Négy százalékot bukott az OTP, 274 körül az euró - válsághíradó

Vágólapra másolva!
Veszteséggel zárt a pesti tőzsde és 4 százalék felett bukott az OTP. A reggeli gyengülés után 274 körül ingadozott a forint. A GDP 76,9 százalékára nőtt az államadósság szintje, és 4,7 százalékára az államháztartás hiánya a második negyedévben éves összevetésben. Nem hozzák nyilvánosságra a bankárfizetéseket a külföldi többségi tulajdonú, nem hazai székhelyű bankok. Válsághíradó kedd hajnalban.
Vágólapra másolva!

A válság híreit itt olvashatja!

Az eurózóna gazdasági hangulata mellett az amerikai ingatlanpiacról érkeznek adatok kedden. A KSH az építőipar júniusi teljesítményéről jelent, az MNB pedig a júliusi nemzetközi tartalékokról, a devizalikviditásról. Az júliusi angol inflációs adatok is holnap látnak napvilágot. Fél háromkor publikálják a júliusi amerikai termelői árindexet és a megkezdett házépítések számáról is jelentenek.

Veszteséggel zárta a hétfői kereskedést a Budapesti Értéktőzsde. A vezető papírok közül csak a Richter nem esett, az OTP 4,31, a Mol 2,56, a Magyar Telekom 1,73, az Egis 3,85 százalékos mínuszt könyvelt el.

A forint árfolyma reggel változott jelentősebben a hétfői kereskedésben, az euróval szemben 274-ig ment el az árfolyam, majd ezen érték körül ingadozott a továbbiakban. A hétre nem várnak komoly gyengülést a kereskedők.

Az amerikai részvények vezető indexeinek mindegyike jelentős mínuszban zárta a hét első napját. A Dow két százalékos veszteséggel, a Nasdaq 2,75 százalékos mínuszban, az S&P pedig 2,4 százalékos gyengüléssel zárt.

A GDP 77 százaléka az államadósság

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2009 második negyedévével záruló egy évben a GDP 4,7 százalékát (1224 milliárd forintot) tette ki, míg az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 76,9 százaléka (19 967 milliárd forint) volt 2009 második negyedévének végén - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn.

Júliusban gyorsult a forgalomba helyezett új autók számának csökkenése Magyarországon. A legnagyobb vesztesek között van a Suzuki, így ebben a hónapban lecsúszott az első helyről.

A többségi külföldi tulajdonban lévő hazai bankok nem adnak információt vezetőik juttatásairól, hiába kérdezte őket erről az [origo]. A hazai központú, budapesti tőzsdén is jegyzett bankok (FHB és OTP) azonban igyekeztek legalább az arányokról tájékoztatni, sőt az OTP - egyedüli kivételként - tisztségviselőinek bizonyos juttatásait konkrétan is megadta, amikor a bankárfizetésekről kérdeztük. A magyar bankárok fizetése a jelek szerint legalább annyira féltve őrzött titok, mint focistáink szerződési pénze.

Tovább javult az ukrán ipar helyzete júliusban: a termelés 4,9 százalékkal nőtt júniushoz képest, amikor 3,1 százalékkal volt nagyobb a kibocsátás, mint a megelőző hónapban, ezt közölték hétfőn az ukrán statisztikai hivatalban. Éves összevetésben még 26 százalékkal kisebb volt az ipari termelés júliusban, az első hét hónapban azonban még 30,4 százalékos volt az visszaesés az egy évvel korábbihoz képest.

Tovább bonyolódik a BorsodChem ügye

A válságot a szabadúszóként dolgozók - például újságírók, informatikusok - is érzik. Nem csupán a megrendelések csökkenésében, hanem a cégek fizetési hajlandóságában is. Mit lehet tenni, ha a megbízó több hónapon át nem fizeti ki a leadott munkát. A követeléskezelő cég drága, magányos harcosként nehéz. A legjobb a megelőzés: a megbízónak az érdekképviseletnél utánakérdezni illetve írásban szerződni.

A kkv-k elkövetkezendő egy évre vonatkozó várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei alapján jelentősen csökkenek a kis- és középvállalkozások által nyújtott béren kívüli juttatások: a cégek több mint harmada semmilyen formában nem fogja ezeket alkalmazni. A juttatások közül továbbra is az étkezési hozzájárulás a legnépszerűbb.

A BorsodChem ügye tovább bonyolódott egy ázsiai befektető megjelenésével. A cégnél ellenséges szándékként értékelik a történteket, mert ha kölcsönösek az érdekek, nincs szükség befektetési bank közreműködésére - véli a vállalat elnök-vezérigazgatója.

Európai és amerikai vezető politikusok és a pénzügyi felügyeletek képviselői a bankárok "arcpirító" prémiumkifizetései ellen összehangolják erőfeszítéseiket. A bankok sok millió eurós bónuszokkal csábítják a tehetséges bankárokat vagy akár a riválisok legjobbjait.