Ingyenessé válhat a munkaalkalmassági

A munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az alkalmassági vizsgálat nélküli foglalkoztatás. Tavaly januártól ugyanis az állam nem finanszírozza a szakrendelésen való részvétel költségeit, így azt a munkáltatóknak kell kifizetniük. A szociális tárca szerint méltánytalan a jelenlegi helyzet, mivel a munkáltatók - aki egyébként fizetik a dolgozóik után a járulékokat - gyakorlatilag kettős finanszírozásra kötelezettek.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai 2007 elején átkerültek az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF). Emiatt, valamint az utóbbi időben bekövetkezett jogszabályi változások miatt szükségessé vált a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos előírások módosítása. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll. A rendeletmódosításhoz fűzött szakmai indokolás egy olyan, sokakat érintő, sürgősen rendezendő problémát is felvetett, amelynek rendezéséhez törvénymódosítás is szükséges.

Az utóbbi évek ellenőrzési dömpingjének köszönhetően feltehetőleg minden munkáltató tudja már, hogy a munkavédelmi előírások értelmében a munkahelyen vagy annak közelében kötelező a dolgozók számára úgynevezett foglalkozás-egészségügyi szolgálatot biztosítani. Régebben üzemorvosi szolgálatnak nevezték ezt a fajta egészségügyi szolgáltatást, amelyet akkoriban az állam ingyenesen biztosított. A rendszerváltás után azonban ezen a téren is változott a helyzet, és a munkáltatókra terhelték a foglalkozás-egészségügy nem kis terhet jelentő finanszírozását. Eltérő megállapodás hiányában ugyanis a veszélyességi besorolástól függően munkavállalónként évi 5-10 ezer forintot kell a munkaegészségügyi ellátásért fizetni.

Ki fizesse a szakrendelésen elvégzett vizsgálatot?

A gyakorlatban komoly gondot jelent, hogy ki fizesse a szakrendelésen való részvétel költségét, ha a munkaköri alkalmasság megállapítása érdekében van szükség a dolgozó beutalására, vizsgálatára. A munkavédelmi törvény ugyanis a munkavállalók alkalmazását előzetes, bizonyos esetekben pedig időszakos munkaalkalmassági vizsgálatokhoz is köti. A vizsgálatok elvégeztetéséért a munkáltató felelős, ráadásul a törvény kifejezetten rögzíti azt is, hogy ezeket a költségeket nem lehet a munkavállalóra hárítani.

A munkaalkalmasság megállapítására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos illetékes. Gyakran előfordul azonban, hogy további vizsgálatokra is szükség van ennek keretében: tüdőszűrésre, röntgenre, szemészeti vagy ultrahangvizsgálatra. Ezek pedig csak a szakrendelésre történő beutalással végezhetők el.

Az egészségbiztosítási törvény tavaly január 1-jétől hatályos rendelkezése alapján azonban a szakrendelésre utalt munkavállalók vizsgálatát - hacsak azok nem foglalkozási betegség vagy üzemi baleset miatt váltak szükségessé - nem lehet az Egészségbiztosítás Alap terhére, ingyenesen igénybe venni - olvasható a szociális tárca előterjesztésében.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló rendelet ma kimondja, hogy a szolgálat az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe veheti a mentőszolgálatot, orvosa pedig szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalót. Ez az előírás tehát ellentmond a fent idézett törvényi előírásnak, így a tervek szerint törölni fogják. A vitás helyzet azonban ezzel sem oldódik meg, mivel az alkalmassági vizsgálatokat továbbra is kötelező elvégezni. A költségek nem terhelhetők a munkavállalóra, de méltánytalan az is, hogy a munkáltató - aki egyébként fizeti a dolgozó után a járulékokat - így gyakorlatilag kettős finanszírozásra kötelezett.

További kérdéseket vethet fel az előzetes munkaalkalmassági vizsgálat. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a foglalkoztató köteles a laborvizsgálat vagy a vendéglátásban kötelező tüdőszűrés költségeit viselni. A vizsgálat elvégzéséig a dolgozó nem is állhat munkába. Az viszont csak a munkába állást követően, a próbaidő alatt derülhet ki, hogy az illető a feladatai ellátásra egyéb okból alkalmatlan. Ilyenkor újabb potenciális dolgozót keres a munkáltató, és az újonnan jelentkező vizsgálatát ugyancsak neki kell kifizetnie.

Állami finanszírozást javasol a tárca

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az Egészségbiztosítási Alap terhére történő finanszírozás visszaállításában látná a probléma megoldását, egészen addig, amíg a foglalkozás-egészségügy átfogó rendezésére nem kerül sor. Ehhez azonban törvénymódosításra van szükség.

A problémát minél gyorsabban meg kellene oldani, mert az ellenőrzések tapasztalatai szerint egyre gyakoribb az alkalmassági vizsgálat nélküli foglalkoztatás - éppen azért, mert a vizsgálatok költségeit a munkáltatók nem vállalják. Így olyan munkavállalók kerülhetnek be a munkahelyre, akiknek az egészségi állapota nem megfelelő, vagy a sérülékeny csoportba tartozó személyeket a munkáltató fel sem vesz - utal rá a szakmai előterjesztés.