A Balkán húzza a magyar gazdaságot

Románia és Bulgária gazdasági növekedése annyira erős, hogy még a rendkívül gyenge teljesítményt nyújtó magyar gazdaságot is magával ragadja. Rajtuk kívül még a szlovákok, a szerbek és a horvátok járultak hozzá jelentősen az idei magyar külkereskedelmi aktívumhoz.

A Balkánon a gépek és gépi berendezések, illetve a feldolgozott termékek exportja nem nőtt ennyire látványosan: Horvátországba ugyan 42 százalékkal több gépet és berendezést adtunk el, Románia felé ugyanez a mutató 38, Bulgária irányába 34 százalék volt, míg Szerbiába 28 százalék. A feldolgozott termékek esetében Bulgária vitte a prímet, 35 százalékkal növeltük feléjük a kivitelünket, Szerbia és Románia felé 24 százalékos volt ez a növekedés, míg Horvátországban csak 17 százalékos.

Magai szerint az összes szektor bővülése arra utal, hogy a dinamikus GDP-emelkedést felmutató balkáni országok ipara is egyre nagyobb keresletet támaszt, így Magyarország külkereskedelmében abból profitál, hogy növekszik a bolgár, a román és a szerb ipar.

Nő az EU új tagállamaiba irányuló magyar export

Az Európai Unióban májusban például csak három országban nőtt az ipari termelés áprilishoz képest: Írországban (13 százalékkal), Bulgáriában (3,3 százalékkal) és Romániában (0,5 százalékkal). Bulgáriábban az ipar éves szinten csaknem 9 százalékkal nőtt most májusban is, miközben Európában - és különösen az eurózónában - hanyatlik az ipari termelés.

Magai korábbi kutatásaiból kiderül, hogy az EU új tagállamaiba folyamatosan bővül a magyar kivitel. Először a 2004-es bővítés lendítette fel a kereskedelmet Csehország, Lengyelország, Szlovákia felé, majd később Bulgária és Románia csatlakozása e két országgal folytatott árucserénket dinamizálta. Az EU 12 új tagállama a magyar külkereskedelem szaldóját idén az első négy hónapban 1583 millió euróval javította egyébként.

Növekvő export az olajállamokba

Az olajállamokba irányuló közvetlen magyar export növekedése szintén látványos. Kivitelünk Oroszország felé 58 százalékkal, az Öböl-térségében lévő arab államokba pedig 91 százalékkal nőtt idén az első négy hónapban.

Elsősorban a gépek és gépi berendezések exportja nőtt Oroszország felé a statisztikák szerint, méghozzá 83 százalékkal, ezután a feldolgozott termékeké, 40 százalékkal. Oroszországban tehát éppen fordított a helyzet, mint a Balkánon. Oroszországban a magasabb hozzáadott-értékű termékeink találnak jobban gazdára, hiszen élelmiszerexportunk csak 6 százalékkal nőtt, nyersanyag-kiszállításaink pedig csaknem 30 százalékkal még vissza is estek. (Energiahordozó-exportunk minimális Oroszországba, és ez 17 százalékkal nőtt.)

Mobilt és gyógyszert vesznek az oroszok

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint az orosz exportunkban két fő növekedési tényező volt idén: a mobiltelefonok és a gyógyszerek kivitele bővült a legjobban. Így a magyar cégek közül a Nokia, az Ericsson, illetve a gyógyszergyárak közül a Richter és Egis profitálhatott sokat e folyamatból véleménye szerint. Magai szerint az orosz kereslet megnövekedése szintén abból fakad, hogy Oroszországban magas a GDP növekledése, az olajbevételek miatt megugró jövedelmekből pedig többet költenek az oroszok különböző fogyasztási cikkekre és elektronikára is.

Oroszország összességében még ezzel együtt is rontja a magyar külkereskedelmi statisztikát, hiszen negatívumunk 1234 millió euró Moszkvával szemben, és 208,6 millió euróval ez rosszabb, mint tavaly ilyenkor, vagyis az első négy hónap után most rosszabbul állunk, elsősorban az olaj drágulása miatt. Történt ez annak ellenére, hogy az orosz importunk - igaz magasabb bázisról - kevésbé nőtt, mint az exportunk. Az oroszországi behozatal ugyanis 33 százalékkal emelkedett.

Más olajállamokba is nőtt a kivitelünk

Magyarország jelentősen növelte az arab olajállamokba irányuló exportját is. Az Öböl-térségébe például 91 százalékkal többet exportálunk, alighanem szintén a növekvő olajárak miatt, és elsősorban gépeket és berendezéseket, akárcsak Oroszország esetében. Irakba 275 százalékkal nőtt az exportunk, ami szinte kizárólag gépekből és berendezésekből áll. Szaúd-Arábiába szintén nagyot javult a magyar export, 63,5-ről 124,5 millió euróra. A 61 milliós emelkedésből a gépek és gépi berendezések 60 milliót tettek ki, ezzel Ázsiában harmadik legnagyobb exportpartnerünk Szaúd-Arábia.

Az Egyesült Arab Emírségek - ide tartozik Dubai és Abu Dhabi is - a második helyre ugrott ázsiai kereskedelmi partnereink közül, legalábbis az export szempontjából. Csak Kínába vittünk ki több árut idén, az első négy hónapban (234 millió euróért), de ez a reláció visszaesőben van. Mindeközben az emírségekbe 108-ról 195 millióra ugrott az exportunk, vagyis csaknem megduplázódott. A 87 milliós növekedésből 80 milliót a gépek és gépi berendezések kivitelének megugrása hozta. Németh Dávid mindennek kapcsán az Audi esetleges növekvő eladásaira hívta fel a figyelmet, ami az Öböl-térségben a luxuscikkek iránti kereslet élénkülésével magyarázható.

A mobiltelefon-export 70 százalékkal nőtt

Ami az általános exporttendenciákat illeti, a Központi Statisztikai Hivatal szerint a folyó áras forintadatok alapján a legnagyobb mértékű növekedésre a forgalom mindkét irányában továbbra is a híradás-technikai eszközök esetében nőtt. Értékük az exportban 40, az importban 45 százalékkal volt több, mint az előző évben.

Ezen belül mobiltelefon-kivitelünk 70 százalékkal, 670 milliárd forintra emelkedett, ami elsősorban a legfőbb piacunknak számító orosz és brit kivitel több mint kétszeres, valamint az utóbbi hónapokban felfutó, az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export mintegy nyolcszoros növekedésének köszönhető.

Nem annyira dinamikus a járműexportunk

Gépipari kivitelünk mintegy 20 százalékát adó közútijármű-exportunk azonban az átlagnál kisebb mértékben, 13 százalékkal, importunk pedig az átlag fölött, 19 százalékkal növekedett. A gépjárműmotorokat is magában foglaló energiafejlesztő gépek és berendezések kivitele 6 százalékkal volt több, mint 2007 első négy hónapjában.

A feldolgozott termékek kivitelének volumene 12, a behozatalé 7 százalékkal emelkedett. Folyó áras forintadatokat tekintve az exportforgalom főbb húzótermékei közül az átlagot meghaladó mértékben nőtt a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek (30 százalék), a műanyag-alapanyagok (18 százalék), valamint a vas és acél (31 százalék) kivitele. A gumigyártmányok kivitele 31 százalékos növekedés mellett 80 milliárd forintot tett ki.