Orosz piacokra törnek a magyar cégek

Vágólapra másolva!
Rendkívül dinamikusan bővült idén a magyar export Oroszországba. A legfejlettebb termékek kivitele nőtt a legjobban, ami a magyar gazdaságban ritkán előforduló egészséges jelenség. Ha sikerülne az energiafüggőséget csökkenteni, kiegyensúlyozottabb lehetne a teljes magyar-orosz külkereskedelem.
Vágólapra másolva!

Oroszország a tizedik legnagyobb magyar exportpiac, minthogy az orosz kivitel az első négy hónapban 58 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 900 millió eurót. Ez messze elmarad ugyan a Németországba irányuló 6,63 milliárd eurótól, de a második helyezett olasz exporttól (1,23 milliárd) már csak 330 millió választja el.

A magyar importranglistán már sokkal előkelőbb helyen áll az Orosz Föderáció. Németország itt is listavezető 6,5 milliárd euróval, de a második helyen itt már az oroszok vannak, 2,1 milliárddal. Ez egyébként 34 százalékos növekedés az első négy hónapban. Ezért összességében a külkereskedelmi többlet 209 millió euróval romlott, a magyar deficit a 2007-es 1,02 milliárdról 1,23 milliárd euróra ugrott Moszkvával szemben.

Magas az energiaszámla

Oroszországból idén 37 százalékkal nagyobb összegért, 1,44 milliárd helyett 1,97 milliárd euróért érkeztek energiahordozók. Az energiaszámla teszi ki tehát az import nagy részét, 92,5 százalékát, ami a 2007-es 90,3 százalékhoz képest további emelkedés.

Sokkal egészségesebb a magyar export szerkezetváltozása. A statisztikai adatok szerint ugyanis exporton belül elképesztően dinamikusan nőttek a gépek és gépi berendezések kiszállításai. A 83 százalékos bővülés e területen egészen kiemelkedő eredménynek számít. A feldolgozott termékek kivitele 40 százalékkal bővült, az élelmiszeriparé pedig 39 százalékkal.

Emelkedik a gyógyszeripari export

A magyar export dinamikus bővülése elsősorban az elektronikai cikkek, műszaki berendezések, televíziók és a mobiltelefonok emelkedő kiszállításainak, illetve a gyógyszeripar fellendülésének köszönhető. A Richter Gedeon és az Egis gyógyszergyárak különösen sikeresek az orosz piacon - legalábbis Magyarország volt moszkvai nagykövete, Székely Árpád szerint, aki erről a kurier.hu orosz nyelvű internetes lapnak nyilatkozott.

Székely egyébként jól példázza a magyar cégek oroszországi terjeszkedését: a volt diplomata éppen az elmúlt hetekben vette át a TriGranit oroszországi tevékenységének az irányítását. Demján Sándor cége 2007-ben lépett be az orosz piacra, és ingatlanberuházóként több milliárd eurós fejlesztéseket tervez a Gazprombankkal együtt.

Terjeszkedik az OTP

Szintén Oroszországban terjeszkedik az OTP, amely az Invesztszberbank csoport 96,4 százalékos részvénycsomagját vásárolta meg 2006-ban, 477,5 millió dollárért. Az orosz banknak jelenleg 3,5 millió ügyfele és 112 bankfiókja van. A bank mérlegfőösszege 403 milliárd forint, adózott eredménye 1,7 milliárd forint volt 2008 első negyedévének végén. Az Invesztszberbank neve 2008 márciusában OAO OTP Bankra változott.

Az OTP közben tovább terjeszkedik Oroszországban: a rosztovi Donskoy Narodny Bankot 2007 novemberében vették meg 41 millió dollárért. A magántulajdonú univerzális bank 170 ezer lakossági betétszámlával, 50 ezer hitelszerződéssel és 46 fiókkal rendelkezik - tudta meg az [origo] az OTP-től.

Magyar pionírok: Demján és Csányi

Az OTP-hez hasonlóan aktív Oroszországban a Mol. A magyar olajcég több szibériai mezőn folytat kitermelést, helyi partnereivel együtt. Érdekesség, hogy Csányi Sándor, az OTP vezére résztulajdonos a TriGránitban - Nathaniel Rothschilddal együtt szállt be a cégbe, amelynek 25 százalékát szerezték meg 2005-ben -, és a Mol vezetőségében is fontos pozíciót tölt be.

Igaz, trigránitos üzlettársa, Demján Sándor sem ismeretlen az orosz piacon, hiszen ő a kilencvenes években a Kamaz teherautógyár privatizációjában vett részt. A jól sikerült üzlet után Demján mecsetet, pravoszláv templomot és munkásszállót épített Oroszországban.

Oroszok Magyarországon

Az orosz vállalkozók sem maradnak távol a magyar piacoktól. A leggazdagabb "magyarok" listáin általában előkelő helyen szereplő Megdet Rahimkulov, a Gazprom korábbi magyarországi képviselője családi cégei révén korábbi és/vagy jelenlegi résztulajdonosa az OTP-nek, a Molnak és a BorsodChem vegyipari vállalatnak is.

A Malév privatizációját a Borisz Abramovics vezette cég, az Airbridge nyerte meg, és a másik - a gazdagabb, de csak névrokon - Abramovics, a Chelsea-t birtokló Roman is lehet, hogy hamarosan magyar érdekeltséget szerez. Evraz nevű vállalata ugyanis elképzelhető, hogy megvásárolja az ISD Dunaferr acélgyártó ukrán anyacégét, az ISD csoportot. Feltéve persze, hogy az Evraz megússza azt a monopóliumellenes vizsgálatot, amely eredetileg egy másik vezető orosz acélipari vállalatot, a Mecselt érintett, de a Lenta.ru szerint hamarosan kiterjedhet Roman Abramovics érdekeltségére is.