Költségvetés 2010: a fogyókúra éve

2009.09.11. 18:57

Az idei évhez képest negyedével nagyobb hiánnyal számol a jövő évi költségvetés, ami 2010-ben közel 16 800 milliárd forint kiadást tartalmaz. A válság diktálta, takarékos büdzsének nagy vesztesei a közlekedés, a mezőgazdaság, a lakástámogatási rendszer, a környezetvédelem, spórolhatnak a települések és a minisztériumok is. A költségvetés egyértelmű és reálértékben egyedüli nyertese az egészségügy. Az országgyűlési választásokra 14 milliárd forintot költenek, a soros EU elnökségi poszt pedig 9 milliárd forintba kerül az országnak.

A parlamentnek pénteken benyújtott 2010-es költségvetési tervezet 15 693,9 milliárd forint bevétellel és 16 754,3 milliárd forint kiadással számol. A jövő évi hiány így az ígéretekhez híven a GDP 3,8 százaléka lesz eredményszemléletben, összesen 1060,3 milliárd forint.

A költségvetés elsődleges, vagyis az államadósságra fordított kiadásokkal korrigált többlete így 197,4 milliárd forint, a GDP 0,8 százaléka lesz.

Az egészségügy a nyertes

A költségvetési kiadások és bevételek feladatok szerinti, funkcionális osztályozásából kiderül, hogy mely területre mennyit szánnak a közösből. Eszerint az egyetlen terület, amelyre az inflációval korrigálva is több pénz jut, az egészségügy. A rendvédelemre és közbiztonságra két százalékkal több jut, vagyis reálértéken kevesebb. A kiadások befagyasztásán túl mínuszt jelent a járulékcsökkentés is, vagyis a bérköltségre kevesebb kell az intézményeknek.

A jövő évi számokban megjelenik a kormány korábbi intézkedéseinek hatása, a jóléti kiadásokat mérsékli a családi pótlék és egyes szociális támogatások befagyasztása, a nyugdíjindexálás változása, a szigorított lakástámogatási rendszer, és a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Csaknem 156 milliárd forintot takarítanak meg a társadalombiztosítást és a szociális ellátást érintő módosításokkal, az oktatás hozzávetőleg 130 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat. A lakossági energia támogatására 55 milliárd forinttal szánnak kevesebbet mint az idén, a lakástámogatásra 48 milliárd, a nyugdíjakra pedig 80 milliárddal fordítanak kevesebbet jövőre.

Nagy érvágást szenved el a környezetvédelem, amire közel 85 milliárddal jut kevesebb. Jóval kevesebb jut a mezőgazdaságra, bányászatra, iparra és energiára, de milliárdokban mérve a legtöbb megtakarítást a közlekedés költségeinek megkurtítása jelenti, ami 40 milliárdos tétel. A törvény általános indoklása szerint helyközi közösségi közlekedés tervezett átalakítása során olyan integrált regionális közlekedési rendszereket hoznának létre, amelyek felelős gazdálkodás mellett hosszútávon fenntarthatóvá teszik a finanszírozást.

A települések meghúzhatják a nadrágszíjat

Az önkormányzatoktól 120 milliárd forintot vonnak el, de a járulékcsökkentés miatti bérköltségkiadást és a közoktatási tanulólétszám csökkenését is számítva nettó 85 milliárdot. A helyi önkormányzatok 2010-ben hitelforrások nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ebből a központi költségvetés csaknem 1130 milliárd forintot biztosít, 4,7 százalékkal kevesebbet, mint idén.
A 2010. évi "Út a munkához" program folytatására a kormány 13 milliárd forinttal több forrást szán. A program továbbfejlesztésének célja, hogy az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás hatékonyabbá váljon, és az érdemi munkavégzést ösztönözzék.

