A Magyar Villamos Művek lesz a többségi részvényese a mátrai szénerőművet bővítő új társaságnak. Az ország egyik legfontosabb, privatizált áramtermelőjének az 50 százalékos kapacitásnöveléséhez Mercedes-gyár értékű beruházásra lesz szükség - írja Marnitz István a Népszabadságban.

A Magyar Villamos Művek (MVM) közös vállalatot alapít a Mátrai Erőművel az ott 2013-tól tervezett 440 megawattos (MW) fejlesztés megvalósítására - erősítette meg lapunk értesüléseit Mártha Imre, az állami MVM vezérigazgatója. Az MVM 75 százalékos részesedést tervez, a beruházás összköltsége pedig mintegy 800 millió euró (200 milliárd forint) lehet, 20 százalék önrésszel.

Mártha Imre a tulajdoni arányokról elárulta, hogy az MVM valóban többségre törekszik, de még például tulajdonosi döntés is szükséges. Ráadásul a fejlesztés csak az MVM egyik lehetséges forgatókönyve. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. elnöke értesüléseinket sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta.

Helyi nyersanyaggal működik, de környezetszennyező

A Mátrai Erőmű fejlesztési terve jó példa az energiacégek és a politika összefonódásaira. Az erőmű a hazai áramellátás szempontjából központi szerepet tölt be: a Paksi Atomerőmű után innen került ki a legtöbb áram, mindezt (az összes többi hazai energiatermelőtől eltérően) helyben bányászott tüzelőanyagra alapozva: Visonta-Bükkábrány térségéből még vagy 100-120 évig gazdaságosan kitermelhető az itt elégetett lignit. A politikusok gyakran hangsúlyozzák is, hogy Magyarország túlzott mértékben szorul külföldről behozott energiahordozókra, ezért a Mátrai Erőműnek hosszú távon stratégiai szerepe van.

A probléma az, hogy a viszonylag gyenge fűtőértékű lignit elégetése környezetszennyezéssel jár - legalábbis egy (üzemszerűen működő) atom- vagy gázerőműhöz képest. A Mátrai Erőmű számos beruházással igyekszik ezt csökkenteni: a fűtőanyag egy részét például növényi eredetű biomasszára cserélik. Az új blokkok Valaska József szerint alig szennyeznék jobban a levegőt, mint egy gázerőmű.

A magas energiaár teszi nyereségessé a tervet

Az erőmű mintegy két éve jelentette be új, 440 megawattos fejlesztési tervét, ami akkori elmondások szerint 2011-12-től a meglévő, lassan elöregedő kapacitások körülbelül 50 százalékos bővítését jelentette volna. A többségi tulajdonos RWE azonban lefújta a tervet. Számításaik szerint ugyanis az új fejlesztés csak akkor térült volna meg, ha az uniótól, illetve a magyar államtól a többi környezetszennyező iparvállalathoz hasonlóan ingyen kapnak bizonyos mennyiségű szén-dioxid-kvótát. Az unió tavaly év eleji, minden országra kiterjedő döntése azonban ezt kizárta. Bár a befektetők és a kormány azóta is folytattak tárgyalásokat ennek áthidalására, megegyezés nem született.

Szakértői értékelések szerint mostanra azért vált az elképzelés ingyenkvóták nélkül is életképessé, mert nagyon felszöktek a nemzetközi energiaárak.

Az RWE beengedi az MVM-et az üzletbe

Mártha Imre szerint a közös fejlesztés terve régóta napirenden volt, de a tárgyalások az utóbbi hónapokban gyorsultak fel. Az MVM számtalanszor felhívta már a figyelmet a hazai erőművek bővítésének, az áramkínálat növelésének szükségességére - szögezte le az MVM vezetője. Azt sem titkolták, hogy ebben az MVM is szívesen részt vállalna. Szerinte ez egyáltalán nem áll ellentétben azokkal a főként uniós törekvésekkel, amelyek csökkentenék az MVM piaci túlsúlyát.

A kvótákról szóló uniós irányelveket a vezérigazgató úgy értelmezi, hogy 2013-tól (vagyis a termelés megindulásától) már senki nem kaphat ingyenkvótákat, azokat mindenkinek meg kell vásárolnia. De még így is jó áramárat tudnak majd kihozni. Azt nem véleményezte, hogy az RWE az új környezetben miért nem egyedül valósítja meg a beruházást.

Más források szerint az RWE részint azért engedi be az MVM-et, mert immáron külföldi befektetéseire összpontosít. Azt azonban, hogy a fejlesztést ismét jónak tartja, bizonyítja, hogy az általa irányított Mátrai Erőmű 25 százalékban mégiscsak beszáll. Egy másik olvasat szerint 2013-ban olyan sok más erőművel lesz még áramátvételi szerződése az MVM-nek, hogy az itteni fejlesztés miatt kifizetendő kvóták költségeit "elporlaszthatja" az általa továbbadott áram egységes árában. De a később adódó esetleges problémák kapcsán az RWE bízhat a vele amúgy kivételesen jó viszonyt ápoló MVM kormányzati lobbiképességében is.