Vágólapra másolva!
Negatívan reagált a magyar állampapírpiac a múlt heti politikai felfordulásra. A szakértők szerint idővel elkerülhetetlen a kamatemelés, a piac fél éven belül 10 százalék fölötti kamatszinttel számol.
Vágólapra másolva!

Nem tett jót a múlt hét kormányfőkeresése a forintnak és az állampapíroknak sem, a magyar deviza 310 forintig gyengült, a hozamok pedig 10-30 bázisponttal megemelkedtek - írja a KBC hírlevele. A 10 éves magyar államkötvény hozama nagyjából 12 százalék, ami közel van a történelmi csúcshoz.

Az [origo]-nak nyilatkozó piaci szereplők szerint valóban volt egy kisebb hozamemelkedés, de ennek alig van információ-értéke, a magyar állampapírok piacának struktúráját ugyanis teljesen eltorzítja az, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) visszavásárlási aukciókat tart (gyakorlatilag erre megy el az IMF-hitel nagy része, vagyis így finanszírozza magát a magyar állam a kiszáradt piacon).

Kamatemelést áraz a piac

Reálisabb képet kaphatunk a határidős kamatok piacát nézve (ezen a piacon arra "tippelnek" a befektetők, hogy hol lesznek a magyar rövid kamatok 3, 6, 9, illetve 12 hónap múlva). Ezek alapján 3 hónapon belül 50 bázispontos (fél százalékos), 6 hónap múlva pedig 100 bázispontos (1 százalékos) kamatemelésre kerül majd sor Magyarországon. A piaci szakemberek szerint akár ennél komolyabb kamatemelésre is kényszerülhet az MNB. A jegybanki ráta jelenleg 9,5 százalékos.

"A magyar hozamgörbe torz, értékmérő szerepe gyakorlatilag megszűnt" - mondta el az [origo]-nak egy kereskedő, aki szerint ha most 3 éves kötvényt bocsátana ki az ÁKK, és megszünnének a visszavásárlási aukciók, akkor a kamatok a jelenlegi 12 százalék körül szinteknél akár több százalékponttal is magasabban lennének. Ez azt jelenti, hogy ha a piacot magára hagyná az ÁKK, akkor ezeken a szinteken (akár 14-16 százalékon) lehetne a magyar államadósságot finanszírozni.

Az MNB tartja a forintot

Az utóbbi hónapokban sokat lehetett hallani a gyenge forintról, de minden viszonyítás kérdése: a szakértők szerint a magyar devizát az tartja ezen a "viszonylag" erős szinten (300-310 forintnál), hogy az MNB szóban vagy ténylegesen beavatkozik a piaci folyamatokba.

"A Magyarországnál fundamentálisan jóval jobb helyzetben lévő Lengyelország devizája jobban esik a forintnál, ami kizárólag ezzel a fajta jegybanki magatartással magyarázható" - mondták a szakértők, akik szerint a mostani folyamatoknak midnenképp "kamatemelés lesz a vége".