Újra fellángolt a vita a magyar euróról

Bajnai Gordon szerint ha minden jól megy négy éven belül átvehetjük az eurót, és ezzel a térségben elsőként nálunk vezetnék be a közös európai pénzt. A kormányfő szavai a Magyarországot körülvevő régió sajátos meghatározásáról és túlzott optimizmusról tanúskodnak: van már szlovén és szlovák euró, miközben a piaci befektetők jó pár évvel későbbi euróátvétellel kalkulálnak és arra figyelmeztetnek, hogy a rosszul levezényelt euróátvétel sokba kerülhet az országnak.

"Magyarország jó úton halad afelé, hogy a térségben először vezesse be az eurót, a csatlakozási céldátumról azonban csak akkor van értelme beszélni, hogy már hitelt érdemlően lehet azt megtenni" - mondta a múlt héten megjelent interjújában Bajnai Gordon magyar miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapnak. A kormányfő szerint ha a következő kormány szorosan a megkezdett úton marad, akkor négy éven belül át lehet venni az eurót.

A magyar miniszterelnök szavai fölöttébb optimista képet festenek a magyar gazdaság állapotáról, illetve annak közeljövőjéről, legalábbis ahhoz képest, amit a piaci befektetők gondolnak róla. A kormányfői megfogalmazás ezen felül arra is utal, hogy a közös uniós pénz minél gyorsabb átvétele is egyértelmű prioritás, miközben több nemzetközi példa is arra utal, hogy nem föltétlenül érdemes elsietni a hazai deviza leváltását, főleg úgy, hogy a térségbeli vezető szerep Szlovénia és Szlovákia csatlakozása miatt amúgy is csak egy sajátosan megrajzolt térképpel lehetséges.

Nem túl korai?

Bajnai szavai mindenek előtt azért voltak meglepőek, mert a piaci várakozások egyre kevésébe szólnak arról, hogy négy éven belül a közös pénzzel fizethetünk Magyarországon. A Reuters rendszeresen publikált elemzői felmérése alapján a legtöbb szakértő szerint 2014-től fogunk eurót használni a boltokban, de olyan is akad, aki nem tartja valószínűnek, hogy 2016 előtt erre sor kerülne. Az elemzői átlag szerint 2014 második félévében várható az euró hivatalos átvétele, ami csaknem egy évvel túl van a miniszterelnök által jelzett négy éven.

"Semmi értelme az ilyen kijelentéseknek" - mondta Kolba Miklós, az ING szakértője, devizapiaci kereskedő. A banki szakember úgy számol, hogy 2017-18 körül, nagyon kedvező esetben 2015-16-ban lehet átvenni az eurót, de a 2014-es csatlakozás szinte teljesen irreális. A sorrenddel kapcsolatban fölöttébb pesszimista forgatókönyvet vázolt fel a minap megjelent elemzésében a Goldman Sachs is, a bankház szerint ugyanis nem hogy nem a magyar euró lesz az első a térségben, hanem inkább az utolsó helyre vagyunk esélyesek.

A gyors euróátvétellel szemben kétségtelenül vannak politikai és gazdasági szempontok is. Politikai oldalról annyit biztosan el lehet mondani, hogy bár egyelőre bizonytalan, hogy vajon mit is csinálna a Fidesz kormányra kerülve (jobboldali választási győzelmet feltételezve), annyi azonban körvonalazódni látszik, hogy a következő kabinetnek nem feltétlenül az egyensúly lesz a fő prioritása.

Simor: dátum csak a kormánnyal együtt

"Magyarország számára fontos az euró, de annak bevezetési dátumát először a kormánynak, majd a kormánnyal együtt kell a Magyar Nemzeti Banknak kitűzni" - mondta Simor András a jegybank elnöke a hétfői kamatdöntés után. "Az elemzők többsége most 2014-re, egyesek 2015-re teszik Magyarország belépését az eurózónába" - emlékeztetett a jegybank elnöke. Simor András szerint a maastrichti követelmények közül az inflációs és a költségvetési kritériumot 2011-ben képes teljesíteni az ország, "az adósságállományunk jelenleg 80 százalékon áll az előírt legfeljebb 60 százalék helyett, és a hosszú távú hozamoknál is eltérés van".

