A v�rtn�l kisebbet v�gott az MNB

2009.12.21. 14:07

A piaci v�rakoz�sokn�l kisebb m�rt�kben, 25 b�zisponttal�6,25 sz�zal�kra cs�kkentette a kamatszintet h�tf�n a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monet�ris Tan�csa. Az ut�bbi h�napokban rendre�f�l sz�zal�kpontos cs�kkent�st v�grehajt� jegybank az�rt lett �vatosabb, mert az ut�bbi hetekben romlott Magyarorsz�g kock�zati meg�t�l�se.

Holnapt�l 6,25 sz�zal�kra cs�kken a jegybank ir�nyad� kamatl�ba�- d�nt�tt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monet�ris Tan�csa, vagyis�25 b�zispontot faragtak az eddig �rv�nyes kamatszintb�l.

A monet�ris tan�cs�25 �s 50 b�zispontos cs�kkent�sr�l t�rgyalt,�v�g�l nagy t�bbs�ggel el�bbi v�ltozatot fogadtuk el - mondta a kamatd�nt�st k�vet� sajt�t�j�koztat�j�n Simor Andr�s, az MNB eln�ke, aki azzal magyar�zta az �vatoss�got, hogy az elm�lt h�napban cs�kkent a kock�zatv�llal�si hajland�s�g a nemzetk�zi piacokon.

Indokl�s

Az orsz�g kock�zati meg�t�l�s�nek alakul�sa az elm�lt h�napokban lehet�v� tette, hogy a jegybanki alapkamat az infl�ci�s �s n�veked�si kil�t�sokkal �sszhangban jelent�sen cs�kkenjen. A glob�lis kock�zatv�llal�si hajland�s�g elm�lt h�napokban tapasztalt javul�sa megt�rt, a nemzetk�zi p�nz�gyi piaci folyamatok j�v�beli alakul�s�t jelent�s bizonytalans�g �vezi.�

A monet�ris tan�cs�ez�rt��gy �t�lte meg, hogy a nemzetk�zi p�nz�gyi k�rnyezet alakul�s�t �vez� bizonytalans�gok a kor�bbiakn�l kisebb m�rt�k� kamatcs�kkent�st tesznek lehet�v�, ez�rt�d�nt�tt az alapkamat 25 b�zispontos cs�kkent�se mellett d�nt�tt. Az infl�ci�s �s re�lgazdas�gi kil�t�sok alapj�n indokolt tov�bbi kamatcs�kkent�sre akkor ker�lhet sor, ha azt az orsz�g kock�zati meg�t�l�se lehet�v� teszi.

A k�zlem�ny r�mutat arra is, hogy a�nemzetk�zi befektet�i hangulat �s ezzel �sszhangban a hazai p�nz�gyi eszk�z�k meg�t�l�se az elm�lt id�szakban jelent�sen ingadozott. T�bb orsz�g eset�ben el�t�rbe ker�ltek az �llamad�ss�g fenntarthat�s�g�val kapcsolatos befektet�i aggodalmak, Magyarorsz�g magas �llamad�ss�g�nak �s k�ls� sokkokkal szembeni sebezhet�s�g�nek m�rs�kl�se �rdek�ben pedig k�l�n�sen fontos a hossz� t�von fenntarthat�, fegyelmezett k�lts�gvet�si politika.�

M�st v�rtak

A d�nt�s meglepet�st jelent a Reuters konszenzus�hoz k�pest, a h�r�gyn�ks�g �ltal�megk�rdezett 23 elemz� k�z�l 16 sz�m�tott arra, hogy a magyar jegybank monet�ris tan�csa 50 b�zisponttal cs�kkenti a�kamatszintet.�

Az ir�nyt tekintve a h�tf�i l�p�s azonban beleillik a k�pbe:�a kamatszint id�n j�lius v�g�n m�g 9,5 sz�zal�k volt, akkori �l�s�k�n a magyar jegybank�rok 1, k�s�bb pedig havonta 0,5-0,5 sz�zal�kpontot faragtak a kamatb�l. A kamatv�g�sokat a j�v� �vi 3 sz�zal�kos infl�ci�s c�l alulteljes�t�s�vel, valamint nemzetk�zi piacok magas, forintbefektet�sek szempontj�b�l kedvez� kock�zatv�llal�si hajland�s�g�val magyar�zta az MNB. (A h�tf�i kamatd�nt�st h�tf�n d�lut�n 15 �rakor kezd�d� sajt�t�j�koztat�j�n komment�lja Simor Andr�s, az MNB eln�ke.)

