Elmaradt a várt kamatemelés

Az elemzői várakozások ellenére továbbra is 8,50 százalékos szinten marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők többsége félszázalékos kamatemelést várt, szerintük december végén 7,00 százalékra, jövő év végéig 6,00 százalékra csökken az alapkamat.

Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint a továbbra is erős magyarországi ár- és bérinfláció miatt csak technikai szünetet jelent a piac által egyértelműen várt hétfői MNB-kamatemelés elmaradása, aminek elsődleges okát a forint legutóbbi meredek erősödésében látják a citybeli szakértők. A nagy londoni befektetési házak zöme előzetesen negyed százalékpontos emelést jósolt a monetáris tanács hétfői ülésére, sőt a JP Morgan londoni elemzői "15 százalék körüli" esélyt adtak egy fél százalékpontos emelésnek is.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai elemzője az MTI-nek a hétfői döntés után azt mondta: tekintve a legutóbbi inflációs és béradatokat, nem valószínű, hogy bekövetkezett volna ez a szünet a forint jelenlegi ereje nélkül. A döntés emlékeztető arra, hogy a forintárfolyam milyen fontos eleme a pénzügypolitikai elegynek. Nem várható, hogy a szigorítási ciklus megállt, de a továbbiak jelentős részben függnek a forint mozgásától, mondta az elemző.

Hangsúlyozták az árfolyam szerepét

A forintárfolyam jelentős kamatdöntési szerepét már a monetáris tanács hétfői ülése előtt más nagy londoni házak is kiemelték.A JP Morgan hétvégi elemzésében azt írta: továbbra is a forint a leghatékonyabb dezinflációs eszköz a jelentős ellátási oldali ársokkok ellen.

A Goldman Sachs londoni elemzői úgy fogalmaztak: ha az euróövezeti jegybank (EKB) júliusban kamatot emel, ami "most már valószínűnek tűnik", azzal szűkülne a hozamelőny, és ez további szigorítás felé nyomhatja a magyar jegybankot, mivel Magyarországon "a forintárfolyam a legfontosabb változó az infláció szempontjából".

Kamatemlést várnak az EKB-tól

Az EKB júliusi, sőt esetleges későbbi újabb kamatemelését most már valós lehetőségként jósolják a Cityben, az után, hogy Jean-Claude Trichet jegybankelnök e hónap elején azt mondta: "nem biztos, de lehetséges", hogy a bank a következő, júliusi kamatértekezletén "esetleg mozdul egy kicsit".

A Barclays Capital bankcsoport hétfőn Londonban kiadott elemzésében azzal számol, hogy az euróövezet harmonizált fogyasztóiár-inflációja ebben a hónapban 3,9 százalék lesz, és augusztusban - az olajáraktól függően - akár 4,1 százalékon is tetőzhet.

Ezt figyelembe véve a ház szerint nőtt az esély arra, hogy az EKB szeptemberben vagy októberben végrehajt egy második negyed százalékpontos kamatemelést is.

Egy másik nagy londoni befektetési csoport, a Merrill Lynch elemzői szerint "eddig sem volt messze az 50 százaléktól" annak az esélye, hogy az EKB-kamatciklus 4,50, vagy akár 4,75 százalékig folytatódik tovább, de most már ez a valószínűség is "egyértelműen 50 százalék felett van".

Az EKB mindig tényező az MNB döntéseikor

Arra a kérdésre, hogy az EKB esetleges júliusi kamatemelése milyen erős tényező lenne az MNB következő kamatdöntésében, Juliet Sampson hétfőn mindazonáltal azt mondta az MTI-nek: az EKB "mindig tényező", de bármilyen MNB-döntésre a legnagyobb súllyal a belső fejlemények hatnak.

Arra a kérdésre, hogy az e havi magyarországi kamatemelés elmaradása növeli-e egy agresszív, fél százalékpontos emelés esélyét a következő hónapban, az HSBC londoni elemzője azt mondta: ez "nem szükségszerű", a következő havi kamatdöntés annak függvénye, hogy addig mi történik.

A gazdasági adatok kamatemléseket indokolnak

"A makroadatfronton számos tényező indokolja a további kamatemlést", de a legfőbb vezérlő a forint. Ha a forint markánsan gyengül, akkor valóban elképzelhető egy fél százalékpontos emelés júliusban, de ha nem következik be jelentős forintgyengülés, az alapeseti forgatókönyv a fokozatos kamatmozgatás, mondta az HSBC londoni szakértője.

Sampson szerint emellett az MNB nem is akarná tovább ösztönözni a forinterősödést, és ez is csökkenti a fél százalékpontos emelés valószínűségét.

Forintgyengülés várható

Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza - az MTI kérdésére, hogy szünetről vagy az MNB kamatemelési ciklusának végéről van-e szó - azt mondta: ezt a kérdést a befektetők fogják megválaszolni. Ugyanis a forint eddigi fellendülését egyértelműen az a piaci várakozás hajtotta, hogy az MNB kamatot emel, és nemcsak a hétfőre várt negyed százalékponttal, hanem még legalább egy ízben hasonló mértékben.

Ennek figyelembevételével Dybula szerint "meglehetősen hamar" várható, hogy a forint visszagyengül a 240-es határ fölé, várhatóan 245-ig, és a globális kockázatviselési hajlandóságtól függően a 240-250 közötti sávban fog mozogni. Ha ezzel együtt nem javulnak az inflációs kilátások, akkor az MNB-nek folytatnia kell a szigorítást, jósolta a BNP Paribas elemzője.

Az esetleges EKB-kamatemelésnek Dybula sem tulajdonított túlzott jelentőséget, mondván: a BNP Paribas vár egy negyed százalékpontos emelést júliusra, de nem számol azzal, hogy ez egy hosszabb szigorító ciklus kezdete lenne, "csak finomhangolásról" lesz szó.