Reális időpontot akar a Fidesz

A Fidesz elnöke már november elején, azaz a mostani költségvetés elfogadása előtt a később jelentkező veszteségek elhallgatásával vádolta meg a kormányt, és Orbán Viktor nem is rejtette véka alá, hogy az ellenzéki számítások szerint a 2010-re tervezettnél mintegy 900 milliárddal nagyobb a lesz költségvetési hiány (emiatt pótköltségvetés elfogadását tervezi a Fidesz). Az Orbán által említet tételek nagy része a veszteséges állami vállaltok, illetve a kórházak konszolidációjával van összefüggésben: ezek ugyan egyszeri tételek, de a deficitet bőven az euróbevezetés 3 százalékos szintje fölé lökik.

Hosszabb távon nagyobb gondot jelent, hogy sok jel utal arra is, hogy "közérzetjavító" intézkedésekkel kell számolni, ami adócsökkentésként és kiadásnövelésként is jelenthet, ez pedig jelentősen kitolja az euró átvételét. A Fidesz ígéretei között mindenek előtt az ingatlanadó eltörlése, a gyes és a gyed korábbi szabályainak visszaállítása, a bezárt vasútvonalak megnyitása és a részleteiben nem ismertetett adócsökkentés lehetnek olyanok, amelyek a büdzsé helyzetének rontása miatt hatással lehetnek hosszabb távon is a forint leváltására.

Az ellenzéki párt amúgy támogatja az euróbevezetést, sőt a 2002-es kampányban a párt egyik fő üzenete épp az euró 2006-ra tervezett átvétele volt, de mostanában nem sok konkrétumot hallani ezzel kapcsolatban. Varga Mihály, a Fidesz egyik vezető gazdaságpolitikusa októberben is csak annyit mondott, hogy "ideje kijelölni egy reális időpontot és az oda vezető utat" - konkrét időpont azonban egyelőre nincs és az oda vezető út iránya sem egyértelmű.

Minek sietni?

A befektetési bankok közgazdászainak nagy része szerint az euró bevezetése önmagában nem lehet cél. "Nem helyes, ha az euró átvételének rendelünk alá minden egyéb gazdaságpolitikai célt, szülessenek inkább jó gazdaságpolitikai döntések, működjön jól az ország, és ha olyan helyzetben leszünk, vezessük be az eurót" - mondta Csépai Miklós, a Raiffeisen közgazdásza, aki szerint a forintnak még biztos van 6-8 éve.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint vannak érvek a gyors bevezetés és a kivárás mellett is. Szerinte mindkét út lehet jó, amennyiben következetesen hajtják végre a konvergenciaprogramot. Úgy véli, hogy az eurócsatlakozási dátumról van értelme nyíltan beszélni, de csak akkor, ha biztos ismeretek birtokában teszik - jelenleg azonban sok a bizonytalansági tényező, és a magyar államháztartás szerkezetével is bajok vannak. "Amíg a költségvetés nincs rendben, addig hiába van egyensúly" - mondta.

A 2014-es céldátumot valószínűtlenné teszi, hogy ehhez a jelenlegi uniós szabályok szerint Magyarországnak 2012-ben be kellene lépnie az ERM2-es árfolyamrendszerbe (lásd keretes írásunkat), ennek viszont az a feltétele, hogy a magyar gazdaság a belépési árfolyam szintjén versenyképes legyen - ellenkező esetben ugyanis a versenyképességet csak a deviza leértékelésével, vagyis az árfolyamrendszer elhagyásával lehetne biztosítani. Kolba intő példának tartja a görögök esetét, akik régóta uniós és eurózóna-tagok, mégis olyan a kockázati besorolásuk, mint Magyarországé (sőt, az utóbbi napokban rosszabb is).

Az ERM2-es árfolyamrendszer

A maastrichti kritériumokat ebben az árfolyamrendszerben is teljesíteni kell, emellett viszont a nemzeti valutát úgy rögzítik az euróhoz, hogy az ingadozás nem lehet nagyobb, mint 15 százalék. Ennek elérését az Európai Központi Bank (EKB) külön pénzkerettel segíti. Az euró bevezetéséhez 2 évet el kell etlteni ebben a rendszerben anélkül, hogy az adott devizát le kelljen értékelni, illetve hogy a piaci folyamatok miatt a pénz a megengedettnél nagyobb mértékben leértékelődjön.

