Az uniós pénzügyminiszterek tegnap az úgynevezett forrásadóról készült brüsszeli időközi értékelésről tárgyaltak. Kovács László adópolitikáért felelős biztos jelentésének különös aktualitást ad, hogy a közelmúltban kiderült: egyes liechtensteini bankok olyan konstrukciókat kínáltak uniós állampolgároknak, amelyekkel sikerült elkerülniük a forrásadó megfizetését, sőt azt is, hogy fekete jövedelmükről hazai adóhatóságuk tudomást szerezzen.
Három esztendeje a tagállamok tájékoztatják egymás adóhivatalát a nem rezidensek takarékbetétjéről. A jövőben a brüsszeli elképzelések szerint jelentősen korlátozzák a kibúvókat. Kovács azt szeretné, ha minél előbb megszűnne Ausztria, Luxemburg és Belgium kiváltsága, hogy fenntarthatják a banktitkot és csupán a nem rezidensek takarékbetétjeiért járó kamatokra vetnek ki adót, amelyet anonim átutalnak a betétes hazája adóhivatalának.
Egy másik javaslat szerint kiszélesítenék a "befektetési termékek" körét, és nem csak a kamatjövedelmet, de minden tőkejövedelmet, vagyis például az osztalékot, a befektetési alapok vagy a befektetéshez kötött életbiztosítások hozamát is megadóztatnák. Ugyancsak a trükközés megakadályozását szolgálná, ha nem csak a természetes személyeket, de például az alapítványok jövedelmét is vizsgálnák.
A pénzügyminiszterek általában nyitottak a javaslatokra, sőt Peer Steinbrück német pénzügyminiszter ennél is messzebb menne: ő ugyanis úgy véli, hogy súlyos milliárdokat lehetne megfogni egy szigorúbb szabályozással. Becslések szerint a német adóhivatalt elkerülő jövedelmek évente 30 milliárd euró kárt okoznak a kincstárnak - olvasható a Napi Gazdaságban.