Európai uránhatalom lehet Magyarország

Mintegy hétmilliárd dollárra teszi egy ausztrál cég a magyar földben rejtőző uránkészlet nagyságát, amivel Magyarország Európa jelentős uránium-exportőre lehet. Az ausztrál cég a Mecsek körzetében hat területen végez kutatásokat.

A magyarországi urániumbányászat újjáélesztésére készül egy ausztrál cég. Magyarország azon két-három ország közé tartozik Európában, ahol potenciálisan első osztályú urániumkészletek vannak. A mai árakat alapul véve, mintegy hétmilliárd amerikai dollár (a költségvetési hiánnyal összemérhető, több mint 1400 milliárd forint) értékű uránium lehet a mélyben, s ennek révén Magyarország Európa egyik jelentős uránium-exportőre lehet - mondta Richard Pearce, a WildHorse Energy ügyvezető igazgatója a Népszabadságnak.

A klímaváltozás és egyéb okok miatt megnőtt az uránium jelentősége és természetesen az ára is. Az urániumbányászattal foglalkozó cégek világszerte igyekeznek új lelőhelyeket felkutatni, és közelebb kerülni a lehetséges piacokhoz. A következő évtizedekben Észak-Amerika és Európa lesz az uránium legjelentősebb piaca, ez még legalább 30 évig így marad.

A magyar bányákat a 90-es években azért zárták be, mert már nem volt gazdaságos a kitermelés. Az elmúlt egy évtizedben azonban nagyjából a hatszorosára nőtt az uránium világpiaci ára, és változtak a bányászati technológiák is. Az ausztrál cég a Mecsek körzetében hat területen végez, illetve tervez kutatásokat (Pécs mellett kettő, Dinnyeberkinél egy és Bátaszék környékén három projektben), olyan reménybeli lelőhelyeken, amelyeket eddig még nem kutattak meg.

Az urániumkereslet Európa-szerte nő, és ez a tendencia várhatóan tartós lesz. Az ausztrál vállalatnál komolyan bíznak benne, hogy Magyarország vezető szerephez juthat az Európán belüli uránium-kereskedelemben. Az uránium értékesítését a nemzetközi megállapodások és szervezetek egyébként nagyon alaposan szabályozzák, vásárlók csak azok az államok lehetnek, amelyek a vonatkozó egyezményeket aláírták. Ha itt lesz bányászat, akkor várható, hogy előbb-utóbb lesz rá felvevő piac is helyben vagy a térségben - véli a cég vezetője.

A kitermelést a tradicionális, azaz a külfejtéses és a mélyművelésű bányászatnál korszerűbben végzik majd. Ebben nincsenek nagy felszíni tájsebek és nincsenek vájatok lent a mélyben. Az urániumtelepek a föld alatt, homokkőbe ágyazva helyezkednek el. A felszínről 20-30 centiméter átmérőjű perforált csövek nyúlnának le a telepekhez. A csövekben oxigénnel dúsított vizet pumpálnak a mélybe, ez a folyadék hozza a felszínre az urániumot. A fémet ionizálással választják le a folyadékról, maga a víz folyamatos körforgásban van, és semmilyen iszap vagy zagy nem keletkezik, amit esetleg a felszínen tárolni kellene.

Az előzetes környezeti hatásvizsgálat során a részletes modellek és tesztek fő célja, hogy egy esetleges vízszennyezés lehetősége kizárható legyen. A rekultiváció pedig lényegesen egyszerűbb, mint más technológiák esetében, gyakorlatilag csak a felhagyott csövek kiemeléséből és a lyukak betöméséből áll, folyamatosan, menet közben is elvégezhető. Ezt a módszert Magyarországon még nem alkalmazták, a világ más részein azonban már régóta ismerik, és egyre többen használják.

Az új bányászati projekteknél, a későbbi bányazárások és a rekultiváció finanszírozása a nemzetközi gyakorlat szerint kötvénykibocsátással történik. A szükséges tőke kiszámításánál nemcsak a beruházási igényt veszik számításba, hanem azokat a biztosítékokat is, amelyek szükség esetén a környezeti rehabilitáció költségeit fedezik. Európában - így Magyarországon is - ez az engedélyezés feltétele is egyben.