Elemz�i komment�rok

A tov�bbra is kedvez� infl�ci�s kil�t�sok mellett a j�liusban megkezdett havi f�l sz�zal�kpontos kamatv�g�sok ut�n a jegybank most az�rt� hat�rozott m�rs�keltebb cs�kkent�sr�l, mert az elm�lt hetekben �rezhet�en�gyeng�lt a�forintba vetett bizalom, vagyis�romlott Magyarorsz�g kock�zati meg�t�l�se - komment�lta a d�nt�st Bebesy D�niel, a Budapest Alapkezel� portf�li�menedzsere.

A j�v�ben tov�bb cs�kkenti az MNB mozg�ster�t, hogy sz�mos felt�rekv� orsz�g jegybankja�m�r befejezte a kamatv�g�si ciklus�t, a piac az emel�s val�sz�n�s�g�t kezdte el �razni. A fejlett piaci jegybankok is fokozatosan szigor�t�sba� kezdenek majd, igaz ez eleinte nem kamatemel�st, csak az �v sor�n a v�ls�gkezel�s jegy�ben a piacra �nt�tt�extra p�nzek�kivon�s�t jelenti majd - fogalmazott Bebesy.

Ezzel �sszecseng S�r�s Csaba v�lem�nye, a Takar�kbank elemz�je szerint�a�j�lius �ta megtartott�kamatd�nt� �l�seken�most volt a legnagyobb val�sz�n�s�ge�a v�rtn�l kisebb kamatcs�kkent�snek, a forint ugyanis az elm�lt napokban vesz�tett �rt�k�b�l.�

B�r a magyar gazdas�gi visszaes�s �teme mindenk�ppen sz�ks�gess� teszi a monet�ris laz�t�st,�a�v�rtn�l alacsonyabb�infl�ci� �s a nyomott szinten marad� infl�ci�s v�rakoz�sok lehet�v� tenn�k a b�trabb�kamatcs�kkent�st, de az MNB-nek figyelembe kell vennie a forint helyzet�t is.�Az elemz�k t�bbs�ge ugyan 50 b�zispontos v�g�sra sz�m�tott, �m a befektet�k m�sk�nt l�tt�k a helyzetet, az �llampap�r-piaci hozamok ugyanis 25 b�zispontos cs�kkent�st val�sz�n�s�tettek.�

Bihari �vatoss�gra intett

A d�nt�st k�vet�en a m�sodpiaci �llampap�rhozamok nem mutattak sz�mottev� elt�r�st,�a forint azonban folytatta az er�s�d�st. A reggel m�g 277 forint k�r�li �rfolyam nem sokkal d�lut�n 3 �ra el�tt�274 forint alatt volt. A forinter�s�d�s�els�sorban�doll�r eur�val szembeni gyeng�l�s�vel magyar�zhat�, igaz, a�v�rtn�l kisebb�kamatcs�kkent�s is t�maszt ny�jt a forintnak, mert a v�rtn�l nagyobb�a forinteszk�z�k ny�jtott�pr�mium.

A hozamok alakul�sa mellett az egyik jegybank�r szavai is arra utaltak, hogy a kor�bbi 50 b�zispontos v�g�sok ut�n�m�rs�keltebb cs�kkent�st hajt v�gre a jegybank.�Bihari P�ter, a monet�ris tan�cs tagja december elej�n arra figyelmeztetett, hogy az alacsony infl�ci�s nyom�s a recesszi� s�jtotta Magyarorsz�gon tov�bbi kamatcs�kkent�st tehet lehet�v�, de az ezzel kapcsolatos piaci v�rakoz�sok t�lmentek a realit�son. A jegybank nem n�zheti t�tlen�l a magyar piacokon kialakul� euf�ri�t, azt nem teljesen t�masztj�k al� a fundamentumok. Bihari akkor k�z�lte: az MNB-nek j�zans�got kell tan�s�tania, �s ezt k�v�lre is kommunik�lnia kell.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK