Az elmúlt években Magyarországon a devizaalapú kölcsönök uralták hitelezési piacot, mivel a forinthiteleknek jóval magasabb volt a kamata. A lakáshiteleknél évek óta a svájcifrank-alapú konstrukciók a legnépszerűbbek, de egy évvel ezelőtt megjelentek a jenalapú kölcsönök, amelyek még kedvezőbb törlesztőrészlettel kellették magukat.
A pénzügyi válság elmélyülése átalakította a piacot, sokkal magasabb áron tudnak forrást szerezni a bankok, ezáltal drágábbak lettek a hitelek. Ezzel párhuzamosn több bank - óvatosságra hivatkozva - felhagyott a jen- és frankkölcsönök folyósításával.
Rizikós jen
A japán jen amúgy is az átlagosnál jóval kockázatosabb devizának számít. Ebben az is szerepet játszott korábban, hogy a japán fizetőeszköz a kamatkülönbözetet kihasználó, carry trade tranzakciók egyik, úgynevezett finanszírozó devizája volt. A carry trade egy befektetési módszer, amelynek keretében alacsony kamatozású devizában hitelt vesz fel a befektető, és a pénzből magas kamatozású eszközöket vásárol. Ezekben az ügyletekben a forint céldevizának számított.
A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank idén februárban közös ajánlást adott ki a devizakölcsönök, ezen belül a jenhitelezés kockázatairól. A jegybank és a felügyelet vezetője által jegyzett dokumentum kiemelte, hogy Európában a jenalapú hitelezés marginális, egyetlen országban sem haladja meg a háztartási hiteleken belül az 1 százalékot.
A jenalapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró- vagy a svájcifrank-alapú hitelezésétől. A japán jen napi árfolyamának hétéves idősoron számolt szórása 16,4 százalékos volt, ami jelentősen meghaladja az eurónál vagy a svájci franknál mért 3,5, illetve 3,9 százaléktól. Ez főként azzal magyarázható, hogy a japán, valamint a hazai, illetve az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a japán és a magyar gazdaság ciklikus együttmozgása alacsony. Ehhez járul hozzá, hogy a carry trade ügyletek miatt a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának tőkepiaci mozgások következtében beálló változására különösen érzékeny a forint/jen árfolyam - hangsúlyozta a dokumentum.
Drasztikus drágulás
Az MNB és a PSZÁF figyelmeztetése jogos volt, tekintettel arra, hogy a japán jen jelentősen drágult a forinttal szemben az elmúlt egy esztendőben: a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyama alapján a múlt év decemberében valamivel több mint 156, míg a legutóbbi árfolyam szerint közel 212 forintot kellett adni 100 jenért. Vagyis a japán fizetőeszköz 35 százalékkal drágult, ami az amúgy olcsó jenhitelek törlesztőrészletét jelentősen megemelte.
A jen mellett a carry trade tranzakcióknak a szintén alacsony cseh kamatszint miatt a korona is finanszírozó devizája volt. A korona a forinthoz mérten pedig az utóbbi egy évben viszont mindössze 3 százalékkal drágult, és mivel mindkét fizetőeszköz régiós deviza, árfolyamuk gyakran azonos irányban halad. Ezt támasztja alá az egyéves időtávon mért visszafogott árfolyamváltozás.
Ezek alapján a koronalapú hiteleknek lehetne létjogosultsága, ám ez csak első látásra tűnik így.
Elmélkedés a koronahitelről
Ha egy hosszú - 15 éves - idősort vizsgálunk, azt látjuk, hogy - nominálisan - a cseh korona a forinthoz képest folyamatosan és jelentősen - átlagosan évi 7,5-8 százalékkal - felértékelődött. Volt több olyan rövid periódus is, amikor az árfolyam változása a 20 százalékot is meghaladta egy hitelfelvevő szempontjából kedvezőtlen irányba. Ezek olyan kockázatok, amelyek a piacon megtalálható euró- és svájcifrank-hitelek esetében is nagyon fájdalmasak, így nem egyértelmű, hogy a cseh koronában való eladósodás egy magyar lakossági ügyfélnek kedvező lenne - mondta az [origo]-nak Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Fontos kiemelni azt is, hogy az olcsónak tűnő devizahiteleknél nemcsak az árfolyamok változása jelent kockázatot, hanem a hiteldíj is, gyorsan átárazódó, változó kamatozású konstrukciókról van ugyanis szó. Továbbá számolni kell azzal, hogy a hosszú lejáratú hitelek esetén a hiteldíj már igen szerény változása is tehernövekedést eredményezhet. Egy 7 százalékos teljes hiteldíjmutató mellett 20 éves hitel törlesztőrészlete 1 százalékpontos hiteldíj-emelkedés esetén közel 8 százalékkal nő, 3 százalékpontos növekedés pedig már közel 25 százalékkal dobná meg a havi kiadást - tette hozzá Vizkelety Péter. (Meg kell jegyezni, hogy bankok nem minden esetben, és nem teljes mértékben érvényesítik a kamatváltozásokat az áraikban.)
Nem lát esélyt a koronahitelek megjelenésére Bebesy Dániel sem. A Budapest Bank portfóliómenedzsere úgy véli, a cseh korona piacán nincs akkora likviditás, mint a főbb devizákban, így feltehetően nehezebb lenne megoldani a devizakitettség fedezését.
Egyelőre nem indul újra a carry trade
A válság, pontosabban a csökkenő gazdasági teljesítmény miatt a világ jegybankjai fokozatosan csökkentik a kamatszinteket, ez akár a carry trade ügyletek malmára hajthatná a vizet, ám Bebesy Dániel ennek kapcsán kiemelte: nem hiszi, hogy a szóban forgó üzletek felfutására kellene számítanunk a közeljövőben.
Egyrészt az alacsonyabb alapkamatok nem tükröződnek teljesen a piaci kamatokban, ami végülis meghatározza a forrásköltséget. Másrészt a carry trade-el nagyon sokan megégették magukat az elmúlt időszak során. A befektetési banki üzleti modellben általános volt, hogy a likviditásbőség idején olcsó, rövid lejáratú forrásokból görgetve finanszírozták a hosszú lejáratú eszközöket. Aztán hirtelen eltűnt az olcsó rövid forrás, és mindenki borult. A megváltozott piaci helyzetben számos piaci szereplő nem kíván tovább élni ezzel a modellel - fogalmzazott a Budapest Bank szakértője.
A kockázatkerülés továbbra is rendkívül magas szinten van, láthatjuk, hogy inkább megveszik a biztosnak gondolt amerikai állampapírt nulla százalék közelében lévő kamat mellett, mint a még mindig közel kétszámjegyű hozamú magyar papírokat.