Görögország nem a többi tagállammal együtt, hanem csak 2001-ben vette át az eurót. Bár teljesítették a csatlakozási kritériumokat, a gazdaság mégis sebezhető maradt, ami az utóbbi hetekben, illetve napokban egyértelműen felszínre is került. Az Európai Bizottság becslése szerint idén a GDP 112,6 százalékára fog rúgni az államadósság, ami az unió által megengedett szint közel kétszerese. Fokozza a bajt, hogy a költségvetés hiánya a nemzeti kibocsátás 12 százaléka fölött lesz a következő években, ami szintén sötét jövőt mutat - így nem is meglepő, hogy a hitelminősítők a görög adósságot nemrég a közepes besorolásba süllyesztették, és egyre gyakrabban hallani arról is, hogy Athénnek a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kell fordulnia a csőd elkerülése érdekében.

A görög és sokak szerint a szlovák gazdaság vesszőfutása arra utalhat, hogy a túl korai és erőltetett csatlakozás veszélyes, a gazdaság ugyanis a adott árfolyamszinten nem képes versenyképesen működni, ezért vagy le kell értékelni a devizát (ami az eurózónában már nem lehetséges), vagy pedig el kell szenvedni a termelés és a fogyasztás jelentős visszaesését.

Parragh László szerint az euró önmagában "nem csodaszer", pusztán nagyobb esély a jó gazdasági teljesítményre. Szerinte ezt mutatja Görögország példája, mert ott súlyos hibákat követtek el a költségvetésben, így hiába van régóta euró, messze az elvárható szint alatt teljesítenek. Márpedig a 2014-es magyar céldátummal kapcsolatban is fennáll ez a veszély, nem véletlen, hogy a befektetők folyamatosan tolják ki a csatlakozás várható dátumát: a piac folyamatosan értékeli át a számokat, az ING épp a legfrissebb elemzéseiben tért át a 2017-18-as dátumra.

Milyen térség?

Bajnai Gordon szavai sokak fülét azért is megüthették, mert a miniszterelnök a magyar eurót a "térség" potenciális elsőjeként mutatta be, márpedig ehhez egy fölöttébb sajátos térség-fogalmat kellene használni. Szlovákia és Szlovénia ugyanis már használják a közös pénzt, de a Magyarországgal együtt csatlakozó Ciprus és Málta is átvette a használatát, nem beszélve nyugati szomszédunkról, Ausztriáról. A kelet-európai országok közötti csatlakozási versenyben tehát Magyarország nem lehet első, de ez - ahogy a görög példán is láthatjuk - nem is feltétlenül baj.

"Befektetői szempontból mindegy, hogy a régió egyes országai mikor vezetik be a közös pénzt, a pénzügyi alapok Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot nézik egy csoportként, azaz az a fontos, hogy ez a három ország összességében miképp teljesít" - mondta Kolba Miklós, aki szerint a befektetőket nem igazán érdekli, hogy az egyes országok a másikhoz képest mikor vezetik be az eurót, gond akkor lenne, ha valamelyik állam nagyon messze kerülne a többitől, vagy ha az egész országcsoport komoly késésbe kerülne.

Hangzatos ígéretekből persze nem volt hiány sosem. A Járai Zsigmond vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2001-ben az euró bevezetéséről szóló tanulmányban még 2006-os bevezetésről beszélt, a jegybank elnöke maga 2007-es átvételről nyilatkozott, Orbán Viktor pedig a 2002-es kampányban a 2004-es uniós tagság mellett 2007-2008-as eurót ígért. Utódja, Medgyessy Péter legelőször 2008. január 1-jére tette a közös pénz átvételét, de a megugró költségvetési hiány hamar elűzte ezeket a terveket. A 2005-ös konvergenciaprogram már nem dátumot, hanem célsávot határozott meg, akkor 2011-13-ra téve a várható csatlakozást.