Barátokra hallgatunk a pénzügyekben

Családunktól és barátainktól tájékozódunk elsősorban a pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor, szakértői információra csak minden harmadik magyar lakos hallgat - olvasható az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi felmérésben. Megtakarításainkat és befektetéseinket szívesen helyezzük el egy intézménynél, amit később nem is szeretünk lecserélni. Emellett úgy érezzük, hogy a legfontosabb, amit egy pénzügyi szolgáltató tehet értünk az, ha betartja, amit ígér.

A magyar lakosság 60 százaléka nyilatkozik úgy, hogy torzításoktól mentes, független információra lenne szüksége megtakarításai, befektetései megtervezéséhez. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy kitől származzon ez a tanács: a megkérdezettek egyharmada családjától szeretne ilyen információt kapni, egyharmaduk inkább pénzügyi tanácsadó véleményére hallgatna, míg egyharmaduk ezek közül egyik véleményére sem ad.

Az európai tendenciához hasonlóan azt látjuk, hogy nem erősödik a pénzügyi szolgáltatók iránti bizalom Magyarországon. Az emberek valódi tanácsokat, segítséget és érthető információkat szeretnének a pénzügyi szektorban tevékenykedő cégektől. Nincs könnyű dolguk, hiszen a termékek egyre összetettebbek, a dokumentáció egyre hosszabb.

A helyi bankokat szeretjük

A pénzügyi szolgáltatók közül a legnagyobb bizalom a helyi és regionális bankokat övezi: Magyarországon a megkérdezettek 28 százaléka, a nemzetközi kutatás összesített eredményei szerint 43 százalékuk voksolt rájuk. A nagy, nemzetközi bankok ennél valamivel kevesebbet: itthon 22 százalékot, összesen pedig 37 százalékot értek el, a biztosítók pedig 18, illetve 31 százalékban részesedtek a bizalmi indexből. Az állam mindenütt sereghajtó, amíg itthon a lakosságnak mindössze 9 százaléka számít az állami gondoskodásra, a nemzetközi összesítés ennél kedvezőbb, 26 százalékos.

A biztosítókra leginkább Ázsiában számít a lakosság, Indiában például 78 százalék szavaz nekik bizalmat. Az európai mezőny megosztott: amíg a csehek csaknem fele kedvezően nyilatkozik róluk, Lengyelországban és Romániában alig több mint 20 százalékos bizalmat érnek el

Nem bízunk a szolgáltatókban

A pénzügyi szolgáltatások igénybevételénél a többség informális tanácsokra ad a leginkább: míg Magyarországon és Romániában a megkérdezettek mintegy 70 százaléka családjától, barátjától kér tanácsot, a cseheknél és a lengyeleknél ugyanez az arány 55 százalék körül alakul. Európa nyugati felén viszont mindössze 30 százalék részesíti előnyben az intézményektől származó forrásokkal szemben a baráti tanácsokat.

Magyarországon a megkérdezettek csaknem egyharmada ajánlás alapján választ pénzügyi szolgáltatást, egyharmaduk hagyatkozik korábbi személyes tapasztalatára, 20 százalékuknak fontos, hogy az adott szolgáltató hosszú múltra tekintsen vissza a piacon, 10 százalékuk értékeli a jól ismert márkákat, s mindössze 3 százalékuknak fontos a szakértő ajánlása.

A hazai pénzügyi piaci szereplők iránti bizalmatlanságot jól jellemzi, hogy az ügyfelek többsége nem tudja eldönteni: a pénzügyi szolgáltatók reális ajánlatokkal keresik-e meg őket és általában úgy vélik, hogy ezen cégek sokkal inkább törődnek saját szükségleteikkel, mint az ügyfeleik érdekeivel.