A vártnál nagyobbat emelt a jegybank

Keddtől 0,50 százalékponttal 7,50 százalékról 8,00 százalékra nő a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A kamatmódosítás iránya megfelel az elemzői várakozásoknak, mértéke azonban nagyobb a szakértők többsége által vártnál. 

További kamatemeléseket várnak az elemzők

Nem okozott meglepetést, így a piacokon sem volt különösebb hatása az 50 bázispontos alapkamat-emelésnek, az elemzők azonban fontosnak nevezték, hogy a jegybank további szigorítást is kilátásba helyezett.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: az indoklás szerint a tanács a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére. A külső és belső tényezők alapján lehet további kamatemelésekre számítani. Szerinte ez hosszabb távon megnyugtatja a piacokat, de hozzátette, hogy délutánra a globális piacokon is higgadtabb lett a kereskedés.

A politikai bizonytalanság is hozzájárult

Suppan Gergely azt mondta, a döntésben a belpolitikai bizonytalanság is szerepet játszott, a kormánypártok hétfői bejelentései után a forint kockázati prémiuma emelkedett.

Az alapkamat emelkedése következtében emelkedik a bankközi piaci kamatszint is, aminek elvben a kamatszint általános emlkedéséhez kellene vezetnie, Suppan Gergely azonban úgy vélte, hogy a lakossági hitelezésre kevéssé hat a kamatemelés, mivel a háztartások nagy része devizában adósodott el. Az állampapírhozamokba a hétfői kamatemelés már beépült, sőt további emeléseket is beáraztak - mondta.

A forint árfolyamával kapcsolatban Suppan Gergely azt mondta, hogy a jegybanki döntés elméletileg erősíthetné ugyan a forintot, de mivel a globális hangulat kockázatkerülő, a forintárfolyam alakulásában egyelőre nem tükröződik a kamatemelés hatása.

Korábban 8 százalékos "alapkamat-csúccsal" számoltak

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy vélte: eleve 50 bázispontos kamatemelésre volt szükség, ennek indokoltságát tovább erősítette a belpolitikai feszültség. Hozzátette, hogy bár korábban az elemzők többsége 8 százalékos "alapkamat-csúccsal" számolt 2008-ra, egy elhúzódó belpolitikai bizonytalanság további kamatemelést is szükségessé tehet. Ebbe az irányba hathat a nemzetközi pénzpiacok elhúzódó bizonytalansága is - fűzte hozzá.

A forint árfolyamát illetően az elemző szerint a kamatemelésnek átmeneti stabilizáló hatása lehet, ám a Raiffeisen további árfolyamgyengülésre, 265 forintos euróárfolyamra számít.

Hozzátette, hogy bár az elemzők 25-50 bázispont közötti emeléssel számoltak, a piac ennél nagyobb mértékű kamatemelést árazott be, az állampapírpiacon ennél magasabb a kockázati prémium.

A lakossági hitelekre gyakorolt hatást illetően az elemző úgy vélte, hogy az alapkamat-emelés drágíthatja a forinthiteleket, ami a devizahitelek arányának további növekedésével járhat.

Idén 30 milliárd forinttal nőnek a kamatkiadások

A magas állampapír-piaci hozamok miatt az államadósság finanszírozási szükséglete várhatóan több tízmilliárd forinttal emelkedik majd meg az idén - hangsúlyozta.

Korábban Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy az idén várhatóan a tervezettnél 30 milliárd forinttal többet kénytelen költeni kamattörlesztésre a költségvetés.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a monetáris tanács indoklásában az inflációs cél melletti elkötelezettségét hangsúlyozta, miközben reagált a kockázati prémium emelkedésére. Az elemző fontosnak nevezte, hogy a tanács meglehetősen szigorú hangot ütött meg a kamatemelési lépés indoklásában.

Emlékeztetett rá, hogy a bankközi kamatok és az állampapír-piaci hozamok már korábban megemelkedtek, így a hétfői kamatemelésnek vélhetően már nem lesz jelentősebb hatása.