Gyurcsány is alacsonyabb kamatokat szeretne

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyetért azokkal, akik azt sürgetik, hogy a mainál alacsonyabb jegybanki alapkamat alakuljon ki. Ezzel együtt megjegyezte, a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban a kötelező tartalékráta csökkentésével 300-400 milliárd forint többletlikviditást teremtett a gazdaságban.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt

Gyurcsány egy vállalkozói fórumon beszélt pénteken. Az elmúlt napokban több ellenzéki politikus és független elemző is alacsonyabb kamatokról beszélt. Szerintük a magyar reálgazdaság helyzetét erősítené a kamatcsökkentés.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa október 22-én hirtelen emelt három százalékot a magyar alapkamaton, majd november 25-én fél százalékot engedett belőle, ezért most pontosan 11 százalék a magyar kamatráta.

Ugyanakkor Kupa Mihály volt pénzügyminiszter ugyanazon a pénteki fórumon, amelyen a miniszterelnök beszélt, azt mondta: "Ha be akarják dönteni Magyarországot, csökkentsék a jegybanki alapkamatot." A volt pénzügyminiszter, a VOSZ tagja ezt a Vállalkozók Napja gazdaságpolitikai fórumán mondta pénteken, Budapesten.

Kupa: Elvihetik a pénzt

Kupa hozzátette: Hiába van itt a nemzetközi pénzintézetek segítsége, a kamatcsökkentés azzal járhatna, hogy a külföldi befektetők elvinnék a pénzüket az országból.

A takarékszövetkezetekkel, a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével mintegy 100 milliárd forintos forgóeszközhitel-program indul uniós források bevonásával - jelentette be ugyanezen a tanácskozáson Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.

Tartósan limitálják a 13. havi nyugdíjat

Bajnai elmondta: lényegesen könnyebbek lesznek a feltételek az uniós pályázaton elnyert támogatásokhoz képest. Egyebek közt januártól - visszamenőleg is - 40 százalék előleget fizetnek ki a támogatási szerződés megkötésétől számított 15 napon belül. A vállalkozások általános támogatási intenzitása 50 százalékos lesz.

Veres János pénzügyminiszter szerint el kell indítani három reformot a közeljövőben, közöttük említette az önkormányzati, az adó- és a szociális reformot. A pénzügyminiszter megerősítette: a 13. havi nyugdíj limitálása nem egyszeri, egy évre szóló intézkedés, hanem várhatóan a nyugdíjrendszer egyik eleme marad.

Demján, Békesi és Bod Péter Ákos

Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke a fórumon úgy vélekedett, hogy Magyarországon kevés a közvetlen termelésben dolgozók létszáma. Fontos az arányosság, jelenleg kevesen termelnek, kevés a szakmunkás, a reformokban az arányokat kell helyre tenni.

Békesi László volt pénzügyminiszter, a VOSZ gazdasági bizottságának elnöke úgy vélte, hogy a recesszió és a munkanélküliség a prognózisoknál nagyobb lesz Magyarországon. Rövid távon a válság hatását kell mérsékelni, miközben hosszú távon a szerkezetátalakítást végre kell hajtani. Emlékeztetett arra: olyan politikát kell folytatni, hogy Magyarországnak 2012-re sikerüljön az euró bevezetése.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár rámutatott: minél előbb be kellene lépni az ERM-2 árfolyamrendszerbe, és meg kell mondani, hogy mikor tudunk kapcsolódni az eurózónához.