 

Mire mennyit költ jövőre az állam?*

2009 (milliárd forint)

2010 (milliárd forint)

Változás (százalék)

ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK   

2145,4

2082,9

-3

    Védelem   

240,8

224,5

-7

    Rendvédelem és közbiztonság   

484,2

493,9

+2

    Általános közösségi szolgáltatások   

1420,3

1364,4

-4

JÓLÉTI FUNKCIÓK

10 855,3

10 689,5

-2

    Oktatás   

1994,6

1865,5

-7

    Egészségügy   

2087,8

2344,7

+11

    Társadalombizt. és szociális támogatások  

5834,0

5678,2

-3

    Lakásügyek

524,6

443,5

-18

    Szórakoztatás, kultúra, vallás   

414,2

357,6

-16

GAZDASÁGI FUNKCIÓK 

2392,3

2050,7

-17

    Tüzelő- és üzemanyag, energiaellátás   

11,6

8,5

-36

    Bányászat és ipar   

45,7

36,0

-27

    Mező- erdő- hal- és vadgazdálkodás   

360,6

281,4

-28

    Közlekedés és távközlés  

977,2

854,4 

-14

    Egyéb gazdasági tevékenység   

617,3

565,4

-9

    Környezetvédelem   

389,9

305,3

-28

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉS  

1208,8

1215,8

+1

FUNKCIÓBA NEM SOROLHATÓ TÉTELEK 

697,7

715,3

+2

Összes kiadás   

17 299,6

16 754,3

-3

Összes bevétel   

16 514,9

15 693,9

-5

Egyenleg   

-784,7

-1060,3

+26

                 
                 *Az államháztartás funkcionális mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

                  Forrás: PM

 

A minisztériumoknak és egyéb intézményeknek 198 milliárd forintot kell megspórolniuk az idei évhez képest, a fejezetek 2010. évi tervezett kiadása 3483,3 milliárd forint. A közel kétszáz milliárdos megtakarítás felét az idei évi zárolások teszik ki, és megtakarítást jelent a járulékok mértékének csökkenése is. A választásokra 14 milliárd forintot költenek, a soros EU elnökségi poszt pedig 9 milliárd forintba kerül az országnak. A központi költségvetési szerveknél létszámstop van, a 2010-re tervezett létszám így 261 ezer fő, közel azonos az ideivel.

A válság ellenére több pénzt várnak a cégektől

A jövő évben a válság miatt közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyik a közös kasszába. A központi költségvetés 2010-re 2331,9 milliárd forint áfa-bevétellel számol, ami a GDP közel 9 százalékát teszi ki.

A Fidesz agóniáról beszél
A jövő évi költségvetés az agóniát készíti elő - mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a párt politikai évadnyitó gyűlésén pénteken a Millenárison.
A debreceni polgármester utalva az önkormányzatokat sújtó 120 milliárdos elvonásra, úgy fogalmazott: a helyzet drámai, hiszen az önkormányzatok már most is a végüket járják. A fideszes városvezető úgy fogalmazott: a kormány olyan, mint az etióp mikulás, aki azért nem ad a csontsovány kisgyermeknek csomagot, mert nem esznek rendesen.
Kósa Lajos szerint nagyon készülni kell az őszre, mert ez a költségvetés olyan veszélyeket rejt, amelyeket már nem a Bajnai kormány fog megtapasztalni.
Arról is beszélt, hogy újra kell majd gondolni a megyék, megyei jogú városok és kistelepülések önkormányzati státuszát.

Bár a vállalkozások különadója megszűnik jövőre, a társasági adó átalakítása kapcsán 168 milliárd forint plusszal, összesen 609 milliárdos bevétellel számolnak. Optimistán az idei előirányzatnál közel 13 százalékkal nagyobb bevételt várnak a cégektől a válság ellenére. A bankok jövőre ugyanannyi különadót fizetnek a közösbe, mint idén - 13 milliárd forintot -, az energiaellátó vállalkozások pedig 20 milliárdot, az idei 30 milliárddal szemben. Többletbevételt hoz az eva emelése is, 182,6 milliárd forint bevételre számítanak, ami 18 milliárddal több az ideinél.

A személyi jövedelemadóból jövőre 1881,1 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek, ami közel tizedével kevesebb az ideinél az adótábla és az adókulcsok módosítása miatt. A Pénzügyminisztériumban azzal számolnak, hogy a nemzetgazdasági szintű bér- és keresettömeg jövőre 1,4 százalékkal emelkedik.

Az alkotmánybíróság előtt lévő adónemből, amely az egyes nagy értékű vagyontárgyakat (ingatlanokat, többedik lakást, vízi- és légi járműveket) terheli, 50 milliárd forintot várnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK