Európai Központi Bank (EKB) szerdai döntésével 3,75 százalékról 4,00 százalékra emelte az irányadó kamatrátát. A bank ezzel hatéves rekord szintre emelte a meghatározó kamatlábat, amely így 2001 augusztusa óta a legmagasabb érték. A lépés növelheti a devizahitelek törlesztőrészleteit. A terhek növekedése azonban bankonként és hitelenként eltérő lehet.

Az elmúlt hónap makrogazdasági adatai indokolják az európai központi bank kamatnövelő lépését, ugyanis az eurozóna gazdasága az első negyedévben háromszor akkora ütemben nőtt, mint az amerikai. Közben a munkanélküliség áprilisban rekordmélységű szintre csökkent. Az Európai Központi Bank előrejelzése szerint a fogyasztói árak idén 1,8 százalékos ütemben nőnek, ami a központi bank által elfogadhatónak tartott 2 százalékos szint alatt van.

Az EKB 1999 elején 3,00 százalékos induló kamattal köszöntötte az euróövezet megalakulását, az eddigi kamatcsúcsát 2000. októberben állította be, negyed pontos emeléssel 4,75 százalékon, ez a 2001. májusi, negyed pontos mérséklésig volt érvényben. A bank 2005. decemberig 2 százalékos, rekord alacsony szinten tartotta alapkamatát, 2003. június óta. Azóta az erősebb gazdasági növekedésre, a rekord ütemű pénz- és hitelellátás-növekedésre és a sokáig erős inflációra tekintettel folyamatosan emelte az irányadó kamatrátát.

A bank utoljára az első negyedév végén, márciusban emelt kamatot, akkor is negyed százalékponttal. A szerdai döntés 2005. december óta a szerdai a nyolcadik negyed százalékpontos emelés, és az elemzők szerint a bank kedve még nem múlt el: a második félévben legalább egy, de többen akár még két, egyenként negyed pontos emelésre számítanak az EKB-tól. Az IMF kedden indokoltnak nevezte a szigorítás folytatását a második félévben.

Az euróövezetben jelenleg látszólag kedvezően alakulnak az inflációs folyamatok: májusban átlagosan 1,9 százalékon maradt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés, ennyi volt áprilisban és előzőleg márciusban is.

Az infláció 2005. január óta első ízben tavaly szeptemberben csökkent az EKB kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alá, de az EKB továbbra is tart az inflációs nyomás növekedésétől, amit a beruházási fellendülés vonzotta, rekordütemű pénz- és hitelnövekedés táplál.

Az első negyedévben sem változtak a fő irányzatok: az euróövezet átlagában, éves összehasonlításban, a lakossági fogyasztás növekedése 1,3 százalékosra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 1,9 százalékról, hozzájárulása a GDP-növekedéshez 0,7 százalékpontra esett 1,1 százalékpontról.

Ám mivel ez növekedés továbbra is nagyon messze van az EKB tűrésküszöbétől, a kamatemelés várhatóan tovább folytatódik. Az EKB 2005 végén módosította felfogását: azóta úgy véli, az euróövezetben inflációmentesen fenntartható gazdasági növekedés közelebb van az évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz.