�talakul az �ngondoskod�s

2009.04.25. 12:02

Az �let- �s nyugd�jbiztos�t�sok helyett az �ngondoskod�s m�s form�inak er�s�d�s�t hozhatja az szja kedvezm�nyek megnyirb�l�sa. A biztos�t� t�rsas�gok nem tartanak att�l, hogy emiatt az �gyfelek nem, vagy csak alacsonyabb �sszegben fizetik majd a megl�v� szerz�d�sek d�j�t.

A Bajnai-kabinet j�v� �vre vonatkoz� szem�lyi j�vedelemad�val kapcsolatos tervei a szuperbrutt�s�t�s miatt nagyban elt�rnek a febru�rban beny�jtott ad�csomagban szerepl� int�zked�sekt�l, de abban nincs v�ltoz�s, hogy az ad�b�zis sz�les�t�s�nek �rdek�ben a kedvezm�nyek j�r�sz�t megsz�ntetik. Az ad�j�v��r�s rendszer�n t�l megmarad a csal�di kedvezm�ny, illetve a hossz� t�v� megtakar�t�sokhoz kapcsol�d� ad�kiutal�s, ami az �nk�ntes k�lcs�n�s biztos�t�-p�nzt�ri �s nyugd�j-el�takar�koss�gi befizet�sekhez kapcsol�dik.

Az �ngondoskod�s ut�bbi t�pusai az szja-bevall�sok adatai szerint kev�sb� n�pszer�ek, a j�v� �vt�l megsz�n�, �let- �s nyugd�jbiztos�t�sokhoz kapcsol�d� kedvezm�nyeket j�val t�bben veszik ig�nybe. A 2008-as bevall�si adatok szerint mintegy 800 ezer embert �rint a biztos�t�sok ut�n j�r� szja-kedvezm�ny elt�rl�se, ami a k�lts�gvet�snek 23,5 milli�rd forintos megtakar�t�st jelent.

Ek�zben az �nk�ntes p�nzt�rakba befizetett �sszegekhez kapcsol�d�an 11,5 milli�rd forint �rt�kben t�rt�nt ad�kiutal�s t�bb mint 550 ezer f� sz�ml�j�ra, ehhez k�pest eleny�sz� a nyugd�j-el�takar�koss�ghoz kapcsol�d� 2,5 milli�rd forint �rt�kben ig�nybe vett kedvezm�ny, igaz ez a lehet�s�g csak 2006 �ta �l.

Hossz� t�von fontos az ad�kedvezm�ny

Az Aviva �letbiztos�t� felm�r�se szerint a hossz� t�v� megtakar�t�st jelent� �letbiztos�t�sok eset�ben Magyarorsz�gon az �gyfelek mintegy �t�de sz�m�ra l�nyeges szempont az ad�kedvezm�ny. Nem�az�rt k�tnek �letbiztos�t�st, de fontos szempont a hossz� t�v� lek�t�sek kamatad�-mentess�ge �s ad�kedvezm�nye.

Az ad� jogszab�ly v�ltoz�sok ugyan m�g t�bb ponton nem ismertek, de ha ezek az �letbiztos�t�sokhoz kapcsol�d� ad�kedvezm�ny elt�rl�s�t eredm�nyezik, az v�rhat�an negat�v hat�ssal lesz az �letbiztos�t�sok piac�ra - v�li Kuruc P�ter. A K&H Biztos�t� �letbiztos�t�si �zlet�g�nak vezet�je szerint a jelenlegi �sszetett piaci k�rnyezetben neh�z sz�mszer�s�teni, hogy �nmag�ban az ad�kedvezm�ny elt�rl�se milyen visszaes�st eredm�nyezne.

Az ad�kedvezm�ny ig�nybev�tel�nek felt�teleiben az elm�lt �vek sor�n folyamatosak voltak a megszor�t�sok. M�ra ezzel a lehet�s�ggel m�r az �gyfelek csak egy sz�kebb k�re tud �lni, �gy nem sz�m�tunk jelent�s visszaes�sre az ad�kedvezm�ny esetleges megvon�sa miatt - mondta az [origo]-nak az Allianz Hung�ria illet�kese. Az Allianz tapasztalatai szerint az ad�kedvezm�nnyel szemben egyre ink�bb fel�rt�kel�dik a kamatad� mentess�g lehet�s�ge, ami nincs j�vedelmi s�vhoz k�tve, �s egy hossz� t�vra megk�t�tt szerz�d�s eset�n az �ltala el�rhet� "haszon" m�g jelent�sebb is lehet, mint az ad�kedvezm�ny �sszege.�

Nem f�ltik a megl�v� �gyfeleket

Az Allianz szerint nem kell att�l tartani, hogy az ad�kedvezm�ny megvon�sa miatt az �gyfelek nem, vagy alacsonyabb �sszegben fizetik majd a d�jakat, ha m�gis ilyen t�rt�nik, az ink�bb az �gyfelek likvidit�si helyzet�vel magyar�zhat� �s nem az ad�kedvezm�ny l�t�vel.

