"Az nem sokkoló, hogy akik munkahelyeket és jólétet hoznak létre, sokat keresnek, de az erkölcsileg védhetetlen, hogy azok is sok pénzhez jutnak, akik az állások és a jólét rombolásához járulnak hozzá" - Nicolas Sarkozy francia elnök ezekkel a szavakkal adta meg az idei davosi világgazdasági fórum alaphangját, és bár nem mondta ki, de enélkül is egyértelmű volt, hogy az érdemtelenül gazdagodók alatt a pénzügyi világ vezetőit kell szerinte érteni.
A svájci kisvárosban a tanácskozások egészére jellemző volt a bankárellenes hangulat, Sarkozy azt a széles körben elterjedt véleményt fogalmazta meg, miszerint a mostani válság fő okai között előkelő helyen van a bankok túlzott kockázatvállalása és a bankárok túl nagyvonalú és nem megfelelően ellenőrzött bónuszrendszere. Sarkozy érvelését a pénzügyi világ érthető módon nem fogadja el, de azt a bankárok sem vonják kétségbe, hogy a kormányok és a bankok viszonya alapjaiban lett más azáltal, hogy az adófizetők pénzéből mentették meg a csődközelbe került pénzintézeteket.
Tékozló fiúk
Davosban korábban éveken át a nagy nemzetközi bankházak vezetői voltak a főszereplők, az idén azonban csak a "tékozló fiú" szerepét játszhatták el, hisz manapság nincs olyan politikus, aki ne szólna pár rossz szót a válsággal kapcsolatos médiaeseményeken a felelőtlen és kapzsi bankok hibáiról - márpedig a világgazdasgi fórum az ilyen események egyik legfontosabbika.
A Wall Street Journal (WSJ) tudósítása szerint a Deutsche Bankot irányító Josef Ackermann vezetésével a világ vezető bankárai már csütörtökön elkezdtek egyeztetni annak érdekében, hogy a hétvégén egységes álláspontot tudjanak képviselni az állami vezetőkkel szemben, de nem sikerült közös nevezőre jutniuk. "Túlságosan nagy közöttük a verseny" - az amerikai gazdasági lap szerint egyszerűen ez akadályozta meg a megegyezést, ami annak fényében nem is meglepő, hogy a nem-amerikai bankok nem szívesen fizetnének tengerentúli riválisaik rossz döntései miatt, és már azért is panaszkodnak, hogy egy kalap alá veszik őket a nagyot bukó versenytársakkal.
A bankároknak tehát közös álláspontja sem volt a miniszterek és jegybanki vezetők részvételével megtartott szombati, informális tanácskozáson. Az egyeztetés nem is végződött konkrét cselekvési terv elfogadásával, de az AFP szerint mégis volt eredménye: a bankok ugyanis megértették, hogy nem lehet elkerülni a szektor radikális újraszabályozását. A hírügyökség szerint Barney Frank, az amerikai képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke azt mondta, hogy a bankok végre elfogadták, hogy mindenképp lesznek új szabályok. "Arról még lesz egyeztetés az érintettekkel, hogy miképp érhetőek el a céljaink, de van egy általános megállapodás, miszerint lesz nemzetközi koordináció a kérdéssel kapcsolatban" - mondta el Frank.
Ötletből nincs hiány
A bankvilág újraszabályozására sok ötlet felmerült, a bankárfizetések korlátozásától kezdve a bankok szétszabdalásán át egészen a rizikós befektetési tevékenységek teljes újraszabásáig. A megoldási lehetőségekkel kapcsolatban nincs egyetértés, csak annyi biztos, hogy a kormányok szükségesnek tartják a regulációt, a bankok pedig azt szeretnék elérni, hogy a válság ellenére is hagyják őket a saját szabályaik szerint működni, már amnennyire a mostani, bankárellenes közhangulatban lehetséges. Jól mutatják a bankárok félelmeit Alessandro Profumo, a Magyarországon is jelen levő Unicredit első emberének szavai, aki szerint amennyiben a cél a bankválságok lehetőségének teljes kizárása, akkor nagyon leromolhat a pénzügyi rendszer hatékonysága, ami a nyereségekre is természetesen hatással lenne.
Abban egyetértés látszik kialakulni, hogy amennyiben új szabályok lesznek, akkor azoknak nemzetközieknek kell lenniük, hisz maguk a bankok is globális szereplők. "Globális problémákra globális szabályok kellenek. Ez alapvető elvárás, amennyiben nem ez történik, annak katasztrofális következményei lesznek" - fogalmazta meg a ma már közös alapnak tekinthető álláspontot Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első embere szintén a nemzetköziség jelentőségét hangsúlyozta, szerinte ugyanis a mostani válság fő tanúsága, hogy szükség van globális koordnációra, és hasonlóan nyilatkozott a bankárvilág ideiglenes szócsővévé vált Ackermann is.
Megosztó a Volcker-szabály
A Marketwatch azt hangsúlyozta ki, hogy a zárt ajtók mögött tartott hétvégi megbeszélésén nem született konkrét megállapodás - annak ellenére, hogy azt a bankárok is elismerték, hogy valaminek gyorsan történnie kell a bankrendszerbe vetett bizalom helyreállítása érdekében.
Barry Eichengreen, a Berkeley professzora szerint a nagy kérdés az Egyesült Államok hozzáállása lesz, mivel az amerikaiak egyetértése nélkül semmilyen globális szabályt nem lehet érvényesíteni. Barack Obama amerikai elnök a múlt héten vetette fel a Volcker-szabálynak nevezett reguláció bevezetését, ami a kereskedelmi bankok méretének korlátozását és a kockázatos vagyonkezelésről való leválasztását jelenntené, de a tervezet fogadtatása nem volt egységes.
A fontos szereplők közül az amerikai verziót nem támogatják például a britek, akik szerint a banki méretek keretek közé szorítása nem oldaná meg a válságot okozó problémákat, Alistair Darling pénzügyminiszter szerint a bankok által is támogatott verzión, azaz a tőkekövetelmények emelésén kell a hangsúlynak lennie. Nicolas Sarkozy alapvetően jónak tartja ugyan Obama koncepcióját, de szerinte nincs értelme ezeket nemzeti szinten bevezetni - szerinte a koordinációt a G20-országoknak kellene ellátniuk, így ugyanis biztosítani lehetne, hogy valóban mindenkire ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek, és senki se tudja kivonni magát a versenyképességet és a profitkilátásokat rövid távon jó eséllyel csökkentő korlátozások alól.