A m�r megk�t�tt biztos�t�sokra kisebb hat�ssal lesz a tervezett v�ltoz�s, mint az �j k�t�sekre, hiszen a m�r l�tez� biztos�t�sok szerz�d�i elk�telezettek egy hossz� t�v� megtakar�t�s ir�nt. Ezzel szemben p�ld�ul fiatal sz�l�k sz�m�ra, akik a gyermek�k �letkezd�s�t k�v�nj�k megalapozni �s ehhez �letbiztos�t�s k�t�s�t tervezik az ad�kedvezm�nyt�l val� eles�s visszatart� t�nyez� lehet - tette hozz� Kuruc P�ter.

�ngondoskod�shoz kapcsol�d� ad�kedvezm�nyek

�let- �s nyugd�jbiztos�t�sok

�nk�ntes p�nzt�rak

Ig�nybe vev�k sz�ma (ezer f�)

Ig�nybe vett ad�kedvezm�ny (milli�rd forint)

Ig�nybe vev�k sz�ma (ezer f�)

Ig�nybe vett ad�kedvezm�ny (milli�rd forint)

2000

988

11,9

587

7,6

2001

1018

14,8

616

8,0

2002

1034

16,8

589

8,3

2003

980

20,3

624

9,5

2004

941

21,8

620

10,3

2005

875

20,8

643

12,6

2006

914

25,2

563

11,7

2007

805

23,5

552

11,5

�������������������������� Forr�s: APEH

Ahhoz, hogy a lakoss�g a v�ls�gos id�szakokra tartal�kokkal rendelkezzen, a k�z�p- �s hossz� t�v� megtakar�t�sokat kell �szt�n�zni, aminek eszk�ze lehet az ad�kedvezm�nyre jogosultak k�r�nek sz�les�t�se, azaz a jelenleg �rv�nyben l�v� j�vedelemplafon elt�rl�se. Az ad�kedvezm�nyt ez�rt nem elt�r�lni kellene, hanem az ig�nybevev�i k�rt kisz�les�teni - v�lekedik Kuruc P�ter.

A r�gi� m�s orsz�gaiban m�g t�mogatj�k a biztos�t�sokat

Az �ngondoskod�s jelent�s�g�t az �llam a k�z�p-eur�pai r�gi� valamennyi orsz�g�ban ad�kedvezm�nyekkel is elismeri, �s ezen a t�nyen a v�ls�g miatt el�t�rbe ker�lt k�lts�gvet�si szempontok sem v�ltoztatnak az Aviva �letbiztos�t� felm�r�se szerint.

Csehorsz�gban k�t kedvezm�ny �l, az egyik a mag�nszem�lyek �letbiztos�t�si befizet�seit t�mogatja, a m�sik a v�llalatok hozz�j�rul�s�t a munkav�llal�k �letbiztos�t�s�hoz. A kedvezm�nyek megvon�s�t a v�ls�g ellen�re nem tervezik. Csehorsz�gban a mag�nszem�lyek �ltal fizetett biztos�t�si d�j �sszege �ves szinten 12 ezer koron�ig vonhat� le az szja-b�l, a munk�ltat�k hozz�j�rul�s�nak �ves limitje ennek k�tszerese, 24 ezer korona, ami mag�ban foglalja az �letbiztos�t�sra �s a nyugd�jbiztos�t�sra befizetett �sszegeket is. �

Rom�ni�ban az �sszes �letbiztos�t�s hozama ad�mentes, a nyugd�j- �s eg�szs�gbiztos�t�s biztos�t�si d�ja pedig levonhat� az ad�b�l. A mag�nnyugd�j befizet�s eset�ben - f�ggetlen�l att�l, hogy kit�l sz�rmazik - az �ves limit 400 eur�, eg�szs�gbiztos�t�s eset�ben pedig 250 eur�. �

A lengyelekn�l a t�rv�ny nem csak az egy�ni nyugd�j sz�ml�n eszk�z�lt befektet�sekb�l sz�rmaz� j�vedelmet mentes�ti a 19 sz�zal�kos szem�lyi j�vedelemad� al�l, de a munk�ltat�i befizet�s �sszege is ad�alapot cs�kkent� t�tel. Ezen fel�l a munkav�llal� �ltal fizetett biztos�t�si d�j levonhat� az ad�b�l, a munk�ltat� �ltal fizetett �sszeg viszont szem�lyi j�vedelemad� k�teles.

KAPCSOLÓDÓ CIKK